Földrengés - A Paksi Atomerőmű 240 km-re, a szlovén erőmű 80 km-re van az epicentrumtól

A szomszédban, Horvátországban december 29-én bekövetkezett földrengés, amit a Richter skálán 6,3-as erősségűnek mértek, leállításra kényszerítette a szomszédos Szlovéniában működő, a rengés epicentrumától legalább 80 kilométer távolságban lévő atomerőművet. A folyamat tervszerűen ment végbe, károk a jelentések szerint nem keletkeztek. Paks légvonalban 240 kilométerre fekszik Petrinjától, a rengés központjától. A világon működő összes atomerőmű egyötöde a földrengések által veszélyeztetett övezetben működik.

Magyarország nem tartozik Európa leginkább földrengésveszélyes régióiba.

A Global Seismic Hazard Assesment Project (GSHAP – Globális Szeizmikus Veszélyeket Felmérő Projekt) szerint Magyarország az ötfokozatú skálán a harmadikba (mérsékelten veszélyes övezet) tartozik.

Európában a legveszélyesebb, szeizmikus mozgásokra hajlamos körzetek Romániában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Görögországban és Közép-Olaszországban vannak.

Hivatalos közlemény szerint

a paksi erőműben érezték a december 29-én délben a horvátországi Petrinja körzetében bekövetkezett rengést, de az olyan csekély mértékű volt, hogy károkat nem okozott és az erőművet nem kellett leállítani.

Ami a jövőt illeti, a paksi erőmű (Paks-1 és Paks-2) atomenergia által generált áram-szolgáltatás a nemrég elfogadott magyar Nemzeti Energia Stratégia és a Nemzeti Energia és Klíma-terv szerint legalább 2040-ig megőrzi szerepét az ország energia-mérlegében, írja a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA).

A 2011-es fukushimai atomerőmű-baleset után valamennyi európai államban, amelyekben atomerőművek működnek, úgynevezett stress test (TSR) formájában ellenőrizték, hogy mennyiben tartják magukat az Európai Tanács megfelelő rendelkezéseihez. Ezeket az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályzó Csoport (ENSREG, ensreg.eu) határozza meg tekintettel a földrengésekre, árvizekre és más természeti kockázatokra, valamint az elektromos energiakiesésre.

Megállapították, hogy Paks és a megépítendő Paks-2 megfelel a követelményeknek.
Mintegy 440 atomerőmű működik jelenleg szerte a világon.
A statisztikák szerint földrengés miatti közvetlen, vagy közvetett károk nem okoztak sok atomerőmű-balesetet, mondják a rendíthetetlen nukleáris erőmű-pártiak.
A másik oldal szerint a világ két legpusztítóbb atomerőmű-balesetéből, Csernobil 1986 és Fukushima 2011 az utóbbi közvetlenül összefüggött a földrengéssel, hiszen a mintegy 15 méter magas árhullám, cunami, amit egy tengeralatti rengés váltott ki, valósággal elmosta a fukushimai atomerőművet.
Japánban, illetve a régióban korábban sohasem észleltek ilyen iszonyú energiákat felszabadító rengést, amelyet azóta is a Nagy Sendai Földrengésként emlegetnek.

A mostani horvátországi rengéseknél nagyságrendekkel nagyobb energiákat felszabadító, és a fukushimai atomerőmű leállást eredményező katasztrófa a Richter skálán 9–9,1-es erősségű lehetett és ez volt a világon az utóbbi százötven évben észlelt negyedik legerősebb ilyen jellegű természeti csapás.

A rengés magja, amely körülbelül 180 kilométerre lehetett a fukushimai atomerőmű hat reaktorától, 29 kilométer mélyen feküdt a földkéregben.

A földrengés, illetve a következménye, a tenger alatti földcsuszamlás olyan mennyiségű víztömeget mozgatott meg a Csendes óceánban, amely Földünk forgási sebességére is kihatott – igaz minimális mértékben.

A Föld forgása napi 1,8 milliszekunddal felgyorsult az árhullám következtében.

A három Magyarországnyi területű Honshu szigete 2,4 méterrel csúszott keletebbre, a földrengés irányába a természeti katasztrófával együtt járó gigászi tektonikus földkéreg-változások során. Csaknem 16 ezer japán halt meg a 2011. márciusi szökőár okozta pusztításban.

Fukushima Daiichi erőművében a hatból három reaktornál bekövetkezett az Európában, Észak-Amerikában „Kína-szindrómaként” emlegetett jelenség, a leolvadás (meltdown). Azaz a reaktor forró magja a cunami hatására megsérült hűtőberendezések miatt oly mértékben felmelegedett, hogy átégette a vastag alsó betonteknőt és az izzó, lávaszerű massza egyre mélyebbre süllyedt a talajban, amire végül sikerült az odaszivattyúzott tengervízzel úgy lehűteni, hogy a massza megszilárdult és nem süllyedt tovább.

Ez később máig kiható problémákat okozott, mert a több millió liter sugárszennyezett, hűtésre használt tengervizet tárolni kellett. A japánok állítólag olyan mértékig megtisztították ezt a sebtiben kiszivattyúzott, több millió köbméternyi tengervíz-mennyiséget, hogy azt már vissza lehet engedni a Csendes óceánba. A folyamat megkezdődött és a még sugárzó vízmennyiség ma is csordogál vissza az óceánba.

Tokióban tagadják, hogy a kismértékben sugárszennyezett víz az egészségre ártalmas lehet.

A japán kormány 2011-ben teljes halászati tilalmat rendelt el a régióban, amelyet csak idén februárban oldottak fel.

Ám a kifogott halak radioaktív céziumtartalma még mindig jelentős, noha már nem éri el a hatóságok által megszabott veszélyességi határt.

Japán egy évi teljes bruttó hazai terméke, ami 2019-ben 5700 milliárd dollárt tett ki, a baleset következtében fél százalékkal csökkenhetett. Több százezer embert kellett kitelepíteni a reaktorok közeléből, ami tovább emelte a költségeket.

A Világbank csaknem 250 milliárd dollárra becsülte a kárt, amely minden idők legköltségesebb természeti katasztrófájának bizonyult.

A Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association) adatai szerint a világon működő összes atomerőmű egyötöde a földrengések által veszélyeztetett övezetben működik.

De a fukushimai katasztrófát nem is maga a földrengés okozta, hanem az általa kiváltott szökőár. Emiatt a hat reaktorral működő erőmű tervezőit első sorban azzal vádolták, hogy nem számolva egy esetleges cunamival, túlságosan közel építették az erőművet a tengerhez és nem fordítottak kellő figyelmet a hűtőrendszerekre.

Fukushima tanulságát az egész világon, így Magyarországon is levonták.

Egészében véve az atomerőműveket biztonságosabbaknak tartják a hasonló teljesítményű, fosszilis energiaforrásokat (szenet, kőolajat, földgázt) használóknál.

Az, hogy egy atomerőmű felrobbanhat, és nukleáris bombává válhat, a városi legendák körébe tartozik.

Ezeket az atomerőműveket viszonylag alacsony U-235-ös izotóp-koncentrációjú fűtőanyaggal működtetik.

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a fűtőszálaik legfeljebb öt százalékban tartalmazzák az atomfegyvereknél is alkalmazott U-235-ös izotópot. Ahhoz, hogy valamiféle nukleáris robbanást (gyors láncreakciót) váltsanak ki, legalább kilencven százalékos U-235 tartalmú anyag kellene.

Még az atom tengeralattjárókban is, amelyekben a kis méretet nagy teljesítménnyel kell ötvözni, csak mintegy 30 százalékos U-235 tartalmú fűtőanyagot alkalmaznak.

Más kérdés, hogy az alacsony U-235 tartalmú fűtőanyag, kellő hűtés hiányában felmelegszik és mindent szétolvaszt, amivel érintkezésbe kerül. De ez lassú, napok, hetek alatt felerősödő folyamat.

Vajon tanultak-e a nagy atomerőmű gyártók, exportőrök a fukushimai katasztrófából? Sok tekintetben igen.

A world-nuclear.org szakportál szerint hüvelykujj-szabály, hogy az adott országban építendő atomerőműnél az utóbbi ezer esztendőben a régióban tapasztalt legnagyobb földrengés erősségének kétszeresét veszik figyelembe.

Megerősítették a kulcsfontosságú hűtőrendszereket is, többszörös biztonsággal kell működniük. Radikálisan fokozták az erőművek körzetének, magának a reaktornak a védelmét a földről, vagy a levegőből érkezhető esetleges terrorista támadás ellen.

Paks reaktorainak a kupolája kibírja egy tucatnyi tonnánál is nagyobb tömegű repülőgép becsapódását.

És az erőművek köré telepített biztonsági rendszerek, azok felépítése, működése, beleértve a légvédelmi ágyúkat, rakétarendszereket, a legjobban őrzött államtitkok közé tartoznak.

Jelenleg a világ vezető atomerőmű exportőre az Oroszországi Föderáció (OF), a Roszatom nevű mega-konzorcium.

Mint a Japan Times megjegyzi, az oroszok fölénye felér csaknem a monopol helyzettel. A japán napilap szerint Moszkva ellenőrzi a teljes nemzetközi atomerőmű piac csaknem kétharmadát. Magyarország (Paks-2), Törökországgal, Indiával és Egyiptommal együtt a Roszatom legnagyobb kuncsaftjai közé tartozik. Az OF ez idő szerint 13 országban 34 atomreaktort épít. Második helyen a francia Areva, a harmadikon a japán Hitachi áll. Az Areva lemaradása fokozódik. Donald Trump leköszönő amerikai elnök tavaly még fogadkozott, hogy az Egyesült Államok a komplett atomerőmű kivitelben lekörözi az OF-t és a meredeken feljövő Kínát, de ezt nem tudta teljesíteni. Az új elnök, Joe Biden, ismerve a zöld energiaforrások iránti elkötelezettségét, csaknem biztos, hogy nem folytatja elődje atomenergia-politikáját. A jövő az atomreaktorokat illetően is bizonytalan. Az idén 374 gigawatt teljesítményt adtak le a világ atomerőműi. Ez a szám, legalábbis a statista.com által idézett előrejelzés szerint a következő harminc esztendőben folyamatosan emelkedik és 2050-re eléri az évi 506 gigawatt teljesítményt. Európában is bizonytalan a helyzet.Az EU legnagyobb atomenergia-hatalma Franciaország, ahol idén az összes elektromos energia 70 százalékát a reaktorok szolgáltatták.Németországban egészen más a helyzet. A rendkívül erős zöldenergia lobbi, az atomenergia-ellenes társadalmi mozgalmak hatására eldöntötték, hogy 2022-ig valamennyi még működő atomerőművet le kell állítani az országban.Ám az időközben felmerülő nehézségek, a megújuló energiaforrások, a szél-, víz, nap, bioenergia egyenetlen teljesítménye, a kellő mennyiségű energia konzerválásának problémái miatt egyre erőteljesebben foglalkoznak az atomerőmű-leállítások időben való kitolásával.Nagy Britanniában, amely a Brexit miatt már nem számít EU-tagnak, 15 atomreaktor működik.