Fókuszban a mezőgazdaság: rekord vagy stagnálás volt 2018-ban?

Elemzések2019. jan 3.Növekedés.hu

Rekordbeállításként értékeli az Agrárminisztérium (AM), hogy a mezőgazdaság tavalyi összteljesítménye meghaladhatja a 2600 milliárd forintot. A kibocsátás azonban csak kismértékben múlja felül az elmúlt években elért eredményeket, ezért egyes szakértők inkább stagnálásként értelmezik a helyzetet. Összesen 3,1 százalékkal bővült a mezőgazdasági termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban, és ezzel az ágazat a 2017-es 5,2 százalékos visszaesés után ismét növekedési pályára lépett. A növénytermelés teljesítménye 1,8 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg az előző évit, amikor 7,1 százalékos, illetve 3,4 százalékos csökkenés következett be. Az statisztikák azt mutatják, hogy a mezőgazdaság a 2017-es jelentős visszaesést követően ismét hozzájárul a bruttó hazai termék (GDP) növekedéshez 2018-ban. Az adatok szerint a hazai GDP január-szeptemberben 4,8 százalékkal bővült, ezen belül pedig a mezőgazdaság teljesítménye éves alapon 2,4 százalékkal növekedett.

Az Agrárminisztérium a statisztikákkal összefüggésben rekordbeállításként értékeli, hogy a tavalyi teljes folyó áras mezőgazdasági kibocsátás meghaladhatja a 2600 milliárd forintot. 
Feltűnő azonban, hogy a KSH első becslésében ennél nagyobb, 2710 milliárd forintos kibocsátást vetít előre 2018-ra, amelyhez képest tehát az AM meglehetősen óvatos és visszafogott álláspontot fogalmazott meg. Érthetőbbé teszi a helyzetet, ha azt vesszük alapul, hogy a tavalyi teljesítménynövekedés miből adódott 2017-hez képest.
A KSH adataiból kitűnik, hogy a javuláshoz alapvetően három ágazat, a baromfi-, a kukorica- és az almatermelés járult hozzá. 
A vágóhidak élősúlyban kifejezett baromfivágása január-októberben 13 százalékkal bővült, míg a kukoricatermés 10 százalékkal, az almáé csaknem 50 százalékkal nőtt. E termékpályák azonban 2017-ben jelentős visszaesést szenvedtek el 2016-hoz viszonyítva, így a tavalyi növekedés tulajdonképpen olyan visszarendeződést takar, amely a korábban már elért eredmények megismétlését jelenti. A baromfiszektort tavaly nem sújtotta a 2017-eshez hasonló madárinfluenza-járvány, így az ágazat termelése – elsősorban a kacsa- és a liba-előállításban – normalizálódott. A kukoricaterületek és az almaültetvények pedig 2018-ban megúszták a jelentős aszályt, amely egy évvel korábban komoly terméskieséseket okozott.
Ugyanakkor - főként az almatermelésben – az is látszik, hogy a nagyobb hozamok mekkora értékesítési gondokat okoztak. 
A gazdálkodók kevesellték az ipari almára meghirdetett felvásárlási árakat, ezért a betakarítás előtt a feldolgozóüzemek telephelyeinél több demonstrációt is tartottak. Ilyen termelői megmozdulásokra már hosszú ideje nem volt példa a hazai agráriumban. Az almapiaci feszültségek is azt érzékeltették, hogy a mezőgazdaság tavalyi termelésbővülése olyan gazdasági és piaci környezetben ment végbe, ahol a termelői árak növekedési üteme lassult, és e helyzet nem kedvezett a gazdálkodóknak. Bár az AM nyilvánosságra hozott évértékelésében a január-szeptemberi adatokból indul ki, és ebben az időszakban 2,2 százalékos áremelkedést állapít meg, a KSH első becslésében a mezőgazdasági termékeknél már csak 1,4 százalékos éves átlagos árnövekedést mutat ki. Az óvatosság mellett szólnak azok az adatok is, amelyek a teljes ágazati kibocsátást mutatják az elmúlt években. A KSH korábbi statisztikái szerint eddig a 2016-os év számított csúcspontnak, amikor a mezőgazdaság folyó áron 2587 milliárd forintos teljesítményt ért el, majd e növekedési lendület 2017-ben megtört, és az ágazati kibocsátás 2568 milliárdra esett vissza. Ez utóbbi adatot azonban a hivatal tavaly november végén 2594 milliárdra módosította, így most 2017-re is növekedést mutat ki. Bár a 2018-ra prognosztizált teljesítmény ehhez képest is bővülést jelent, és rekordbeállításként is értékelhető, az AM mértéktartó álláspontja arra utal, hogy látványos előrelépés az ágazat teljesítményében nem következett be. Az adatsorokból kiindulva egyes szakértők egyenesen úgy magyarázzák a statisztikai adatokat, hogy az agrárteljesítmény tulajdonképpen stagnált az elmúlt években. Az érdemi elmozduláshoz pedig számos olyan tényező magvalósulását tartják szükségesnek, amelyek eredményeként a hatékonyság javulhat. E szempontból hasonló követelményeket fogalmazott meg Nagy István idén hivatalba lépett új agrárminiszter is, aki a mezőgazdaság versenyképességének fokozását jelölte meg első számú célkitűzésként. Számos körülményt kellene azonban leküzdeni ahhoz, hogy a növekedés stabilabbá válhasson. A növénytermelésben mindenekelőtt az időjárást kell megemlíteni, amely miatt az ágazat – így az egész mezőgazdaság – teljesítménye évről-évre libikókaszerűen változhat. A negatív hatások tompítása érdekében már születtek érdeminek tekinthető lépések, mint amilyen például az országos jégkár-mérséklő rendszer idei üzembe helyezése volt. Emellett a kormány elfogadta az úgynevezett öntözési stratégiát is, amely az aszálykárok csökkentéséhez járulhat hozzá. Külön területet képvisel a kertészet, ahol sokan korszerűbb ültetvények telepítésében, illetve a fóliasátras és üvegházas terület növelésében látnák a megoldást.
Az állattenyésztésben ugyanakkor nem az időjárási tényezők, hanem a piaci anomáliák és az állategészségügyi veszélyek hordozzák a legnagyobb kockázatokat. 
A baromfitermelést a már említett madárinfluenza, a sertéságazatot az afrikai sertéspestis fenyegeti, míg például a húsmarha-termelést Törökország és az arab államok belpolitikai helyzete befolyásolja, mivel ezek számítanak a legjelentősebb hazai exportpiacoknak. A hatékonyság-javításhoz szükség lenne jelentős agrárberuházásokra is, de a támogatható fejlesztésekből az elmúlt években kevés valósult meg, mivel az uniós forrásokat közvetítő hazai Vidékfejlesztési Program (VP) kivitelezése lassan haladt.  Ráadásul a pályázatok beadása és elbírálásuk utáni kivitelezése között sok idő telt el, ezért a menetközben bekövetkezett tetemes építőipari áremelkedések a megszerezhető támogatások jelentős részét felemésztették. Hosszabb távon további bizonytalanságot okoz, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-re tervezett új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) a beruházások támogatására is szolgáló vidékfejlesztési kasszában komoly mértékű, 15 százalékos csökkenést irányzott elő. Ez teljesen ellentétes a hazai modernizációs tervekkel, amelyek szerint a jelenlegi VP 1300 milliárd forintja helyett legalább 2000 milliárdos vidékfejlesztési forrásra lenne szükség.
Ezért az agrárberuházások támogatásába a magyar költségvetésnek az eddigieknél sokkal jobban be kellene szállnia, ha a brüsszeli támogatáscsökkentési elképzelések valóra válnak. 
Mivel így Magyarország a következő uniós büdzsében csupán 900 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési támogatáshoz juthatna, az úgynevezett hazai társfinanszírozási arányt a mostani 18 százalékról 50 százalékra kellene növelni, hogy a 2000 milliárdos fejlesztési célok 2021-2027-ben megvalósulhassanak.

Összes mezőgazdasági kibocsátás (milliárd forint) 

2010: 1686 2011: 2166 2012: 2168 2013: 2318 2014: 2456 2015: 2486 2016: 2587 2017: 2594 2018: 2600* *Előzetes adat Forrás: KSH

SIKERSZTORIK
Így dolgozhatsz produktívan otthonról! 10 szuper tipp a home office-hoz
Sokan irigykednek azokra, akik megtehetik, hogy otthonról dolgoznak. A home office azonban nem mindenkinek megy egyszerűen.
HR2019. jan 28.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Reméljük, hogy nem téved a Microsoft egykori alapítója.
Tech2019. márc 15.
Hol élnek a leggazdagabbak? Még mindig nyugaton
Az USA-ban 607 milliárdos él, a világ húsz leggazdagabb emberéből tizennégy. De egyre több V4 országbeli dollármilliárdos lesz. A magyarok a lista végén vannak.
Siker2019. márc 14.
Ez az iphone app hozta messze a legtöbb pénzt
A Sensor Tower adatai alapján a Statista rangsorolta a legtöbb bevételt hozó Iphone alkalmazásokat: a Netflix népszerűsége töretlen, már az App Store-t is uralja.
Tech2019. jan 30.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.