Véget ért az arany szárnyalása, vagy csak korrekció zajlik?
BefektetésAz arany éveken át verhetetlennek tűnt, ám idén a geopolitikai feszültségek ellenére is visszaesett a nemesfém ára. Sok befektető inkább az állampapírok felé fordult, miközben a jegybankok vásárlási kedve rekordmagas maradt, az MNB pedig a régió egyik legaktívabb aranyvásárlója.
Az arany ára három év alatt több mint a duplájára nőtt, idén azonban megtorpant. Februárban unciánként 5387 dolláron tetőzött, azóta 4000–4100 dollár közé esett vissza, ami több mint 20 százalékos korrekciót jelent a csúcsról.
A visszaesés mögött egy paradoxon áll. Az iráni háború kitörése után a nemesfém árfolyama rövid ideig emelkedett, majd márciustól folyamatosan esni kezdett.
Ez meglepte a befektetőket, mivel az arany menedékeszköznek számít fegyveres konfliktusok idején.
A háború ugyanis megrázta az olajpiacot, az energiaárak felszöktek, az infláció nőtt, amire az európai jegybankok kamatemelésekkel reagáltak. Az Európai Központi Bank (EKB) júniusban 25 bázisponttal növelte az irányadó rátát, míg a Cseh Nemzeti Bank négy év után először szintén emelt. Mivel az arany nem kamatozik, a magas hozamú állampapírok vonzóbb alternatívát kínálnak.
A háború tehát nem az aranynak kedvezett, hanem a kötvényeknek.
Júniusban a technológiai részvények, különösen az AI-szektor esése tovább erősítette az áresést.
A befektetők az itt keletkezett veszteségeiket részben arany pozícióik zárásával fedezték, nem bizalmatlanságból a nemesfémmel szemben, hanem likviditási kényszer miatt.
Az amerikai jegybank egyelőre nem emelt, de a Fed új elnöke, Kevin Warsh első nyilatkozatában az árstabilitást jelölte meg legfőbb prioritásként. A Fed 19 döntéshozójából kilenc úgy véli, hogy még idén emelni kell az irányadó kamatlábat, a piac ezt őszre várja. A Goldman Sachs ennek fényében az arany év végi árfolyamcélját 5400-ról 4900 dollárra mérsékelte.
Rekordszámú jegybank tervez aranyvásárlást
Az áresés az egyéni befektetőket óvatosságra inti, a jegybankokat azonban nem. A World Gold Council és a YouGov közös felmérésében részt vevő
74 jegybank 45 százaléka jelezte, hogy a következő egy évben aranyvásárlást tervez, ez a legmagasabb arány 2018, az adatgyűjtés kezdete óta. Mindössze egy jegybank számít arra, hogy csökkenti a készleteit.
A felmérés szerint az áresés inkább lehetőség, mint veszély. A vásárlási kedv mögött több ok áll:
- A tavalyi magas árak miatt sok jegybank most kedvezőbb belépési pontot lát
- A vásárlók többsége feltörekvő gazdaságokból érkezik (53 százalékuk tervez bővítést, míg a fejlett országoknál csak 18 százalék)
- Sok jegybank helyi bányavállalatoktól vásárol, így nem kell a devizatartalékhoz nyúlni
Az MNB aranyvásárlásai
Az MNB az elmúlt évtizedben a régió egyik legaktívabb aranyvásárlója volt.
A tartalék 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára ugrott, 2021-ben 94,5 tonnára nőtt, 2024-ben pedig elérte a jelenlegi 110 tonnás szintet.
A jegybank szerint az arany menedékeszköz és értékmegőrző szerepe a geopolitikai bizonytalanságok közepette értékelődött fel. A 110 tonnás készlet piaci értéke május végén 13,731 milliárd euró volt.
Idén azonban az MNB is megérzi a korrekciókat: májusban a fizikai állomány nem változott, az árfolyamesés mégis több mint 80 milliárd forintos könyv szerinti értékvesztést okozott. Ez nem jelent tényleges veszteséget, csupán az aktuális piaci ár tükröződik a mérlegben.
Magyarország teljes nemzetközi tartaléka mindeközben tovább nőtt, május végén elérte a 61,137 milliárd eurót.
Az arany és a deviza nem egymás ellenfelei a jegybanki tartalékkezelésben, hanem egymást erősítő elemek.
Mi várható?
Rövid távon több tényező is az áresés irányába hat:
- A Fed döntései és az erős dollár
- A jegybankok kamatemelési várakozásai
- A kötvények magas hozama az arannyal szemben
Hosszabb távon azonban kedvezőbb a kép: a jegybanki kereslet erős marad, és a geopolitikai feszültségek (az orosz-ukrán háború, a kínai-amerikai rivalizálás) sem oldódnak meg egyhamar. Ezek az arany árába épített kockázati prémiumot hosszabb távon fenntarthatják.
Aki most vásárol, alacsonyabb szinteken száll be, mint aki februárban lépett be. A kockázatokat azonban nem szabad alábecsülni: az arany nem fizet kamatot, rövid távon az árfolyam tovább csúszhat, és ha az orosz-ukrán konfliktus váratlanul rendeződne, a geopolitikai prémium egy részét a piac gyorsan kiárazná.
