Miután a cseh korona és a lengyel zloty is gyengülni kezdett, nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyedi magyar esetről van szó, amiből az következett, hogy jó fundamentumaink miatt csak átmeneti lehet a gyengülés. Nos, máris elementáris erővel pattant fel a hazai fizetőeszköz.
Régiós ügy
Múlt héten még úgy tűnt, hogy a forint állapota rosszabb, mint régió más valutáié, és ennek oka a többiekénél lazább hazai monetáris politika lehet. Hétfőn viszont már hevesen gyengülni kezdett a cseh korona és a lengyel zloty is, pedig náluk már szó sincs 0 közeli kamatokról, így látszott, hogy régiós kérdésről van szó. Ha shortolta valaki a forintot a jóval magasabb kamatú dollárral szemben, ezen a ponton már sejthette, hogy nem lesz sokáig tartható a pozíció.
Erős fundamentum
Azt is valószínűsíteni lehetett, hogy ha bekövetkezik egy fordulat, akár csak korrekció, akár trendforduló, az még hevesebb is lehet, mint maga az esés volt, hisz amikor a gyenge értéknél elfogynak az eladók, a short pozíciók tulajdonosai nagyon gyorsan akarnak majd zárni, azaz visszavenni a forintot. Tudják ugyanis, hogy fundamentális oka a további gyengülésnek nincs, és arra kaptak is most egy komoly megerősítést: a KSH adatai szerint az első negyedévben 2,5 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérlegünk többlete.
Ez brutális szám: éves szinten 10 milliárd euró, az egész adósságállományunk tizede, a még fennálló devizaadósság fele, de még a GDP-nek is nagyjából 7 százaléka, azaz ennyi többlet eurónk keletkezik. Ha az elmúlt években nem folyt volna devizaadósság intenzív leépítése, valószínűleg ez már önmagában sokat erősített volna a forinton, bőven kettessel kezdődne az árfolyam.
Kamatszint emelkedés
Nos, ezt jól tudják a piaci szereplők is, és tegnap el is jött a nap, amikor hirtelen venni kezdték a forintot. Ahogy várni lehetett, a folyamat sokkal gyorsabb volt, mint maga az esés: négynapi gyengülést ellensúlyozott az eurónkénti 330 fölötti szintről 327-ig történő erősödés. Eközben az állampapírok piacán és a bankközi kamatoknál is heves mozgások zajlottak: a piac gyorsan beárazta a monetáris politika várható szigorodását.
Az egyhetes és egynapos kamatlábak ugyan még nulla körül vannak, a 3 hónapos BUBOR már 0,28 százalék, ami még nem olyan magas szám, de mégiscsak másfél éves csúcs, a jövőbeni kamatszintre vonatkozó határidős kamatláb-ügyletek pedig gyors emelkedést áraznak, jövő tavaszra már a jelenlegi alapkamatot jóval meghaladó, 1,10 százalék fölötti szintet. Eközben a 3 éves állampapír hozama 2,1 százalékra emelkedett, ami két és fél éves csúcs, az öt éves papírnál 2,5 százalék a hozam, a 10 évesnél pedig 3,83 százalék, ami három éves csúcs.
Ki lettek ugrasztva
A hozamemelkedés és az erős külkermérleg együtt igen erős jelzés arra, hogy a forint tartósan nem lehet gyenge, valószínűleg ezt ismerték ma fel az eladók. A shortosok megkezdhették a pozíciók gyors zárását, és nem kizárt, hogy az eurótulajdonosok (exportőrök, alapok, megtakarítók, akár magánemberek is) ugyanebből a megfontolásból elkezdték eladni euróikat a kedvezően magas áron. Természetesen még azt sem zárhatjuk ki, hogy a jegybank a megfelelő pillanatban egy jókora forint vétellel megindította a folyamatot, de ezt nem fogjuk megtudni.
Megvolt az alja?
A kérdés most persze a hogyan tovább, vajon csak egy korrekciót látunk, és valami be tudja még egyszer indítani a lefelé menő spirált, vagy megvolt a mélypont, helyreállhat szép lassan a normális helyzet. Utóbbinak nagyobb az esélye, és ha ez bekövetkezik, érdemes lenne hagyni a továbbiakban, hogy a hatalmas külkereskedelmi mérleg többlet tartósan erősítse a forintot, távolabb kerüljön a mostani mélypontoktól, egyrészt azért, mert amúgy is sokkal erősebb forintra lenne szükségünk a bérfelzárkózás szempontjából, másrészt, hogy ha jön bármikor egy ilyen gyengülés, már biztosan ne lássunk új mélypontot többé.
Fellegi Tamás