Érzik-e már a vesztüket az alapkezelők?
ElemzésekTöbb mint 1300 milliárd forint zúdult be a MÁP Pluszba a június eleji indulást követően, amit az alapkezelői szektor is megérzett. Az egyre kevésbé versenyképes befektetési alapokból júniusban 137 milliárd forintot vontak ki, amely éles ellentétben áll a megelőző hónapok fél és másfél százalék közötti vagyonnövekedésével. Mutatjuk miért történt mindez és miért verhetetlen az új szuperállampapír.
Júniusban 137 milliárd forintot, vagyis az alapkezelői vagyon 2,2 százalékát vonták ki a befektetők a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) adatai alapján, aminek nagy része jó eséllyel a lakossági állampapírokban landolhatott.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a maga közel 5 százalékos éves kockázatmentes átlaghozamával gyakorlatilag még a kockázatosabb befektetési alapokat is lekörözheti,
így a jelenlegi piaci környezetben egyre többen a MÁP Plusz, illetve az inflációkövető lakossági állampapír, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) valamilyen kombinációját választják. Utóbbi hozama az inflációtól függően változik, de hozzávetőlegesen a PMÁP hozama is közelíti az 5 százalékot.
Az élesedő versenyhelyzet már egyértelműen látszik, míg az év első négy hónapjában jellemzően fél és másfél százalék közötti vagyonnövekedést láthattunk az alapkezelőknél, addig májusban már közel fél százalékkal, júniusban pedig a fent említett 2,2 százalékkal csökkent az alapkezelők vagyona. Ez nagymértékben a MÁP Plusz számlájára írható.
A befektetői alapkezelői szektor teljes vagyona mellesleg meghaladja a 6200 milliárd forintot. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mekkora összegek mozdultak meg az egyes befektetési alap kategóriákban és miért.
Ingatlanalapok
Az ingatlanalapokba zúdult összegek miatt az ingatlanalapok gyakorlatilag pénzhegyeken ülnek, nem tudnak jó hozam mellett elegendő ingatlant vásárolni, ezért a töltöttségi szint 50 százalék közelébe süllyedt iparági szinten, vagyis az alapok vagyonának csupán fele van ténylegesen ingatlanba fektetve.
Ezáltal a kiadásból és az ingatlanok felértékelődéséből származó hozamot is sok esetben el kell osztani kettővel.
Ilyen felállás mellett már nem versenyképesek az alacsony töltöttségű ingatlanalapok. Emellett a befektetési jegyeket már csak T+180 napos visszaváltási idővel lehet megvenni, ami szintén távol tartja a forró pénzt a szektortól.
Ezzel összhangban 48 milliárd forintnyi tőke távozott az ingatlanalapokból júniusban. A vagyonváltozás összeségében -2,9 százalékot tett ki.
Kötény- és pénzpiaci alapok
A pénzpiaci alapok gyakorlatilag már senkit sem érdekelnek, ugyanis a bennük lévő rövid lejáratú állampapírok semmit sem hoznak.
A kötvényalapokra szintén nehéz idő vár, miután a hozamok az elmúlt hónapokban beszakadtak, és jelenleg történelmi mélypontok közelében vannak.
Az alacsony hozamok miatt további jelentős hozamsüllyedésnek már csak mérsékelt a tere figyelembe véve a 3,5 százalék körüli hazai inflációt, ezáltal pedig a kötvényalapok már kisebb eséllyel könyvelhetnek el árfolyamnyereséget a jövőben, sőt egyre nagyobb az esélye az árfolyamveszteségnek.
Ha a hozamok süllyednek, akkor a kötvényalapokon árfolyamnyereség keletkezik, míg ha emelkednek a hozamok, abban az esetben árfolyamveszteséget szenvedhetnek el a befektetők az évi kamatfizetésektől függetlenül. Kötvényalapot tehát nem akkor kell venni, amikor történelmi mélyponton vannak a hozamok.
A kötvényalapok vagyona nem meglepő módon közel 5 százalékkal, míg a pénzpiaci alapok vagyona több mint 6 százalékkal csökkent júliusban.
Részvényalapok
A részvényalapok viszonylag jól tartják magukat, amely a globális részvénypiacok kimagasló idei teljesítményének köszönhető. Az amerikai S&P 500 index idén közel 20 százalékot, a német DAX index több mint 15 százalékot menetelt, míg a feltörekvő piacok átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben drágultak. A BUX index az elmúlt hetek árfolyamcsökkenése miatt lemaradónak számít, de még így is 3 százalék körüli idei éves hozammal büszkélkedhet.
A részvények értékeltsége azonban emelkedett, azaz egyre drágábbak a részvénypiacok, miközben kockázatból van bőven, elég csak a kereskedelmi háborúra vagy a geopolitikai bizonytalanságra gondolni. Érdemes megemlíteni, hogy a befektetői pozícionáltság is egyre kevésbé támogató, már elég sokan bevásároltak, így könnyebben elfogyhatnak a vevők.
A borúsabb részvénypiaci kilátások és a MÁP Plusz vonzereje következtében júniusban már nem vettek részvényalapokat a befektetők, illetve a lakossági szereplők, így jellemzően stagnált a szegmens vagyona.
Abszolút hozamú alapok
Az abszolút hozamú alapok esetében 26 milliárd forint távozott júniusban, aminek eredőjeként a vagyon nagysága 1,7 százalékkal lett kevesebb.
Ez a kategória komoly versenyhátrányban van a lakossági állampapírokkal szemben, ugyanis a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a viszonylag magas vagyonkezelési díjakat rendkívül nehéz úgy kitermelni, hogy érezhető módon megverjék az alapkezelők a MÁP Plusz évi 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamát.
Ráadásul a befektetési időtáv az abszolút hozamú alapok esetében legalább 5 év, de inkább több. Ezenfelül azt sem szabad elfelejteni, hogy a részvénypiacok már több mint 10 éve szárnyalnak, aminek tükrében nem most kell őrült kockázatokat vállalni.
Ennek okán ez a kategória az elkövetkezendő években meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhet, miközben még meg sem billentek a piacok.
|
Mi is az az abszolút hozamú alap? Az abszolút hozamú alap portfólió menedzsere szinte bármilyen eszközbe befektethet legyen szó akár részvényekről, akár kötvényekről, devizákról vagy nyersanyagokról. Az alapkezelő célja pozitív hozam elérése bármilyen piaci körülmény között. Az alapkezelő az alapján, hogy mikor melyik piacon lát kedvező befektetési lehetőségeket, dönt a befektetések összetételéről és időzítéséről. |
Vegyes alapok
A kötvény- és részvényalapokat tömörítő vegyes alapok sem szerepeltek jól, a vagyonuk több mint 2 százalékkal, más szóval 36 milliárd forinttal csökkent júniusban. Az elkövetkezendő hónapokban ezen alapok tekintetében sem várható jelentős élénkülés.
Mi a helyzet a készpénzzel?
A készpénzállomány az MNB júniusi statisztikái alapján továbbra sem csökkent, sőt növekedett. Júniusban 6200 milliárd forintot is meghaladta a gazdaságban lévő készpénzállomány, amely vélhetően a szürkegazdaság jelenlétével, az ingatlanpiac felfutásával, valamint a banki költségekkel magyarázható.
További intézkedésekre van tehát szükség, hogy megvalósuljun jegybank célja, azaz a csökkenjen a készpénzmennyiség. A tranzakciós illeték eltörlése például érdemben elősegíthetné készpénzállomány csökkenését.
A jövőben egyébként az építőipari boom kifutása is 1000 milliárddal mérsékelhetné a készpénzállományt az adósságkezelő becslései alapján.
Mennyire kelendő a MÁP Plusz?
A június elejétől bevezetett MÁP Plusz minden várakozást felülmúlt. Egy hónap alatt rekordmagas, több mint 880 milliárd forint értékben adott el a papírokból az adósságkezelő, így a vártnál gyorsabban rendeződhet át az államadósság szerkezete. Az értékesített mennyiség július közepét követően már 1300 milliárd forint felett járt.
A magasabb belföldi finanszírozás által tovább csökkenhet Magyarország külső sérülékenysége, ráadásul a kamatok is a magyar családoknál maradhatnak, javítva ezáltal a jövedelmi helyzetüket.
