Pánik a gabonatőzsdéken a háború miatt – Sokkolhatja az EU-t a hiányzó ukrán kukorica

Hatalmas árrobbanás rázta meg az elmúlt napokban a világ nagy gabonatőzsdéit, és egyelőre nem látszik, hogy a drasztikus árnövekedés mikor állhat meg, illetve a kereskedés mikor normalizálódhat újra. A pánikszerű áremelkedést az orosz-ukrán háború okozza, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a két nagy gabonatermelő és –exportőr ország összetűzése akár hosszabb távon is tényleges áruhiányt idézhet elő.

Kilőtt a búza ára

Az orosz invázió február 24-i megkezdése óta a búza ára a chicagói árutőzsdén (CBOT) a közelebbi határidőknél néhány nap alatt ámeghaladta a bushelenkénti (vékánkénti) 10 dolláros szinten.

A márciusi lejárat az elmúlt napokban 25 százalék körüli mértékben drágult, és tegnap tonnánként 385 dolláros szintet ért el, de a kereskedés nap közben átlépte a lélektaninak tartott 400 dolláros küszöböt is.

Az utóbbi napokban érzékelhető áremelkedés jellemezte a takarmánykukorica kontraktusait is, és a keddi és szerdai kereskedésen kialakult, 740 cent körüli bushelenkénti – 290 dolláros tonnánkénti - árszint 12-13 százalékos növekedést tükröz márciusra, de a tegnapi kisebb korrekció ellenére a későbbi lejáratok ára is jelentősen növekedett.

Hasonló áremelkedés zajlik az Európában mértékadónak tekintett párizsi gabonatőzsdén (Matif) is, ahol a malmi búza egy hét alatt csaknem 25 százalékkal drágult, és tegnap a márciusi jegyzés már meghaladta a 360 eurós tonnánkénti szintet.

Még látványosabb áremelkedés figyelhető meg a kukoricánál, mivel a Matif márciusi jegyzései egy hét alatt 30 százalékot meghaladó mértékben, 267 euróról 355 euróra nőttek, és a későbbi határidőknél is e tendencia érvényesül, mert bár a piac tegnap több lejáratnál kissé visszakorrigált, ez továbbra is magas árszinteket jelent.

Különösen súlyos körülmény, hogy az újabb árváltozások már eleve magas árszintekről indultak, mivel az általános világpiaci alapanyag- és élelmiszerár-növekedés nyomán mindkét termény jelentősen drágult az utóbbi időszakban.

Jelentős termékmennyiség eshet ki

Most viszont a piac azt igyekszik beárazni, hogy a háborús következmények, illetve a szankciós intézkedések rövidebb-hosszabb ideig ellehetetleníthetik vagy jelentősen korlátozhatják Ukrajna és Oroszország gabonaexportját, így a nemzetközi piacról jelentős terménymennyiségek eshetnek ki.

A két ország hosszú ideje meghatározó tényezője a nemzetközi gabonakereskedelemnek, és 55-60 millió tonnás együttes búzaexportjuk a világ 200 millió tonnás éves búzakivitelének körülbelül 30 százalékát teszi ki.

Kukoricából az orosz kiszállítás nem jelentős, Ukrajna viszont átlagos években mintegy 30 millió tonna árut értékesít a világpiacon, így egymagában 15-17 százalékát bonyolítja le a 180-190 millió tonnás éves összes kukoricaexportnak.

Ma a nemzetközi gabonakereskedelemben alapvető kockázatot okoz, hogy a háborús helyzet és a különböző szankciós korlátozások nehezíthetik az orosz búzakivitelt, amely főleg a közel-keleti arab térség és az afrikai kontinens áruellátására lehet komoly hatással. Még nagyobb aggodalmat vált ki az Ukrajnán belüli helyzet, mivel a háború miatt a Fekete-tengeri ukrán kikötőket lezárták, így az ukrán gabonakivitel teljesen megbénult.

Az Európai Unióban az orosz-ukrán konfliktus a búzakínálatot nem fenyegeti, mivel az EU búzából nettó exportőri pozíciót foglal el.

Számos tagországban viszont nagyon komoly következményei lehetnek annak, ha az ukrán kukoricaszállítmányok hosszabb ideig nem érkezhetnek meg, mivel az unió átlagos években 10-11 millió tonna körüli árumennyiséget importál Ukrajnából, a statisztikák szerint viszont a mostani szezonban ebből csak 2 millió tonna behozatala valósult meg, vagyis legalább 8 millió tonna termény hiányozhat a piacról.

A kukoricahiány súlyos hatással lehet a meghatározó állattenyésztési ágazatokra – különösen a sertés- és a baromfiszektorra -, mert jelentősen szűkítheti a takarmányozási lehetőségeket. Ezért a Növekedés.hu információ szerint máris megkezdődtek az előkészületek annak feltérképezésére, hogy a kieső mennyiségeket honnan lehetne pótolni.

E szempontból mindenekelőtt az amerikai kontinensen termelt kukorica jöhet szóba, de komoly aggályok merülhetnek fel amiatt, hogy ott nagyrészt genetikailag módosított (GMO) kukoricát termelnek, és a növényvédőszer-maradványok értékeire vonatkozó előírások sem olyan szigorúak, mint az EU-ban.

Ezért az uniónak lazítania kellene a minőségi követelményeken, emellett pedig csökkentenie kellene a vámtételt is, amely a kedvezményes vámkontingenseken felüli kukoricamennyiségekre most tonnánként 94 eurót tesz ki, és főleg a mai magas terményárak mellett fékezi a behozatalt.

Felmerült a bioetanol-gyártás korlátozása

A jelenlegi rendkívüli helyzetben egyes információk szerint felvetődik az is, hogy az állattenyésztők érdekében korlátozni kellene a kukorica ipari célú – elsősorban bioetanol-gyártást szolgáló – uniós felhasználását, de konkrétumok egyelőre ezzel kapcsolatban sincsenek.

Magyarországon ugyanakkor az áruellátás nincs veszélyben, mert a gabonatermelés jóval meghaladja a belföldi igényeket.

Az 5,3 millió tonnás tavalyi búzatermés bőven fedezi a mintegy 2,5 millió tonnára tehető éves szükségletet, és a tavalyi különösen rossz hozamok ellenére ugyanez a helyzet a kukoricánál is.

Bár az elmúlt évi kukoricatermés az aszályos időjárás miatt 25 százalékkal kisebb lett a 2020-asnál, és összesen csak 6,3 millió tonnát ért el, a hazai kukoricaigények 4 millió tonna körülire tehetők, vagyis lényegében annyi történt, hogy az exportárualap zsugorodott.

Átlagos években a magyar kukoricakivitel 2,7-3 millió tonna között mozog, a mostani szezonban viszont érdekképviseleti adatok szerint összességében mintegy 1,9 millió tonnás mennyiség kiszállítása szerepel a tervekben.

A szerencsés termelési adottságok tehát garantálhatják, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt Magyarországon kenyér-, takarmány-, illetve ez utóbbin keresztül húshiány ne lépjen fel, de arra a hazai fogyasztóknak is fel kell készülniük, hogy a további gabonapiaci drágulás a végtermékek árában is megjelenik.

Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a búza és a takarmánykukorica hazai termelői árai ma tonnánként 90-100 ezer forint körül mozognak, és ez 30-40 százalékos drágulást jelent az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.

Ha a most látható áremelkedési hullám a hazai gabonaárakba is begyűrűzik, ez további árfelhajtó tényezőt jelent majd a gabonákhoz köthető élelmiszereknél is.

Élelmiszerdrágulás jöhet

Lényegében e helyzetre utalt Nagy István agrárminiszter nemrég kiadott közleménye is, amely szerint a belföldi áruellátás a háborús konfliktus ellenére is biztosított, de újabb élelmiszerdrágulás jöhet.

Ez Magyarországon is tovább növelheti az inflációs kockázatokat, és kétségessé teheti, hogy meg lehet-e szüntetni a több alapvető élelmiszerre februártól bevezetett árstopot, amely egyelőre május elsejéig lesz érvényben.

Ha a maximált hatósági áras rendszer fennmarad, kedvezőtlenül hathat az emelkedő alapanyagáraktól szorongatott élelmiszeriparra, amelynek megerősítése viszont mára stratégiai céllá vált.

További kockázati tényező, hogy a Magyarországon lévő gabonát itthon lehetne-e tartani, ha egy durván áruhiányos helyzetben egyes külföldi vevők „bármilyen árat” megadnának a terményekért.

Az agrártárca tavaly ősszel a kukoricánál már megpróbálkozott egy exportfékező exportregisztrációs rendszer bevezetésével, de ez ágazati vélemények szerint igazán éles helyzetben nem lenne hatásos megoldás.

A szigorúbb intézkedési mozgásteret ugyanakkor szűkíti, hogy uniós tagállamként Magyarország sem hozhat önállóan drasztikus kiviteli korlátozó intézkedéseket.

Az orosz-ukrán háború ugyanakkor nem csak a meglévő árukészletek értékesítésénél lehet sorsdöntő, hanem az idei mezőgazdasági munkálatok szempontjából is. Az őszi búzát már tavaly elvetették, de például a kukorica – és a világ étolajpiacát meghatározó napraforgó – vetőmagjait tavasszal kellene a földbe juttatni Ukrajnában (és természetesen Oroszországban is).

A tartós és eszkalálódó háborús konfliktus tehát a vetések és/vagy a későbbi betakarítások akadályozásával az idei terméseredményeket is drasztikusan ronthatja, és ez hosszabb távon még súlyosabb világpiaci következményekkel járna, amelyek végképp beláthatatlan takarmány- és élelmiszerdráguláshoz, egyes fejletlen, illetve mezőgazdasági szempontból kiszolgáltatott országokban pedig akár fokozódó éhínséghez is vezethetnének.