Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Ezek most a legnagyobb globális kockázatok

Elemzések2020. feb. 7.Mogyorósi Alexandra

A világ politikai és üzleti vezetőit Davosba invitáló éves csúcstalálkozójára készülve, a Világgazdasági Fórum a megszokott módon jelentést készített a legnagyobb globális kockázatokról. A legsürgetőbb kérdéseket az okozott hatás és a bekövetkezés valószínűsége alapján külön is meghatározta a szervezet, így letisztult, hogy melyek voltak a 2019-es év világpolitikájának kiemelt témái.

Globális kockázatok 

Az okozott hatást és annak súlyosságát figyelembe véve a Világgazdasági Fórum a tömegpusztító fegyverekkel azonosította a legnagyobb globális kockázatot, melyet a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási viszonyok, a vízhiány és a természeti katasztrófák követnek.

Ha azonban az adott veszély bekövetkezésének valószínűsége a fő értékelési szempont, a szervezet a szélsőséges időjárási viszonyokat tartja a legnagyobb kockázatnak. Ezt követi a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, az adatcsalás vagy lopás, valamint a kibertámadás.

A fenyegetések típusait és azok időbeli változását tekintve elmondható, hogy míg tíz évvel ezelőtt a világgazdasági válság hatására a gazdasági kérdések kerültek előtérbe, úgy napjainkban egyre inkább a környezeti és technológiai kockázatok felé terelődik a hangsúly.  

Kozkázat-értékelés

A globális döntéshozók körében, a várhatóan növekvő kockázatokról végzett felmérés arról árulkodik, hogy a világ vezetői a nagyhatalmak közötti gazdasági konfrontációkra számítanak a leginkább.

Ugyancsak a legnagyobb várt kockázatok közé tartozik a többoldalú kereskedelmi szabályok és megállapodások eróziója, a nagyhatalmak közötti politikai konfrontáció, a kibertámadások, – mind az adat- és pénzlopás, mind a műveletekben és infrastruktúrában okozott zavar terén, – valamint a kollektív biztonsági szövetségekbe vetett bizalom csökkenése.

A kereskedelmi háborúktól kezdve a fegyverkorlátozási megállapodások felbomlásáig megfigyelhető az államok közötti kooperáció csökkenése, így a döntéshozók egyre inkább tartanak attól, hogy a divergens geopolitikai környezet megbénítja az égető globális kihívásokra adott közös válaszok előrehaladását.

Aggodalomra adnak okot az élet egyre több területére beszivárgó technológia jelentette kihívások is. Ide tartoznak például az álhírek, melyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a társadalomra, de az információlopás ugyancsak a kiemelt témák közé tartozik.

Egy szélsőséges példát említve, az indiai kormány személyazonosító adatbázisának feltörése esetén több mint egy milliárd regisztrált állampolgár lenne kitéve a személyazonossággal való visszaélés kockázatának. Egy olyan környezetben viszont, ahol a globális problémák kezelésére irányuló közös elhatározás gyengülni látszik, nem könnyű a következő generáció számára jobb jövőt teremteni.

A szerző a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet kutatója