Elszabadulhat a pokol, ha a jegybankoknak is lehet majd digitális pénze

Elemzések2019. dec 27.Sz.A.

Komoly vita folyik a háttérben a jegybankok digitális valuták kibocsátásáról, amit a Libra gyorsított fel. Az IMF szakértői szerint egyes jegybankok már fontos mérföldkőhöz jutottak a fejlesztésben. Mindez teljesen felborítaná az eddigi pénzügyi rendszert.

Fontos elemzés jelent meg a digitális valutákról zajló vitában, amelyet a Facebook Libráról tett bejelentése csak felgyorsított. A Nemzetközi Valutaalap már régóta foglalkozik a jegybankok által kibocsátott digitális valutákkal: egyes jegybankok ugyanis már régóta fontolgatják a digitális jegybankpénz (CBDC – central bank digital currency, a készpénz digitális formája) bevezetését. A gyors technológiai fejlődés következtében ugyanis már nem lehetetlen, hogy akár a háztartások és a vállalatok is a jegybanknál vezessék a számláikat - olvasható az IMF honlapján megjelent blogbejegyzésben, melyet a valutaalap két szakértője írt.

Kína és Kanada már elkezdett kísérletezni a saját digitális valutájával, amelynél a mögöttes fedezete már nem a kereskedelmi bankoknál, hanem a jegybanknál van, így sokkal biztonságosabb a háztartások és a vállalatok számára. Ráadásul – eltérően a jelenleg létező kriptovalutáktól – törvényes fizetőeszköz, mert egy állam bocsátja ki.

Európában a svéd jegybank vizsgálja komolyabban a lehetőséget. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyelőre ódzkodik tőle, mert az Egyesült Államokban még sokan használnak készpénzt, ami megnehezíti a bevezetést.

Az már most látható, hogy a jegybanki digitális pénz alkalmazása fontos jogi, monetáris politikai, fizetési rendszeri, pénzügyi stabilitási, felülvizsgálati és operációs kérdéseket vet fel, és jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi pénzügyi rendszer felépítését.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, Tobias Adrian és Tommso Mancini-Griffoli blogjukban sorra veszik a fő problémákat.

Az IMF is segíthet a CBDC bevezetésében 

A valutaalap szakembergárdája hozzájárulhat a különféle politikák vitájához, összehozhatja az érdekelt feleket (jegybankárokat, hatóságokat, befektetőket és szakértőket), és segíthet az egyes országoknak a szükséges jogszabályi háttér kidolgozásában. A nemzetközi szervezet már most is tanulmányozza a digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos kihívásokat, például a határon átnyúló fizetések kérdését, vagy a nemzetközi monetáris rendszerre gyakorolt hatását.

Nem tudni, hány ország fog CBDC-t kibocsátani, de mindegyiknek magának kell mérlegelnie a digitális jegybankpénz bevezetésének előnyeit és hátrányait. Az IMF ebben is tud segíteni, illetve megvizsgálhatja az alternatív lehetőségeket, hiszen bőven van gyakorlata a fizetési rendszerek modernizálása vagy a digitális fizetések szabályozása terén. 

Hol tart a digitális jegybankpénz globális bevezetése és fejlődése?

Nagyon vegyes a kép, az egyes országok eléggé eltérő fázisban vannak. Van, ahol – a jegybanknál összpontosítva  az erőforrásokat, esetleg a magánszektor szereplőivel is együttműködve – már tesztelik a CBDC-t. Más országokban még a jogi, törvényi lehetőségeket, valamint a különféle digitális jegybankpénz-mintákat vizsgálják. Van, ahol a közvéleményt is bevonják a vitába, máshol inkább alternatív megoldásokban gondolkodnak. 

Emellett vannak olyan országok, ahol a közeljövőben nem látják szükségesnek a digitális jegybankpénz kibocsátását, inkább a meglévő fizetési rendszert és annak jogi hátterét igyekeznek megerősíteni.

Az biztos, hogy egyre több jegybank érdeklődik a CBDC iránt, amióta a Facebook bejelentette saját pénze, a Libra terveit, illetve amióta a kínai jegybank jelezte, hogy már majdnem készen áll a kibocsátásra. 

Előnyök és hátrányok

A jegybankok általában a készpénz-mentesség előnyeit hangsúlyozzák, hiszen a CBDC tárolása egyszerűbb, olcsóbb, a tartása kamatot hozhat, és lehetővé teszi az online fizetéseket. Ezzel szemben a bankjegyek és érmék előállítása, szállítása, védelme sokba kerül, különösen az eldugottabb területeken vagy távoli szigeteken. Az előnyök közé tartozik még az is, hogy biztonságos és likvid eszköz, és aki CBDC-ben tartja a pénzét, annak még csak hagyományos bankszámlára sincs szüksége - vélik az IMF szakértői.

A fizetési rendszer is stabilabb lehet, mintha a magánszektor – különösen néhány nagy külföldi cég – irányítaná azt, ami különösen igaz lehet egy készpénz nélküli világban. A CBDC fel tudná venni a versenyt a jelenleg burjánzó kriptovalutákkal szemben is. Olyan formában is be lehet vezetni, hogy a blokklánc technológia segítségével rögzítenék a pénzek tulajdonlását. Végül egyes szakértők szerint a digitális jegybankpénz alkalmazása növeli a monetáris politika transzmisszióját. 

A hátrányok közül érdemes megemlíteni, hogy lényegében megtorpedózná a kereskedelmi bankok közvetítő szerepét a CBDC.

Miután a kereskedelmi bankszámlának nem lenne különösebb értelme, az ügyfelek kivennék a pénzüket, hogy inkább digitális jegybankpénzben tartsák a megtakarításukat. Ha a bankok meg akarják tartani az ügyfeleiket, akkor például kénytelenek lennének kamatot emelni.

Egy ilyen világ a jegybankokra is több kötelezettséget és hitelezési kockázatot ró, ezért az IMF inkább a szintetikus CBDC tanulmányozását ajánlja az egyes országoknak. Ebben az esetben a magánszektor bocsátja ki a digitális pénzt, ők lennének kapcsolatban az ügyféllel, de a kibocsátott digitális pénz mögött a jegybank áll, amely a tartalékával biztosítja teljes mértékben a fedezetet - fogalmaznak az IMF közgazdászai.

A CBDC alternatívái

Bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyelőre nem tartja szükségesnek a CBDC bevezetését, a FedNow kezdeményezés keretében azon dolgozik, hogy javítsa és gyorsítsa a meglévő fizetési rendszerét, és felvegye a verseny a digitális valutákkal. Más országokban is fejlesztik a bankok közötti fizetési rendszert, illetve átveszik a fintech cégek innovációját, a blokklánc technológiát, és beépítik azt a fizetési rendszerekbe.

A blokkláncon alapuló CBDC például a határon túlnyúló fiizetési ügyletekben is jó szolgálatot tehet - teszik hozzá a valutaalap közgazdászai.