Fontos kikötőt szerzett meg Kína Izraelben - Egyre több európai kikötő is a kezébe került

Az Athén melletti Pireusz után ismét egy újabb fontos tengeri kikötői bázist, az izraeli Haifát sikerült megnyerni a járvány ellenére is épülő kínai Új Selyemút (Belt and Road Initiative, BRI) infrastrukturális gigaprojektnek. A kikötőben eddig 3 milliárd dollárt költött el infrastrukturális fejlesztésekre egy sanghaji óriásvállalat, a Shanghai International Port Group (SIPG), amely 25 évig működtetheti is az új terminált - írja az Il Fatto Quotidiano olasz online lap.

Mit szól ehhez a szövetséges USA?

Kína előbb említett izraeli befektetése az Egyesült Államok nem kis felháborodását vonta maga után. A kínaiak megjelenése a kikötőben akár komolyan alá is áshatja az izraeli-amerikai kapcsolatokat.

Haifa kikötője mindenképpen stratégiai fontosságú, de Amerika számára különösen fontos, mivel itt állomásoztatja a hatodik flottáját, így érthető hogy nem szeretne a szomszédjában kínai állami cégeket látni.

A távol-keleti ország izraeli jelenléte már korábban is aggodalommal töltötte el az Egyesült Államokat.

A tavalyi évben az amerikai külügyminiszter Mike Pompeo már egyszer felszólította izraeli kollégáit, hogy számolják fel Kínával a partnerségi viszonyukat, arra hivatkozva, hogy ha ezt nem teszik meg, azzal Izrael veszélybe sodorja a saját állampolgárait, valamint kockáztatja az Egyesült Államok és Izrael közötti stratégiai információ áramlás biztonságát, beleértve a két ország titkosszolgálati együttműködését is.

2019. júniusában ennek ellenére az izraeli kikötőváros Haifa az amerikai nyomást figyelmen kívül hagyva egy 25 évre szóló szerződést írt alá egy kínai vállalattal az SIPG-el, azaz a Shanghai International Port Group-pal, melynek alapján a cég egy hatalmas kikötő építésére és üzemeltetésére szerzett jogot a Földközi-tenger partján. A munkálatok idén kezdődnek.

Izrael 290 millió dollárt kapott a privatizációért cserébe.A kérdéses kikötő kapcsán egyébként is folyamatos a feszültség. Tavaly még Izrael megtagadta hogy az amerikaiak hozzáférjenek, Haifa kikötőinek biztonsági ellenőrzéséhez. 

Haifa kikötője (forrás: Wikipedia)

Ezzel szemben májusban, engedve az amerikai nyomásnak visszautasították egy hongkongi székhelyű cég, másfél milliárd dollár értékű, víz sótalanító üzem építését célzó befektetési szándékát. Helyettük végül egy helyi tel-avivi székhelyű cég az IDE Technologies nyerte el a jogot az említett sótalanító üzem építésére.

Stratégiai kikötők a térségben

Valószínűleg azért volt ilyen fontos az üzem kivitelezőjének a személye, mert az az ország északi részén fekvő Palmachim légibázis közvetlen szomszédságában található, ráadásul a Soreq Nukleáris kutatóközpont közelében.

Ezt a projektet végül a kínai tőke helyett egy izraeli bank a Leumi, a német KFW bankcsoport és az Európai Beruházási Bank pénzéből finanszírozzák. Az üzem várhatóan 2023-ban kezdi meg a működését és 200 millió köbméter lesz az éves termelési kapacitása.

Kína ettől függetlenül jelenleg számos beruházást folytat az országban, elsősorban különböző infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban - szintén a Selyemút projekt keretében.

Izrael Kína felé irányuló exportja 2017-ben megközelítette a 4 milliárd dollárt, még az onnan érkező import meghaladta a 6 milliárd dollárt is.

Kína eddig körülbelül 11,4 milliárd amerikai dollár értékben eszközölt beruházásokat az országban az elmúlt időszakban.
Nem egyedi Haifa esete, Kína stratégiai célja a fontos kikötők megszerzése

Fontos kiemelni, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében egy-egy tengeri kijárat különösen felértékelődik, már csak a Szuezi-csatorna közelsége miatt is. Oroszország számára például az egész szíriai konfliktus során az egyik legfontosabb cél a kulcsfontosságú tartúszi tengeri kijáratának megőrzése volt.

Európában is sok kikötőt vettek

A SIPRI a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute) legutóbbi, márciusi jelentése is arról számol be, hogy Kína Európa felé irányuló terjeszkedésének fontos célpontjai a kikötők.

2019-re kínai cégek több mint 12 európai kikötőben vetették meg a lábukat és az európai konténeres teherhajózásnak legalább 10 százalékát ők uralják.

Ezek a vállalatok ráadásul állami irányítás alatt állnak. Olyan hatalmas cégekről beszélünk mint a COSCO (Chinese Ocean Shipping Company), a China Merchants Port Holdings és a China Communications Construction Company (CCCC). Ez utóbbi vállalat legutóbb a hamburgi és a velencei kikötőkben eszközölt befektetéseket.

Az Új Selyemút egyik szárazföldi folyosója és a hagyományos tengeri szállítási útvonalak

A legnagyobb beruházó közülük a COSCO, ők hajtották végre 2016-ban Kína első akvizícióját a térségben. Nem kisebb kikötőben szereztek többségi tulajdont, mint a legendás görög Pireuszban. Kína európai kikötők felé irányuló befektetői tevékenységét egyébként szintén a Selyemút-program keretében koordinálják, épp úgy, mint a haifai beruházást.

Az öregkontinensen egyenlőre a Mediterráneum kikötői jelentik a távol-keleti ország fő célpontjait, a hagyományosan jelentősebb északi kikötők még kevésbé kerültek a látóterükbe - vélik a SIPRI kutatói.