Felére esett egy valuta: mégis örül az ország

Az arab nép meglehetősen sok országra van széttagolva, de a többségüknek az a szerencse jutott, hogy területükön vagy partjaiknál több-kevesebb olaj vagy gáz található, és ha másból nem, ebből valahogy eléldegélnek. Némelyik egész jól, különösen, ha pici az ország és sok az olaj vagy a gáz: ilyenek Kuvait, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emirségek.

Nagy importszükséglet, gyenge export

A legnagyobb lakosságú arab országnak, Egyiptomnak is van olaja, és a 25. legnagyobb kitermelő a világon, de ez arra sem elegendő, hogy immár bő 100 millió lakosát ellása, így még importálni is kénytelen. Ami ennél nagyobb baj, hogy élelmiszerből és sok más termékből is behozatalra szorul az ókorihoz képest sokkal inkább elsivatagosodott ország.

Így az import összességében erős, az ország exportja azonban ennél lényegesen szerényebb, ami folyamatosan fizetési mérleg problémákat vet fel, és devizahiányt okoz. A fogyasztás csökkentésével problémás lenne az egyensúlyt helyreállítani, mivel az lényegében éhezéshez vezetne, nem is véletlen, hogy az ország többször már segélyként is kapott valutát.

Felborult egyensúly, elmaradó bevételek

Normális körülmények között, ha nem magasak az élelmiszerárak, nagy a hajóforgalom a Szuezi-csatornán és özönlenek a turisták az országba, még csak-csak kezelhető a helyzet, de az elmúlt két évben több ízben is felborult ez a kényes egyensúly.

Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, elszállt az olajár, és ami még nagyobb baj, a gabonaárak is Ráadásul akadozni kezdett az ukrán gabona kivitele, így Egyiptom nehéz helyzetbe került. Tavalyra aztán javult a helyzet, mivel a gabonaárak visszatértek a háború előtti szintre, a világon volt elegendő kínálat.Az ország azonban épp csak fellélegzett, mire jött a Hamász támadása Izrael ellen (nem csak saját kétmilliós lakosságának sorsát nem mérlegelte a terrorszervezet, de a szomszédos arab országét sem), majd az izraeli válasz: a Hamász teljes megsemmisítése.

Gázának nézték Gízát

A turisták hirtelen elmaradtak Egyiptomból, pedig az országot nem érinti a háború: mind Kairó, mind a Vörös-tengeri nyaralóhelyek többsége messze van Gázától, de az emberi pszichológia ilyen.

És ha mindez nem lett volna elég, az Irán által felheccelt jemeni húszik is elkezdtek randalírozni, és a partjaiknál elhaladó hajók elleni terrortámadásaikkal lecsökkentették a Szuezi-csatorna forgalmát, ugyancsak megviselve Egyiptom devizabevételét.

Tavaly ősszel a bajba került ország megállapodott az IMF-fel, és kapott is egy első részletet, de a továbbiak feltétele az volt, hogy felszabadítja devizapiacát. Csak hát, ahogy említettük, eshetett volna töredékére a valutaárfolyam, és akkor az import csökkenése meghozza az egyensúlyt, éhezéssel.

A kormány ezért inkább fékezte a folyamatot, korlátozta az átválthatóágot: a rendelkezésre álló szűkös devizát adagolta, mint térségünk országai egykor a kommunista rendszerben: így legalább az élelmiszerellátást és a létfontosságú importot biztosítani tudták, minden másra ott volt a feketepiac.

A segítő kéz

A helyzet a közelmúltban már egész reménytelennek tűnt, a nagy ország politikai stabilitása viszont igen fontos tényező, így végül nem várt helyről érkezett segítség.

Az egyik kis gazdag olajország, az Egyesült Arab Emirségek avagy Emirátusok a szuverén jóléti alapjából 35 milliárd dollárt Egyiptom megsegítésére szánt, mégpedig exportra is termelő beruházások formájában.

Ezt logikusan összehangolta az IMF követelményeivel: az első részlet utalása után előírta, hogy tegyék szabadon átválthatóvá az egyiptomi fontot, a devizakínálati oldalon felhasználható lesz az emirátusi pénz, amit a beruházások helyi valutában fizethető részéhez átváltanak.

600 bázispontos jegybanki kamatemelés kíséretében ezt meg is tették: a korlátozott hivatalos és a feketepiaci árfolyam összezárt, az előbbi így 62 százalékkal került lejjebb, a grafikon egész különösen mutat.

Dollár/egyiptomi font, egy hónap. Forrás: stooq.com

Az akció annyira hatékony volt, hogy még napon belül az IMF is jóváhagyta a követlező 8 milliárd dolláros összeget, mire a komoly fizetési bizonytalanságot árazó egyiptomi devizás államkötvények árfolyama nagyot emelkedett, jelentősen csökkent a csődkockázat.

Stabil alapok megteremtése 

Az emirátusi alap szándékai szerint úgy kezeli az egyiptomnak szánt összeget, ahogy otthon: olyan beruházásokba fektet, amelyek később egy stabil gazdaság alapját képezhetik. Rövidtávon a devizakínálat biztosítva van, a gázai konfliktus is lassan lecsendesül, hisz a Hamászból és alagútjaiból már most alig maradt valami.

A húszikat sem hagyhatja a világ randalírozni: egy csoport vadember nem blokkolhatja az egyik legfontosabb nemzetközi hajózási útvonalat.

Végül beérnek majd a beruházások, amelyhez nem kizárt, hogy most mások is csatlakoznak, hisz ezzel Egyiptom stabilitása jó eséllyel helyreáll, sőt, megerősödik.