Elviheti Európából az új beruházásokat az amerikai inflációs törvény 

Európa lehet a vesztese annak az új amerikai törvénynek, ami az infláció leszorítását célozza (Inflation Reduction Act), és 360 milliárd dollárt biztosítjanuár elsejétől  zöld beruházások részére. Ez nyilván az autóiparban, az elektromos autógyártásban érezteti leginkább a hatását, elsőként a Tesla jelentette be, hogy az Egyesült Államokba nagyobb arányú beruházást tervez pontosan a törvény miatt.

A tavaly augusztusban, az infláció tetőzésének idejében elfogadott törvénycsomag több oldalról is szeretné mérsékelni az inflációt: többek között

- a zöld energiaberuházásokat részesíti előnyben, illetve

- csökkenti a gyógyszerárakat.

A törvény maga a járvány utáni amerikai helyreállítási csomag, az úgynevezett Build Back Better törvény folyománya, és összesen 738 milliárd dollár keretet tartalmaz, ennek része a 360 milliárdos zöld beruházási program.

Bár a törvény egyik célja az infláció leszorítása, de ugyanakkora jelentősége van az ellátási láncok rövidítésének, a zöld átállásnak, és az amerikai gyárak korábban külföldre vitt termelésének hazahozatalának.

Európával szemben versenytorzító

Versenyjogi szakértők szerint az új állami élénkítőcsomag elsősorban Európától szívhat el befektetéseket, főként az autóipar területén, mert az IRA az európainál nagyobb kedvezményeket biztosít az Amerikában új zöld beruházást végző cégeknek a klímavédelmi keretből.

Az IRA Európára kedvezőtlen hatása már több alkalommal is téma volt az Európai Parlamentben: Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alenöke szerint az IRA versenytorzító hatású, és az európai zöld átállásban kulcsfontosságú területekről szívhat el beruházásokat, valamint hátrányba hozza az európai exportáló vállalatokat. 

Az EB ezért több lépést tett, hogy ellensúlyozza az amerikai lépést, és konzultációt kezdett erről a tagállapokkal már januárban. Mindez azonban lassú, nehézkes és kevéssé hatékony a jóval gyorsabb, központi amerikai válaszhoz képest.

Vestager szerint új forrásokat kell átcsoportani a jelenlegi zöld keretekből az új zöld beruházások számára. Az amerikai állami támogatás ráadásul azért is fontos, mert az amerikai állami kedvezmények már életbe is léptek, és a vállalatoknak most kell döntést hozniuk, hol fognak beruházni.

A zöld átállás, a munkahelyek számának növelése és a versenyképesség együttesen számít, ezért fontos a kulcsfontosságú területeken az európai rugalmasság és vonzerő megőrzése, nehogy átmenjenek Amerikába a befektetések - figyelmeztett Vestager.

Ennek ellenére tény, hogy az európai válaszok lassabbak az amerikaihoz képest, miközben az európai energiaárak sokkal magasabbak az amerikaihoz képest. Ráadásul az Európai Bizottság Helyreállítási Alapjából - amely eredetileg a járvány utáni helyrellítást, a versenyképességet és az energetikai átállást segítené - még mindig kevés forrást fizettek ki, ráadásul az alap egy jelentős része pont a zöld energiára átállást célozza.

A Tesla az elsők között lépett

Ezzel Európa stratégiai hátrányba is kerül, amit jó érzékeltet a Tesla döntése is, miszerint új, az akkumulátorcellák gyártását érintő beruházásokat visz az USÁ-ba. Az IRA kedvezményei mellett ugyanis az is számít, hogy az USÁ-ban minden elektromos meghajtású jármű vásárlója 7500 dollár adóvisszatérítést kaphat, ha a vásárló összkeresete egy bizonyos jövedelemhatár alatt van.

Bemutatják a GIGA 001-es rendszámú Tesla-autót a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó Gigafactory nevű gyárának megnyitóján a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2022. március 22-én.
MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt

Az európai lassúságot mutatja, hogy a Tesla már többször kért állami támogatást a Berlin melletti gyárához, de még egy eurocentet sem kapott, ezért az IRA ajánlata eldöntötte az akkumulátorcellák gyártásának kérdését.

A Teslát több autóipari, illetve energetikai vállalat követheti egyrészt az amerikai támogatás, másrészt az olcsóbb ipari gázárak miatt.

Mindez nem csak a német, hanem a régiós autógyártásra is negatív hatással lehet.

Tavaly egyébként az Egyesült Államokban 6,5 százalék, az EU-ban 10,4 százalék volt az infláció, az amerikai és az európai gázárak között továbbra is jelentős a különbség. Áprilisban az amerikai fogyasztói árak 4,9 százalékra mérséklődtek.