Tíz térképen az ukrajnai háború első 100 napja - Fordulóponthoz érkeztünk, vagy csak pillanatnyi orosz sikerszériát láthatunk?

Változó sikerekkel zajlott a háború

Közeleg a február 24-én éjjel kirobbant ukrajnai háború századik napja, június 3-án pénteken ugyanis épp 100 napja fognak tartani az Oroszország és Ukrajna közt zajló harcok. A háború eddig váltakozó sikerekkel zajlott. Az ukrán fél a vártnál sokkal komolyabb ellenállást fejtett ki és sikerült elérnie, hogy Észak-Ukrajnából és ezzel együtt a főváros Kijev környékéről visszavonuljanak az oroszok. Emellett megakadályozták az orosz erők előretörését Odessza irányába és visszaszorították az orosz csapatokat Mykolaiv és Harkov térségéből. Harkov környékén az ukrán ellentámadás olyan sikeres volt, hogy mostanra már a Donyec folyón túlra szorították az orosz csapatokat, sőt egy hídfőállást is fel tudtak venni a Donyec keleti partján. A legutóbbi hírek alapján Herszon megyében is sikeres volt az ukrán ellenoffenzíva. A Mykolaivból kiinduló ukrán csapatok ugyanis sikeresen visszafoglaltak egy kisebb területet Herszon oblaszty-ban, Herszon városa azonban változatlanul orosz kézen van.

Tényleg kudarcot vallottak?

Oroszország háborús szereplését ezzel szemben gyakran értelmezik teljes kudarcként, ez azonban nem állja meg a helyét maradéktalanul. Ugyan az északi területeket valóban feladták, Dél-Ukrajnában eddig egy megközelítőleg magyarországnyi területet sikerült megszállniuk.Habár a háború elején még átfogó műveletekben gondolkoztak az oroszok és Ukrajna jelentős részét egyszerre támadták, mostanra egyetlen térségre, a Donyec-medencére korlátozták az erőiket. Így a háború harmadik hónapjának a végére úgy tűnik sikerült megtalálniuk a megfelelő taktikát Ukrajna ellen. Egyelőre semmit nem lehet eldöntöttnek venni, óriási a bizonytalanság és a háború bármelyik nap teljesen új fordulatot vehet, azonban annyi biztosan kijelenthető, hogy a Donbassz térségében az orosz előrenyomulás eddig kifejezetten sikeresnek tekinthető.

De hogyan jutottunk el idáig? Az első 100 nap

1. A háború kitörését megelőző napokban komoly orosz csapatösszevonásokról érkeztek hírek az ukrán határ mellől. Több nyugati ország hírszerzése is arról közölt híreket, hogy bármelyik nap lerohanhatja Oroszország Ukrajnát. Sokan azonban ekkor még szkeptikusok voltak. Még a szakértők egy része is az utolsó percig azt hitte, hogy Oroszország csak meg akarja félemlíteni Ukrajnát.

Orosz csapatösszevonások az ukrán határ közelében

2. Február 24. csütörtök - a háború kitörésének a napja. Február 24-én reggel olyan hírre ébredt Európa, ami az egész világot felforgatta. Szerda éjjel még valószínűleg Ukrajnában is úgy tértek nyugovóra az emberek, hogy másnap folytatják a szokásos hétköznapjaikat, csütörtök hajnalban azonban robbanások rázták meg az ukrán nagyvárosokat. Oroszország rakétatámadásokkal megindította a háborút. Még aznap gyors orosz előrenyomulásról érkeztek hírek. Több ukrán városból is arról lehetett hallani, hogy orosz csapatok támadása alatt állnak. Kijevben egy orosz elitalakulat valószínűleg megpróbláta Zelenszkij ukrán elnököt likvidálni, de az akció sikertelen volt. Ekkor még mindenki villámháborúra számított és nem sokan fogadtak volna arra, hogy száz nap múlva is arról cikkezünk, hogy áll a háború Ukrajnában.

Február 24-én kitört a háború, a következő napokban gyors orosz előretörésről halhattunk, számos ukrán város légitámadás/rakétatámadás (fekete pöttyökkel jelölve) alatt állt.

3. Az első napok viszonylag gyors orosz sikereket hoztak. Március elsejére néhány ukrán város, köztük Melitopol orosz kézre került, Herszont pedig már ekkor körbezárták az orosz csapatok. Egyszerre támadtak északi, keleti és déli irányból az oroszok. Délen nem ütköztek nagy ellenállásba és viszonylag gyorsan haladtak, de keleten és északon már ekkor elkezdett megmutatkozni, hogy Ukrajna sokkal felkészültebben képes védekezni a vártnál. Csernyihiv, Harkov és Sumy városa előtt elakadtak az oroszok. Kijevet megközelítették, de azóta tudjuk, hogy nem sikerült bekeríteniük az ukrán fővárost.

A háború első napjai még viszonylag gyors orosz sikereket hoztak

4. Még március első napjaiban az oroszok elindultak Herszonból Mykolaiv felé, miközben Herszonban még zajlott az ostrom. Az oroszok súlyos csapást mértek az egyik legfontosabb ukrán hadikikötő Ochakiv ellen. Ekkor még úgy tűnt eljuthatnak az oroszok Odesszába.

Így állt a háború március elsején, a piros színnel jelölt városokat megszállta Oroszország

5. Szintén március elején Oroszország megszállta az első ukrán nagyvárost Herszont. A világban óriási port kavart, hogy az oroszok elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét a Zaporizzsjai atomerőművet. Megindult Mariupol brutális ostroma.

Március első napjaiban az oroszok megszállták Herszont

6. Március végére azonban komoly fordulat állt be a háborúban. Az egész világ megdöbbenve figyelte, ahogy az ukrán erők elkezdték visszaszorítani az oroszokat. Kijev környékén komoly ukrán ellentámadás indult és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Kijev ostroma elmarad. Harkovnál az ukrán védők kitörtek a városból. A Herszonból Mykolaivba vonuló orosz csapatokat meghátrálásra késztették az ukránok. Emellett több ponton is megáljt parancsoltak az orosz offenzívának. Az orosz utánpótlás eközben akadozott, az orosz csapatok szervezetlenek voltak. Ekkor már egyre valószínűtlenebbnek tűnt, hogy sikerülnek az orosz villámháborús tervek.

Március végére ellentámadásba lendültek az ukránok.

7. Áprilisban az oroszok teljesen kivonták a csapataikat Észak-Ukrajnából. Az ukrán hadsereg visszafoglalta a korábban megszállt területeket északon. Az ukrán főváros fellélegezhetett. Oroszország bejelentette a háború második szakaszát. Innentől az orosz hadsereg az erőit délre, dél-keletre koncentrálta. Az elsődleges cél a Donbassz elfoglalása lett.

Észak-Ukrajnából kivonultak az oroszok.

8. Április végén már Luhanszk megyében és Mariupolnál zajlottak a legintenzívebb harcok. Mariupolban az Azovstal vasmű területére szorultak az ukrán védők. Ekkor már a város többi része orosz kézre került.

Mariupolban az Azovstal vasműbe szorultak az ukránok. Szeverodonyeck térségében már ekkor megjelentek az orosz egységek

9. Május második felére Mariupol teljesen elesett. Az ukrán védők megadták magukat az Azovstalban. Luhanszk megye szinte teljesen orosz kézre került. Az ukrán hadsereg Mykolaiv és Herszon között, illetve Harkovnál indított ellentámadást.

Ukrajna 2022. május második felében

10. Így jutottunk el napjainkig. Május végére, június elejére Oroszország Luhanszk megye szinte teljes területét elfoglalta. A Donbasszban újabb fordulat látszik beállni a háborúban. Habár néhány ponton Ukrajna fel tud mutatni sikereket, mostanra az orosz hadsereg komoly eredményeket tudott elérni a Donyec medencében.

Május vége, június eleje: Térkép az Ukrajnában zajló háborúról és a hozzá tartozó jelmagyarázat

Luhanszk 95 százaléka orosz kézen

A Donbassz két ukrán megyéből, a Luhanszki területből (oblaszty) és a Donyecki területből (oblaszty) áll. A két szakadár köztársaság a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság is ezek területén helyezkedik el. Az orosz offenzíva első körben egyértelműen a Luhanszki területre összpontosult. Fokozatosan településről-településre szorították vissza az ukrán haderőt a megyéből, mígnem mostanra csupán Szeverodonyeck és annak legszűkebb környezete maradt ukrán kézen. A legfrissebb hírek alapján Luhanszk oblaszty 95 százaléka orosz kézre került. A megyében egyébként rendkívül kemény harcok zajlottak, mivel Ukrajnának is az egyik legfelkészültebb egységei állomásoztak a területen.

Oroszország jelenlegi legfőbb célja most pedig Szeverodonyeck elfoglalása. A várost folyamatosan lövik és bombázzák. Amennyiben az ukrán védelem kitart, reális esély van rá, hogy Mariupolhoz hasonlóan az ostrom alatt Szeverodonyecket is a földdel teszik egyenlővé.

Szeverodonyeck egyébként a háború előtt egy népes, körülbelül 100 ezer fős lélekszámú város volt (mostanra néhány tízezren, egyes becslések szerint alig 15 ezren maradtak civilek a városban). Fontos ipari, vegyipari központként működött. Itt működött többek közt az AZOT nitrogénművek, amelynek a termelésére most a műtrágya-hiány sújtotta piacon nagy szükség lenne. Szeverodonyeck stratégiai fontosságát az adja, hogy ez az utolsó jelentősebb ukrán hídfőállás a Donyec folyón túl Luhanszk megyében.

Zárul az ostromgyűrű

Az oroszok, hogy elfoglalják a várost, módszeresen elkezdték körbezárni Szeverodonyecket. Elfoglalták a környező városokat, sorban Kreminnát, Rubizsnyét és Popasznát. A környező infrastruktúrát például a Borova folyó hídját pedig megsemmisítették, hogy ne tudjanak ellentámadásba lendülni az ukránok. Szeverodonyeck jelenleg egyedül a Donyec folyó nyugati partján keresztül áll összeköttetésben az ukrán ellenőrzés alatt lévő területekkel, az orosz törekvések most nyilvánvalóan arra irányulnak, hogy ebből az irányból is elszigeteljék a várost. A folyó túlpartján egy szintén közel százezres város, Liszicsanszk található. Az orosz erők várhatóan úgy kezdik majd meg az ostromot, hogy Liszicsanszkot is körbe zárják és arra is van esély, hogy egyszerre támadják majd a két várost. Az ostromgyűrű mindenesetre fokozatosan szűkül. A kör bezárásán azonban kissé sikerült lassítania az ukránoknak. Liszicsanszktól északra ugyanis sikerült meghiúsítaniuk, hogy Kreminna irányából, Bilohorivkánál az orosz hadsereg átkelljen a Donyec folyón. Így a Donyec nyugati partján jelenleg csak délről, Popaszna irányából tudnak előre törni az oroszok. Ez azonban valószínűleg nem  akadályozza meg az ostromot, legfeljebb késlelteti azt.

A május 30-i hétfői hírek alapján az oroszok belekezdtek Szeverodonyeck elfoglalásába és betörtek a városba, így most Szeverodonyeckben zajlanak a harcok.

Térkép a Donbasszban (Donyeck-medence) zajló harcokról (DNR: Donyeckni Népköztársaság; LNR: Luhanszki Népköztársaság)

A következő lépésre készülnek

Mindeközben látható, hogy az oroszok új területeken is mozgolódnak és már a Szeverodonyeck elfoglalását követő lépésekre készülnek.

Ennek az egyik jele, hogy megindítottak egy jelentősebb offenzívát Donyeck megye észak-keleti részén és az Ukrainska Pravda online hasábjain megjelent hírek alapján elfoglalták Svitlodars’k és Myronivs’kyi városokat. Mindkét város a Luhany folyónak, a Donyec egyik mellékfolyójának a partján fekszik. Jelentőségük abban áll, hogy így a szakadár területekről az orosz csapatok a folyó jól védhető vonaláig tolták ki az állásaikat és megalapozták a további előrenyomulást déli irányból Kramatorszk és Szlavjanszk felé. Az orosz csapatok most ebből az irányból vonulnak Donyeck oblaszty belseje felé, a szárazföldi támadást pedig folyamatos bombázással készítik elő.

Ezzel párhuzamosan Szlavjanszktól északra, szintén Donyeck megyében offenzívát indítottak a Donyec folyó bal partján. Ezen a területen fokozatosan nyomultak előre az orosz egységek és mostanra bevonultak a Donyec partján fekvő Lyman városába. Lyman egy 10-20 ezres kisváros, viszont nagyon fontos abból a szempontból, hogy közel van Szlavjanszkhoz, és kiváló hídfőállás a folyón való átkeléshez, valamint fontos vasúti csomópont. Arról, hogy teljesen sikerült-e Lyman-t megszállni az oroszoknak egyenlőre eltérő hírek érkeztek. Vélhetően kisebb ukrán egységek még tartják magukat a város egyes részein. A The Guardian értesülései alapján Lyman nagyrészét elfoglalták az oroszok, az ukrán védők pedig a város déli külterületeire szorultak. A SkyNews május 28-i, szombati hírei alapján Lyman valószínűleg teljes egészében orosz irányítás alá került. 

Az átfogó orosz hadműveletek láthatóan egyszerre több irányból zajlanak. Az Ukrajnából érekző hírek alapján a Donbassz térségében megközelítőleg kilencszeres az orosz túlerő, ami bőven elegendő a sikeres területfoglaláshoz. Az ukrán vezetés attól tart, hogy az orosz erők bekeríthetik a Luhanszki területen állomásozó ukrán csapatokat ezért lehetséges, hogy visszavonják az ukrán csapatokat a térségből.

Mi következik a Donbassz után?

A háborúnak ebben a szakaszában úgy tűnik elérhető közelségbe került az oroszoknak azon célja, hogy megszállják a Donbassz (Donyeck-medence) térségét. Hogy ezután milyen irányba mozdulnak tovább, arra egyelőre csak következtetni lehet. A mostani állás szerint Harkovnál csupán a vonalak stabilizálásán, az ukrán ellentámadás megállításán dolgoznak, kérdéses, hogy a későbbiekben újra ráfordulnak-e Harkov ostromára. Izyum térségében is lassú egyenlőre az orosz offenzíva. Lyman irányába vélhetően épp az Izyumnál elakadt előretörés alternatívájaként indítottak offenzívát.

A fentiek mellett a Donbassz esetleges elfoglalását követően reális esély van rá, hogy az oroszok megkezdhetik Zaporizzsja ostromát. Ennek előkészítésére már tettek lépéseket és viszonylag közel vannak most is az orosz állások a városhoz, habár a Dnyeper nyugati partján szintén elakadt az orosz bekerítő hadművelet.

Herszonnál jelenleg kérdéses, hogy milyen irányba mozdulnak a jövőben a frontvonalak.

A fegyverszünet is messze lehet még

Mindent összevetve az elmúlt napok eseményei inkább az oroszoknak kedveztek, a háború további lefolyása azonban megjósolhatatlan. Szó szerint bármi történhet és bármilyen irányba fordulhat az a bizonyos kocka. Ami egyelőre bizonyosnak tűnik, hogy a békekötés, vagy legalábbis a fegyverszünet még nagyon messze van.