Mélyül a Nagy-Britannia és Irán közti hajóelfogási válság

Elemzések2019. júl 23.Fellegi Tamás

Miután két hete a brit haditengerészet segítségével a gibraltári hatóságok elfogtak egy iráni olajszállítót, Irán bosszút esküdött, és ezt be is váltotta, elfogva és iráni területre kényszerítve egy angol olajtankert.

Váratlan húzás

Az Egyesült Királyság már év eleje óta súlyos válságban van, miután az Európai Unióból való kilépésről Theresa May kormányfő által az Unióval kötött megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította, a kormányfő pedig kétszer is halasztást kért a kilépésre az EU 27 másik tagállamától. Végül politikája kudarcát elismerve lemondott, így kezdetét vehette a hosszú, körülményes kormányfőválasztás, ami úgy zajlik, hogy a kormányzó Konzervatív Párt több jelölt közül kiválasztotta Jeremy Hunt jelenlegi, és Boris Johnson volt külügyminisztert, kettejük közül választ a párt tagsága, levélben történő szavazással.

A hosszú időszak alatt a gyakorlatilag már csak ügyvezetőként működő kormánytól senki nem számított arra, hogy jelentős külpolitikai aktivitást mutat, márpedig ez történt. Több lépés közül a legmeglepőbb egy katonainak tekinthető akció volt, melynek során Gibraltárnál a brit haditengerészet elfogott egy iráni zászló alatt hajózó olajszállító hajót, azzal az indokkal, hogy az Szíriának szállít olajat, megszegve az EU tilalmát.

Válaszlépés

A szokatlan akció után Irán bejelentette, hogy viszonzásul ő is le fog foglalni egy brit olajszállítót, ami már csak azért sem nehéz feladat neki, mert az Arab-öbölből ki-, vagy oda behajózó járműveknek át kell haladniuk a Hormuzi szoroson, amely egy 40 km széles tengeri átjáró az Arab-félsziget kiszögellésén fekvő Omán, és a túloldalon elterülő Irán között. A hajók a kiszögellés megkerülésekor elkerülhetetlenül hosszú utat tesznek meg az iráni partok közelében.

A Hormuzi szoros. Forrás: BBC

Múlt hét elején már megpróbálkozott egy akcióval a perzsa állam, de akkor a brit haditengerészet közbelépett, Irán visszavonult. Pénteken viszont egy őrizetlen brit tankerre csapott le Irán, melyen csak 18 fős polgári személyzet tartózkodott, így azt be tudtak kísérni egy közeli iráni kikötőbe, és azóta is ott tartják fogva.

Ki az úr a tengereken?

A brit kormány külügyminisztere Jeremy Hunt igen élesen reagált az Iráni lépésre, a hajó elengedését követelve, amit Irán saját hajójának szabadon engedéséhez köt. Így egyelőre patthelyzet alakult ki, egyúttal egy sokkal komolyabb kérdésre is rávilágítva: ez a nemzetközi hajózás biztonsága, és legfőképpen az, hogy melyik hatalom mekkora haditengerészettel rendelkezik ahhoz, hogy akár saját hajói, akár a nemzetközi hajózás biztonságát garantálja a nemzetközi vizeken. Egy helyen sikerrel biztosítják a védelmet: Szomália partjainál, ahol korábban fegyveres kalózók szállták meg a hajókat. A műveletben főleg amerikai hadihajók vesznek részt.

A történelem során hosszú ideig Nagy-Britannia volt a világ első számú tengeri hatalma, ezt a szerepet aztán átvette tőle az Amerikai Egyesült Államok. Egy brit konzervatív parlamenti képviselő szerint Trump elnök fel is ajánlotta az iráni fenyegetés után, hogy haditengerészete védeni fogja a brit hajókat, de ezt a brit fél elutasította. Ugyanakkor a brit haditengerészet már nem akkora, hogy akár a veszélyeztetett helyen, Irán partjainál haladó összes brit hajót kísérni tudja.

A brit haditengerészet korábbi vezetője, Alex Burton a BBC-nek elmondta, hogy hidegháború vége óta jelentősen csökkentették a brit haditengerészet erejét. Míg 1985-ben 41 fregattjuk és 15 rombolójuk volt, most csak 15 illetve 6 áll rendelkezésre. Annak idején 4 repülőgép-anyahajóval rendelkeztek, most csak 2 van. Ilyen körülmények között különös hangsúlyt kap az a kérdés, hogy miért bocsátkozott bele Nagy-Britannia a gibraltári kalandba.

Levonják a brit lobogót

Az eset egyik következménye az lehet, hogy jóval kevesebb hajó fog brit zászló alatt haladni. Jelenleg 8 ilyen hajó van az Öbölben, ők most oda beszorultak, a kívülről odafelé tartó hajóknak pedig a brit kormány azt tanácsolta, hogy módosítsanak útvonalukon, így nem tudnak eljutni úticéljukhoz. Minél tovább marad fenn ez a helyzet, annál valószínűbb, hogy újabb hajók fognak más ország zászlója alatt közlekedni. Az elmúlt egy évben már eleve 30 százalékkal csökkent a brit zászló alatt közlekedő hajók száma, elsősorban a Brexit, illetve az azzal kapcsolatos bizonytalanság miatt.

Járulékos kár

A jelenlegi konkrét ügyet még valahogy csak-csak le lehet zárni a hajók kölcsönös elengedésével, de a bizalom Nagy-Britannia és Irán között megroppant, így viszont egyre kevésbé valószínű, hogy Nagy-Britannia érdemben kitart a hathatalmi atompaktum mellett, melyet még 2015-ben kötöttek Iránnal. Így a szerződés végkép működésképtelenné válik, Irán pedig folytatni fogja az urándúsítást, ami új egyezség híján erősen megnöveli egy háborús konfliktus esélyét.