Eltüntetheti a magyar parlagföldeket az orosz-ukrán háború – Agrárössztűz zúdul Brüsszel zöld törekvéseire

Hatalmas elánnal láttak neki a hazai mezőgazdasági termelők a tavaszi szántóföldi vetéseknek, mivel a csillagászati világpiaci árak a várható idei terméseknél minden korábbinál nagyobb árbevétellel és – bár az inputköltségek is elszabadultak – profittal kecsegtetnek.

Az árakat egyértelműen az húzza felfelé, hogy az orosz-ukrán háború miatt a meghatározó növényeknél sokan tényleges és tartós áruhiánytól tartanak, és ez pánikot okoz a nemzetközi piacokon annak ellenére is, hogy a világ összesített gabonamérlege pillanatnyilag nem mutat tragikus képet.

A felfokozott hangulat további növeli a termelői érdeklődést a kukorica és a napraforgó iránt, amelyek a legmeghatározóbbnak számítanak a tavaszi vetésű szántóföldi növények között.

A termelői árvárakozásokat alátámasztja, hogy az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a kormány gabonakiviteli korlátozó intézkedései ellenére a hazai kukoricaárak továbbra is 110 ezer forint felett mozognak tonnánként, és ez 60 százalékos emelkedést jelent a tavalyi árakhoz képest.

Még drasztikusabb a helyzet a napraforgónál, ahol a hazai tonnánkénti árak nemrég már a szinte értelmezhetetlenül magas, 300 ezer forintos szintet is meghaladták, ami egy év alatt csaknem 90 százalékos drágulást jelent.

Nem csoda, ha ma – dacára az agrotechnikai korlátoknak – szinte minden termelő napraforgót is akar vetni, számítva arra, hogy a világ napraforgóolaj exportját meghatározó Ukrajna háború miatti termeléskiesése hosszabb távon is fenntartja az irreális felvásárlási árakat.

A hihetetlenül nagy érdeklődésre utal, hogy a gazdálkodók nem válogatnak a különböző tulajdonságú napraforgó-vetőmagok között, hanem azt tartják lényegesnek, hogy valamilyen fajtához hozzájussanak.

Az eddigi jelzések szerint a hazai vetőmagforgalmazók ki tudják elégíteni az igényeket, de a legkurrensebb vetőmagfajták már elfogytak, így sok esetben a termelőknek a vetőmagbeszerzéseknél nem volt, illetve nincs választási lehetőségük.

A gazdálkodók vetési lehetőségeit növeli az a nemrég meghozott brüsszeli döntés, amely az orosz-ukrán háború miatti európai élelmiszerkrízis megelőzése, illetve tompítása érdekében lehetővé teszi, hogy az uniós gazdák az idén a parlagon tartott mezőgazdasági területeket is megműveljék.

Ezzel a belső élelmiszerellátás stabilizálásán felül az EU hozzájárulhat a világszintű élelmezési feszültségek csökkentéséhez is, és a várakozások szerint – elsősorban gabonafélékből - mintegy 30 százalékkal javíthatja exportpotenciálját.

Másrészt viszont az új „háborús stratégiai” részeként szó van arról is, hogy egyes terményekből – kukoricából, szójából – az uniós szintű behozatalt új beszerzési lehetőségek felkutatásával 40 százalékkal növelni kell már rövidtávon is.

A most felfüggesztett ugaroltatást Brüsszel annak fejében írja elő, hogy úgynevezett hektárra vetített területalapú támogatásokat fizet a gazdáknak. A kiutalt összegek egy részét az úgynevezett zöldítési komponens teszi ki, amely azt célozza, hogy a mezőgazdaság vállaljon nagyobb szerepet a környezetvédelemben, illetve a fenntarthatóbb agrár-és élelmiszertermelésben.

A gazdálkodók a zöldítési feltételeket részben úgy teljesíthetik, ha pihentetik (ugaroltatják) területeiket.

Az uniós rendelkezések szerint területmérettől függően meghatározott számú növényfajt kell termeszteni (diverzifikálás), de az előírások betartásánál figyelembe lehet venni a parlagon hagyott földeket is.

Másrészt zöldítési megkötés az is, hogy a termelőknek területeiken belül bizonyos nagyságú úgynevezett ökológiai fókuszterületet (EFA) kell kijelölniük, ahol szintén élhetnek az ugaroltatás lehetőségével is.

Az unió most tehát a diverzifikálásnál és az EFA-területeknél is úgy döntött, hogy teljesítettnek tekinthetők a zöldítési követelmények (így kifizethetők a területalapú támogatások) akkor is, ha a gazdák az e célból parlagon hagyott földeket is bevetik.

Termelői becslések szerint Magyarországon a mintegy 5 millió hektáros mezőgazdasági területen 200-300 ezer hektárral növekedhet a vetésterületet, ha a gazdálkodók élnek az orosz-ukrán háború miatti művelési könnyítésekkel.

Ennél kisebb mozgásteret tükröznek a kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár (MÁK) adatai,

amelyek összesen 120 ezer hektárnyi, hivatalosan bejelentett parlagterületet mutattak ki 2021-ben.

Az eltérés azonban adódhat abból, hogy egyes gazdálkodók agrotechnikai vagy egyéb okokból pihentettek bizonyos területeket, amelyeket a MÁK-hoz ugarként nem jelentettek be.

Az ugaroltatás idei felfüggesztésére vonatkozó döntés egyértelműen azt érzékelteti, hogy a februárban kirobbant háború miatt az uniónak egy időre szakítania kell azokkal a környezetvédelmi törekvésekkel, amelyek az intenzív mezőgazdasági termelés lehetőségeit tovább szűkítenék a következő években.

A tervbe vett szigorítások ugyanis a kibocsátott termékmennyiség csökkenésével járnának, miközben ma az élelmezésbiztonsági szempontokat kell előtérbe helyezni, és ez éppen azt követeli meg, hogy az EU-s mezőgazdaság minél több alapanyagot állítson elő.

A zöld szempontok erőteljes háttérbe szorítását sürgetik azok a vélemények is, amelyek szerint újra kellene gondolni a környezetvédelem és a klímasemlegesség fontosságát hangsúlyozó Európai Zöld Megállapodást, amelyet hazai agrárberkekben többen egyébként is a gazdálkodókra kényszerített, konszenzust nélkülöző diktátumként értelmeznek.

Az intenzív agrártermelés szempontjából az European Green Deal egyik legfájóbb pontja, hogy a növényvédőszer-felhasználásban 50 százalékos, a műtrágya-kijuttatásban 25 százalékos csökkentést irányoz elő 2030-ig, és azt is rögzíti, hogy az unióban a biogazdálkodás arányát 25 százalékra kell növelni.

Magyar vélemények szerint a mai helyzetben a célkitűzések különösen veszélyeztethetik az európai mezőgazdaság versenyképességét, csökkenthetik a termelők számát és még magasabb élelmiszerárakhoz vezethetnek, ezért a megállapodást sürgősen felül kellene vizsgálni.

Hasonlóan foglaltak állást április elején Pozsonyban a Visegrádi országok és más közép-kelet-európai államok agrárkamarái, amelyek közös nyilatkozatban szorgalmazták, hogy Brüsszel az uniós szabályozásban csökkentés helyett növelje az EU-s agrárium teljesítőképességét.

A szervezetek szerint a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia az uniós környezetvédelmi és éghajlati törekvésekhez, de az orosz-ukrán háború miatti rendkívüli helyzet miatt az European Green Deal-ben azonnali hatállyal módosítani kellene azokat elvárásokat, amelyek az uniós élelmiszertermelés jelentős visszafogásával járnának.