Európát támadhatják az orosz kémek
ElemzésekA nyugati hírszerzők aggódnak, hogy az oroszok szabotázsakciót fognak véghezvinni Lengyelországban.
A hidegháború hiába ért véget, a nyugati és az orosz kémek sose ásták el a csatabárdot. Egyes amerikai források szerint azután, hogy 2014-ben Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet több moszkvai ügynök mozgolódott az USA-ban, mint amikor még állt a Szovjetunió.
A hírszerzők mindkét oldalon igyekeznek kilesni a másik gazdasági, politikai és katonai titkait. De nem mindig állnak meg a kutakodásnál.
Az orosz katonai titkosszolgálat szárnyai alatt például létrejött a 29155-ös egység, amelyet a vádak szerint volt hogy merényletek elkövetésére is bevetettek.
Ők állhattak a 2014-es csehországi szabotázsakciók mögött is, amelyek során az alig pár száz fős Vrbetice falujában felrobbant két lőszerraktár. Az incidensekben több mint 60 tonna hadianyag semmisült meg és meghalt két helyi lakos is. A raktárakat egy bolgár üzletember cége bérelte, aki korábban fegyvereket adott el Ukrajnának.
Hét évbe telt mire a nyomozók megtalálták a feltételezett kapcsolatot a szabotázs és a 29155-ös orosz csoport között.
Vélhetően ugyanez az egység akarta megmérgezni 2018-ban Szergej Szkripalt is. A nyugállományú orosz katonatiszt, aki a briteknek dolgozott a merénylet idején az angliai Salisbury-ben tartózkodott. A hatóságok szerint a támadók orosz turistáknak álcázták magukat és egy olyan idegméreggel akarták elintézni Szkripalt és a lányát, amelyet a szovjet hadsereg fejlesztett ki.
Bár maradandó károsodást is szenvedhettek, végül mindketten túlélték a támadást. Egy helyi nő viszont meghalt az akció miatt.
Az, hogy a talaj egyre forróbb a kémek világában tavaly lett teljesen világos. A CIA elárulta, hogy több tucat informátorukat vesztették el, azért mert becsukták, megölték vagy átállították őket. Ahogy a New York Times beszámolt róla, az évek során Kína, Pakisztán, Irán és Oroszország is sorra kapcsolta le az amerikaiknak dolgozó "besúgókat".
Egy volt CIA-s, Douglas London szerint problémát jelentett, hogy az informátorok beszervezői nem voltak mindig kellően alaposak. Példaként említett egy korábbi afganisztáni esetet. A CIA annak idején úgy szervezett be egy doktort, hogy nem vették észre, hogy a férfi ellenük áskálódik.
Végül a célszemély egy öngyilkos merényletben megölte az ügynökség hét emberét.
Tavaly a CIA bejelentése mellett tovább borzolta a kedélyeket, amikor az Egyesült Államok kormánya elárulta, hogy a diplomatáik és a hírszerzőik egy része váratlanul lebetegedett és nem tudják kizárni, hogy Oroszország keze van a dologban. Az érintetteknél látászavar, hallási problémák és fejfájás lépett fel.
Az ügyben indult vizsgálat szerint ugyan az esetek túlnyomó részénél a megbetegedéseket vissza lehetett vezetni természetes okokra, de volt ahol nem sikerült kizárni a külföldi beavatkozás lehetőségét.
Hogy mennyire kell az amerikai titkosszolgálatoknak koncentrálnia Oroszországra abban még így is voltak viták a szakértők között.
Joseph Weisberg volt CIA-s még pár héttel az ukrán invázió előtt is amellett érvelt, hogy Amerikának egyszerüen békén kéne hagynia Moszkvát és az ukrán konfliktusból visszavonulót kéne fújjon.
A háború kipattanása után persze erről már szó sem lehetett. Helyette az USA és az Európai Unió még az eddigieknél is komolyabban vette a kémjátszmákat. Ukrajna lerohanása után az egyik első lépés volt az orosz kémhálózatok meggyengítése. Emiatt több száz olyan diplomatát utasítottak ki a nyugati országok, akiknek a jó részéről sejthető volt, hogy bedolgoznak az orosz hírszerzésnek.
A BBC-nek egy forrás azt mondta: ezek a kiutasítások már régóta értek. Állítólag az oroszok szinte nevettek Európán, amiért a kontinens szemet hunyt a kémek működése felett.
Németország kifejezetten könnyű terep volt az oroszoknak. Itt korábban közel 100 hírszerző tisztjük dolgozott – írja a brit műsorszolgáltató.
Most a nyugati országok abban is bíznak, hogy az ukrán háború miatt sok korábban lojális államkatona kiábrándul a putyini vezetésből és Moszkva ellen könnyebben be lehet majd őket szervezni.
A Washington Post meg is írta, hogy az FBI az orosz nagykövetséghez kötődő dolgozókat célzott reklámokkal kereste fel. Arra bíztatták őket, hogy beszéljenek az FBI-al.
Mindezt aligha fogja ölbe tett kézzel nézni az orosz vezetés. A BBC-nek nyugati hírszerzői források jelezték: aggódnak, hogy Lengyelországban a 2014-es cseh robbantásokhoz hasonló szabotázs-akciókra fog sor kerülni. Ugyanis Lengyelország az elmúlt hónapokban az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok logisztikai központjává lépett elő.
