Fegyverré vált a pénz és az arany: Olyan fordulat jön a világpiacon, amire évtizedek óta nem volt példa!

Történelmi mértékű struktúraváltás zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszerben a háborúk, a szankciók és az inflációs hullámok miatt, és a jegybankok egyre több aranyat vásárolnak, 76 százalékuk már rendelkezik aranykészlettel – írja a Central Banking.

Az arany fizikai elhelyezése két fő helyszínen történik:

A jegybankok aranytartalékuk jelentős részét a legmagasabb biztonsági fokozatú nemzetközi pénzügyi központokban őrzik (pl. Bank of England Londonban, Federal Reserve New Yorkban, vagy a Banque de France Párizsban).

Ennek oka a gyors kereskedhetőség: ha a jegybanknak azonnal devizára van szüksége, a londoni piacon lévő aranyát pillanatok alatt el tudja adni vagy fedezetként be tudja vonni.

Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei és a szankciós kockázatok miatt egyre több jegybank (köztük a Magyar Nemzeti Bank is) döntött úgy, hogy az aranytartalék egy részét vagy egészét hazahozza a saját belföldi páncélszekrényeibe.

A jegybankok aranyvásárlási hulláma nem véletlen; fordulat zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Míg a 2010–2021 közötti időszakban a jegybankok átlagosan évi 400–500 tonna aranyat vásároltak, 2022 óta ez a szám megduplázódott, és tartósan évi 800–1000 tonna felett alakul.

Az arany felértékelődésének és a folyamatos jegybanki felhalmozásnak négy fő okát különböztethetjük meg:

A szankciós kockázatok és a devizatartalékok „fegyverré válása”

Az elmozdulás legfőbb fordulópontja a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háborút követő nyugati szankciós csomag volt, amelynek során mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz devizatartalékot fagyasztottak be a nyugati számlákon.

Ez felnyitotta a feltörekvő piaci jegybankok szemét: a külföldi dollár- vagy eurókötvényekben tartott vagyon partnerkockázatot hordoz, és politikai konfliktus esetén egyetlen gombnyomással elérhetetlenné válhat. Ezzel szemben a belföldön vagy biztonságos páncélszekrényekben tartott fizikai arany felett senki más nem gyakorolhat jogi vagy politikai kontrollt.

A nemzetközi pénzügyi rendszer többpólusúvá válik

A dollár globális tartalékvaluta-aránya a 2000-es évek eleji 70% feletti szintről 57-58% közelébe csökkent. A BRICS-országok (Kína, India, Brazília, Oroszország stb.) és a globális Dél államai tudatosan igyekeznek csökkenteni a dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben.

Mivel a saját devizáik még nem elég stabilak ahhoz, hogy egymás tartalékeszközei legyenek, az egyetlen semleges, államok feletti közös nevező az arany maradt.

Inflációvédelem és a kötvények leértékelődése

Az elmúlt évek globális inflációs hulláma rávilágított, hogy a fiat pénzek és a fix kamatozású állampapírok reálértéke gyorsan erodálódhat.

Az arany évezredes tapasztalat alapján megtartja a vásárlóértékét,

így kiváló horgonyként szolgál a jegybanki mérlegekben.

Az arany árfolyamának szárnyalása

A jegybankok nemcsak fizikai tonnákban vásárolnak sokat, de az arany világpiaci árának drasztikus emelkedése miatt a meglévő készleteik értéke is megugrott. Így a teljes jegybanki vagyonon (deviza + államkötvény + arany) belül az arany százalékos részaránya a piaci átértékelődés miatt is automatikusan növekszik.

Kik vásárolják a legtöbb aranyat?

Nem a nyugati fejlett államok (akik már amúgy is hatalmas történelmi tartalékkal rendelkeznek, pl. az USA ~8 100 tonnával), hanem a feltörekvő országok jegybankjai a fő vásárlók:

Lengyelország (NBP): Európa egyik legaktívabb vásárlója, amely a regionális biztonsági kockázatokra reagálva növeli agresszívan a tartalékait.

Kína (PBOC): Hónapokon át tartó folyamatos vásárlással építi ki a dollárfüggetlen tartalékalapját.

Törökország, India, Kazahsztán, Brazília: A hazai deviza leértékelődése és a geopolitikai instabilitás ellen védekeznek.

A top 10 ország jegybanki aranytartaléka (tonnában)

Rangsor	Ország / Intézmény	Aranytartalék (tonna)	Megjegyzés / Stratégia
1.	Egyesült Államok (Fed)	8 133,5 t	A világ legnagyobb tartaléka; döntő része Fort Knoxban és New Yorkban van.
2.	Németország (Bundesbank)	3 350,3 t	Európa legnagyobb tartaléka; az utóbbi években sokat hazaszállíttattak.
3.	Olaszország (Banca d'Italia)	2 451,8 t	Évtizedek óta stabil, nem eladó és nem vásárló passzív tartó.
4.	Franciaország (Banque de France)	2 437,0 t	Hasonlóan Olaszországhoz, a tartalék nagy részét érintetlenül őrzi.
5.	Kína (PBOC)	~2 346 t	Az egyik legaktívabb vásárló, bár becslések szerint a valós készletük ennél is magasabb lehet.
6.	Oroszország	~2 282 t	A szankciók miatt nagyrészt a hazai termelés felvásárlásával növelték.
7.	Svájc (SNB)	1 039,9 t	Lakosságarányosan az egyik legmagasabb aranytartalékkal rendelkező ország.
8.	India (RBI)	~880 t	Folyamatosan és szisztematikusan vásárol a dollárfüggőség csökkentésére.
9.	Japán (Bank of Japan)	846,0 t	A hatalmas devizatartalékához képest az arany aránya alacsony (~8-9%).
10.	Lengyelország (NBP)	~632 t	A legradikálisabban vásárló európai jegybank az elmúlt években.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén rendelkezik kb. 2814 tonna arannyal, de az nem egyetlen ország jegybankjához tartozik.

Az utóbbi években Kína, India, Lengyelország vagy Törökország hatalmas ütemben vásárolnak aranytonnákat, de a teljes devizatartalékuk akkora, hogy az arany így is csak a teljes vagyonuk kb. 8–18%-át teszi ki. Emiatt ezeknél a jegybankoknál még dollármilliárdos tér van a további vásárlásokra.