Sérülnek az amerikai-magyar kapcsolatok? – Szakértők a kettős adóztatás felmondásáról

A forrásadók kérdése az egyezmény megszűnésének Achilles-sarka

Ha megszűnik két ország között egy addig fennálló adóztatást érintő egyezmény, az komoly változást hozhat az érintett piacokon jelenlévő vállalkozások számára. Hogy megtudjuk mire számíthatnak a hazánkban működő amerikai cégek és az USA-ban tevékenykedő magyar vállalkozások, felkerestük az EY (korábbi nevén Ernst & Young) londoni székhelyű, nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó partnerséget.

Hogyan működött az Egyesült Államok részéről nemrég felmondott magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény? Milyen módon befolyásolta a két ország közötti üzleti kapcsolatokat? – kérdeztük a megszűnő egyezmény technikai részleteiről Módos Andrást, az EY adópartnerét.

Két szempontból volt fontos a magyar-amerikai kettős adóztatási egyezmény.

Egyrészt ténylegesen a kettős adóztatás szempontjából. Tehát, ha egy vállalkozás olyan jövedelemhez jut, amit az Egyesült Államok és Magyarország egyaránt megadóztatna a belső jog alapján, akkor az egyezmény dönti el, hogy adott esetben melyik országnak keletkezik adóztatási joga. Ez a helyzet például akkor merülhet fel, ha van egy magyar társaság, amelyik valamilyen üzletet visz az Egyesült Államokban, a magyar társaság ott értékesít valamit (nem leányvállalaton keresztül). Ilyenkor előfordulhat, hogy ezt a céget az USA is megadóztatná, annak ellenére, hogy egy magyar társaságról van szó. Ilyenkor az egyezmény egyértelműsíti, hogy a cégnek hol kell adóznia. Ugyanez működik természetesen a Magyarországon értékesítő amerikai vállalatok esetében is.

A másik szempont, ami miatt lényeges volt a kettős adóztatási egyezmény, az az úgynevezett forrásadók kérdése. Léteznek ugyanis olyan típusú jövedelmek, amelyek esetében, ha az egyik országból kifizetést teljesítenek a másik ország irányába, akkor a forrás országban, azaz a kifizető országában visszatartanak valamekkora adóösszeget a helyi szabályozásnak megfelelően.

Tipikusan ilyen kifizetésnek minősülhetnek az osztalék, kamat vagy jogdíj kifizetések, esetleg bizonyos szolgáltatási díjakon történő kifizetések. Véleményem szerint ez utóbbi, tehát a forrásadók kérdése, ami jobban érinti a magyar, illetve az amerikai vállalatokat az egyezmény eltörlése kapcsán.

Hogyan működnek forrásadó típusú adók?

Magyarországról nézve a forrásadó intézményét viszonylag nehéz értelmezni, hazánkban ugyanis a belső jog szerint a vállalkozások közötti kifizetéseket nem terheli forrásadó. Tehát például amikor egy magyar társaság, egy másik magyar vállalatnak osztalékot fizet, akkor nem kell azután forrásadót fizetnie.

Fontos kiemelni, hogy a forrásadó nem egy adónem, hanem egy adókifizetési technika. A munkavállalók fizetését terhelő adók például forrásadó típusú adók, mivel a kifizető, ezt az adót a kifizetéskor visszatartja.

A forrásadó típusú adókat nagyon szigorúan szabályozta a nemrég felmondott egyezmény.

Az osztalék esetében például kimondta, hogy abban az esetben, ha egy társaság osztalékot fizet ki a másik országban lévő tulajdonosának, akkor bizonyos részletektől függően 5-15 százalék adót lehetett visszatartani.

Kamatkifizetéseken, jogdíjkifizetéseken, illetve egyéb kifizetéseken pedig az egyezmény rendelkezései alapján nem volt szabad forrásadót visszatartani.

Hogyan változik az egyezmény felmondását követően a forrásadók kérdése?

Mindennek azért van jelentősége, mert az Egyesült Államokban a belső jog alapján az osztalékot, a kamatot és a jogdíjat, valamint bizonyos esetekben a szolgáltatási díjakat 30 százalék forrásadó terheli. Ez végeredményben azt jelenti, hogy ha egy magyar társaságnak van egy leányvállalata az Egyesült Államokban és ez a leányvállalat osztalékot fizet a magyar anyacégnek, akkor eddig az egyezmény alapján többnyire 5 százalék (esetenként 15 százalék) forrásadót lehetett visszatartani. Az egyezmény megszűnését követően azonban 30-at lehet. Ez pedig jelentős különbség.

Számszerűsítve, ilyen esetben egy millió dollár kifizetése esetén 300 ezer dollárt az amerikai adóhatóságnak kell majd kifizetni, míg a magyar cég hazai számlájára csupán 700 ezer dollár fog megérkezni. Mindeközben a magyar társasági adó szabályok alapján ez a cég az Amerikában kifizetett 300 ezer dollárt beszámíthatná a hazai társasági adójába, csakhogy a hazai társasági adó mindössze 9 százalék, tehát egymillió dollár esetében 90 ezer dollár. Így az elveszett különbözetet, tehát a 210 ezer dollárt soha nem fogja visszakapni a magyar társaság.

Ez a szabályozás pedig 2024. január elsejétől már életbe fog lépni.

Mennyire vetheti vissza a magyar amerikai-gazdasági kapcsolatokat az egyezmény felmondása? Milyen hatással lehet a hazánkba érkező amerikai befektetésekre?

Nézőpont kérdése ennek a helyzetnek az értelmezése. Az én véleményem szerint nagyon óvatosan kell fogalmazni ezzel kapcsolatban, ugyanis korántsem biztos, hogy az egyezmény felmondása súlyosan fogja érinteni a magyar-amerikai üzleti kapcsolatokat.

Ha például egy amerikai cégnek van Magyarországon befektetése -és utóbbiból több van, mint fordítva-, akkor a magyar leányvállalat továbbra sem fog forrásadót visszatartani az osztalékon, mivel a magyar belsőjogban egyszerűen nincs ilyen.

Az egyezmény megszűnésének az Achilles-sarkának tehát az Amerikából Magyarországra érkező kifizetéseket lehet tekinteni. Így elsősorban az Egyesült Államokból hazánkba érkező osztalékokat, jogdíjakat, kamatokat kell átvizsgálni.

Milyen hatással lehet a szorosan vett kettős adóztatásra a változás? Így tényleg kétfelé kell majd adózni egy magyar cégnek, ha Amerikában tevékenykedik és fordítva, egy amerikai cégnek, ha hazánkban jut jövedelemhez?

Ha a szorosan vett kettős adóztatás elkerüléséről, tehát a másik országban keletkezett jövedelem mindkét ország általi megadóztatását vesszük, az várhatóan azért nem fog igazán súlyos problémákat okozni, mert az amerikai és a magyar belső jog is tartalmaz olyan szabályokat, hogy olyankor is törekszik a társasági adózás a kettős adóztatás elkerülésére, amikor nincsen egyezmény az adott két ország között.

Magyarországon például a társasági adózásról szóló jogszabály erre vonatkozó része kimondja, hogy amennyiben nincs Magyarország és a másik ország között kettős adóztatási egyezmény, és egy magyar tarsaságnak az érintett országban megadóztatják a jövedelmét, akkor az odakint fizetett adót be lehet számítani a magyar társasági adóba.

Ezt a jogszabályi kitételt gyakran alkalmazzák? Hány országgal van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországnak?

Jelenleg 83 országgal van hazánknak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a fentebb ismertetett jogszabályi kitételre számos ország esetében szükség van, másrészt mindenképp fontos kiemelni, hogy a fontosabb országokkal többnyire rendelkezik kettős adóztatásról szóló egyezményről Magyarország. Így inkább a külgazdasági szempontból kevésbé releváns országok esetében jellemző, hogy nem rendelkezünk ilyen egyezménnyel, ilyenkor kerül alkalmazásra a fenti jogszabály.

Hazánk egyébként ebből a szempontból, nemzetközi összevetésben kiemelkedően jól teljesít. Példának okáért több kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk van, mint az Egyesült Államoknak.

Ezek szerint számos ilyen egyezményt kötött már hazánk. Összehasonlítva mennyire számított jónak az Egyesült Államokkal kötött egyezményünk?

Az egyezmény, aminek most a megszüntetéséről beszélünk még 1979 született. Valójában korántsem tükrözte a 2020-as évek gazdasági körülményeit.

Mi több a volt magyar-amerikai egyezmény különlegesen kedvező feltételeket tartalmazott. Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően jó egyezmény volt. Mindkét fél számára előnyös volt, de ránk nézve különösen, hiszen értelemszerűen az Egyesült Államok számára jóval kisebb hazánk jelentősége gazdasági szempontból, mint fordítva.

Ha elavult volt az egyezmény korábban nem merült fel annak újratárgyalása?

Az egyezmény avultságát már jóval korábban észrevették, sőt 2008-ban elkészült egy új egyezmény, ami felülírta volna az 1979-est. Ezt a magyar kormány ratifikált is, ám Amerikában a Kongresszusnál megakadt ez a folyamat és néhány republikánus szenátor a mai napig blokkolja a 2008-as egyezményt.

Újra lett tehát tárgyalva ez a kiemelkedően jó 1979-es egyezmény, de az új sosem lépett hatályba, és most már várhatóan nem is fog.

Rövidtávon is lesznek érzékelhető negatív hatásai

Sokakat foglalkoztat, milyen közvetlen hatással lehet az amerikai-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatokra az egyezmény megszűnése. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az amerikai-magyar üzleti kapcsolatok fejlesztésének fontos szervezetét, a Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamarát (AmCham Hungary) is.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény eltörlése elsősorban a vállalkozások számára jelenthet közvetlen problémát. Hogyan érintheti a magyar, illetve a hazánkban működő nemzetközi cégeket a 2024 első napjától életbelépő változás? – tettük fel a kérdést Radnai Károlynak, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) Adózási bizottságága elnökének, az Andersen ügyvezető partnerének.

Magyarországon számos amerikai, illetve nemzetközi vállalatnak komoly kihívást jelent az egyezmény megszűnése.

Az üzleti folyamatok átgondolását követeli meg részükről, valamint azoktól a cégektől is, amelyek jelenleg magyar leányvállalatuk útján nyújtanak szolgáltatást amerikai partnereiknek. Utóbbiak közé sorolhatóak az üzleti szolgáltatóközpontok is.

Az egyezmény meglétének, illetve egy új egyezmény megtárgyalásának fontosságáról az AmCham a felmondása óta több fórumon tájékoztatta a döntéshozókat. Tagjainkkal azóta is törekszünk arra, hogy a két ország közötti dialógust elősegítsük.

Hány Magyarországon működő amerikai céget érint ez a változás?

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon jelenleg közel 1700 amerikai székhelyű vállalat tevékenykedik mintegy 106 ezer munkavállalóval.

Milyen hatással lehet ez a hazánkba érkező amerikai befektetésekre?

Az egyezmény felmondásának a magyar gazdaságra nézve valószínűleg már rövid távon is lesznek érzékelhető negatív hatásai, például számos befektetési struktúra azonnali átalakítást igényel. Ez 2024-től - az egyezményt bár már 2022 júliusában felmondták, az abban foglalt rendelkezéseket jövő év január elsejétől vezetik ki - akár 70-80 milliárd forint közvetlen adóbevétel kieséssel járhat az államháztartás szempontjából, illetve a befektetések leépítése miatt részben már 2023-ban is.

Az igazi problémát viszont a hosszú távú kilátások romlása jelentheti, az egyezmény hiánya ugyanis komoly bizonytalanságot ébreszt a befektetők körében. Ez főként az ország tőkevonzó és munkaerő-megtartó képességének számottevő csökkenésében, a befektetések elmaradásában és a beruházások visszafogásában jelentkezhet majd.

Az egyezményes védelem megszűnése tulajdonképpen egy újabb kockázati tényezőt jelent, amelyet az amerikai befektetőknek mérlegelniük kell hazánkkal kapcsolatban.

Adómegállapodás nélkül az ő szemükben Magyarország jövőre egy olyan helyszínné válik, ahol bármikor különadót, azaz forrásadót lehet kivetni az országból kifizetett jövedelmekre, ami veszélyeztetheti a befektetések megtérülését.

Mennyire vetheti vissza a magyar-amerikai kétoldalú kereskedelmet?

Az 1979 óta érvényben lévő adóegyezmény egy rendkívül fontos fundamentuma, alapvető igazodási pontja volt a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatoknak. Ebben a szerepében jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország vonzó befektetési helyszín legyen az amerikai befektetők számára.

Az olyan alapvető joggyakorlatok, amelyek az elmúlt évtizedekben a kölcsönös egyeztetési eljárás, a beruházások védelme vagy a jövedelemadó típusai kapcsán kialakultak, biztosítékot jelentettek nemcsak az amerikai befektetőknek, de magyarországi gazdasági partnereiknek is.

Ennek fényében kell tekinteni az egyezményre, amely most megszűnik.

Az egyezmény megszűnése az olyan cégekre is hatással van, akik royalty formájában jutnak bevételhez az Egyesült Államokból, például a Richter Gedeonra?

Igen, minden olyan magyar vállalkozás versenyhátrányt szenvedhet, amely bevételeit licenszdíjból vagy ahhoz nagyon hasonló szolgáltatási díjakból szerzi, mert ezek az amerikai belső szabályok alapján forrásadó kötelesek lesznek 2024. január 1-jét követően.

Tipikus példa erre az IT / szoftverfejlesztés vagy éppen a gyógyszeripar is, de minden más olyan tevékenység vagy iparág is érintett lehet, amelynek bevételei mögött valamiféle jog, know-how vagy szabadalom van. Forrásadó terhelheti továbbá az USA-ból származó tőkejövedelmeket, például a kamat vagy osztalék kifizetéseket, illetve akár bizonyos tanácsadói szolgáltatásokat is érinthet az új kötelezettség.

Vannak más államok, akikkel felmondta ezt az egyezményt az USA, vagy egyáltalán nem is volt ilyen egyezménye?

Az Egyesült Államok korábban két állammal mondta fel adóegyezményét: a Holland Antillákkal és Máltával. Magyarországhoz mérhető gazdasági potenciállal rendelkező ország esetében ilyen intézkedésre még nem volt példa. A döntés azt jelenti, hogy 2024-től várhatóan hazánk lesz az egyetlen európai uniós tagállam, amelynek nincs érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről.