Az Új Selyemút jelentősége a V4 számára a globális gazdasági térben

Elemzések2019. nov 5.Növekedés.hu

A jövőben a V4-ek mint a 16+1 együttműködés fő megatározó résztvevői az EU és Kína közötti összekötő hídként is pozícionálhatják magukat egy megfelelő közös stratégiával.

A 21. században a globális gazdasági hatalomért versengő gazdasági erőközpontok igyekeznek egy minél komplexebb és globálisabb konnektivitást felépíteni és kiterjeszteni a világra. Ennek az összekapcsoltságért folyó versenynek egyik „játékosa” a Kína által vezetett BRI (Belt and Road Initiatives, azaz „Egy öv, egy út” kezdeményezés).

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban indította útjára megaprojektjét az „Egy öv, egy út” kezdeményezést. Az Új Selyemút legfőbb célkitűzése a szárazföldi és tengeri infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésén keresztül mind szorosabbra fűzze a BRI országok gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait és egy kínai irányítással megvalósuló Eurázsia összekapcsoltságot hozzon létre. Ebben a BRI projektben felértékelődhet a V4-ek szerepe geostratégiai elhelyezkedésükből fakadóan.

Magyarország és valamennyi V4-ország a 2000-es évekkel kezdődően egyre intenzívebb kapcsolatokat építettek ki Kínával, amiket tovább segített, hogy a V4-ek az Új Selyemúton fekszenek Európa és Ázsia között. A V4-államok a középső szárazföldi útvonal egyik állomása, valamint része a déli vasútvonalnak, amelyhez csatlakozik a Tengeri Selyemút is.

A V4 szerepköre az összekötő tevékenység lehetne, amely kiterjedhet a közlekedési és vasúti szállítási útvonalak és logisztika biztosítására, másrészt a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal közvetítői tevékenység nyújtására nyugat és kelet, illetve a kelet és nyugat között.

Ahhoz, hogy a V4-ek egy geopolitikailag meghatározó hídtérséggé váljanak, fokozni kell az integrációt egymás között, amelynek köszönhetően a KKE-régió jövőjét is versenyképes irányba vezethetik – olvasható Horváth Marcell elemzésében, amely a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet (PAIGEO) HUG (Hungarian Geopolitics) magazinjában jelent meg.

Az Egy Övezet Egy Út szárazföldi és tengeri útvonalai

A V4 országoknak kiemelt szerep jut a 16+1 együttműködési platformban. Ez egyrészt köszönhető az uniós tagságnak és geostratégiai földrajzi elhelyezkedésüknek, amely részben központi jellegű a régiót illetően, részben pedig határ jellegű az EU-t nézve.

A 16+1-en belüli kiemelt szerepe másrészt köszönhető az egyes V4-országok Kínával folytatott bilaterális gazdasági kapcsolatoknak. A V4-országokkal folytatott kereskedelem teszi ki a Kína és a 16 KKE-ország közötti teljes kereskedelmi volumen 70 százalékát.

A teljes kínai befektetés megközelítőleg 70 százaléka a V4-országokba irányul, így a V4-csoport a kereskedelem és beruházások területén a 16+1 együttműködés legfontosabb területe.

Tekintettel arra, hogy a kereskedelem és a befektetések mellett földrajzi elhelyezkedés, pontosabban abból fakadóan az uniós piachoz való hozzáférés kulcsszerepet játszanak a kínai nemzetközi kapcsolatokban, a V4-országoknak a legnagyobb súllyal jut szerepe Kínának a KKE-régióval kapcsolatos külkapcsolati rendszerében.

Azonban amíg a V4-országok egymással is versenyezve törekszenek egyenként a maguk számára legelőnyösebb együttműködést kialakítani Kínával, addig a V4 vezette KKE-régió nem lehet globálisan versenyképes Kína számára.

Kína pragmatikus megfontolásokból igyekszik nagyobb térségekkel kialakítani az együttműködést. Ezért is hozta létre a kínai léptékkel jobban megfogható 16+1 együttműködést a színes és különböző KKE-országokból, amely laza tömörülésnek hátránya pont ebből a sokfelé haladó különbözőségekből adódik.

Ezért mindegyik fél érdeke az lehet, hogy legalább a V4-re kiterjedő gazdasági és infrastrukturális összeköttetést biztosító együttműködés jöjjön létre a régióban, amely szerves részévé válhat a BRI-nek.

Ezzel egy „win-win-win” helyzet jön létre, amely előnyös lehet egyenként a V4-országoknak, előnyös lehet a Visegrádi csoportnak és előnyös lehet Kínának.