Friss V4-rangsor mutat rá, melyik ország gazdasága növekedhet majd a leggyorsabban

Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) friss, májusi jelentése szerint az úgynevezett EBRD régióban, amely azon országokat foglalja magában, amelyekben a bank különféle beruházásokat finanszíroz, a kereskedelmi és gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok jelentősen felerősödtek. Ezért a növekedési kilátásokat a februári előrejelzéshez képest, 0,2 százalékponttal csökkentette. Meg kell jegyezni, hogy már a februári előrejelzés is 0,3 százalékponttal alacsonyabb volt a korábbi, 2024 szeptemberinél. A növekedési kilátások romlását elsősorban a keresletcsökkenés és az importvámokkal kapcsolatos bizonytalanság okozza, de ront a helyzeten az elhúzódó háború is.

A bank becslése szerint az átlagos amerikai importvám az EBRD-régióban a 2024 évi 1,8 százalékról – változatlan exportszerkezetet feltételezve – 10,5 százalékra ugorhat.

A legerőteljesebb hatás – elsősorban az erőteljes járműgyártási kitettség miatt – Magyarországot és Szlovákiát érheti. A helyzeten enyhíthetne a piaci és termék diverzifikáció, új piacok keresésével. Az utóbbiak esetén az EBRD a hadiipari termékekben rejlő lehetőségeket is megemlíti.

Ennek nyomai már érzékelhetők is. 2019 és 2024 között a fegyverexport megduplázódott az EBRD régióban.

A legnagyobb növekedés a V4 országok közül Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban figyelhető meg.

Az EBRD-régióban összesen 35 ország található, ebből az úgynevezett „Közép-Európa és a Balti államok” csoportba 9 ország: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Lettország, Litvánia és Észtország tartozik.

A továbbiakban elsősorban a V4 országok helyzetének elemzésére térünk ki. A GDP alakulására ezen országokban, idén és 2026-ban a következő előrejelzéseket adta a bank:

1. táblázat. A GDP növekedés várható alakulása

Forrás: EBRD, Regional Economic Prospects 2025. május.

2025-ben a magyar érték csak a szlovákot előzi meg. 2026-ra viszont kissé optimistább az előrejelzés, a lengyel után a második helyen lehet a magyar növekedés. A 2025 évi februári éves előrejelzéshez képest a legnagyobb, fél százalékos lefelé korrigálásra Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában volt szükség. Felfelé korrigálás sehol nem történt.

Érdekességként ez évben a legmagasabb növekedési értéket, 7 százaléknyit, Tadzsikisztán, a legalacsonyabbat, 1,3 százaléknyit Észtország esetén vetít előre az EBRD.

Az EBRD arra hívja fel a figyelmet, hogy a vámok körüli bizonytalanság közvetlen negatív hatásai Szlovákia esetén 0,8, Magyarország esetén 0,4 és Németország esetén 0,5 százaléknyi GDP csökkentő hatással lehetnek. További közvetett GDP csökkentő hatással járhat, ha a teljes ellátási láncon belül máshol, például Kínában is megnőnek a vámterhek. Jelentős hatással lehet továbbá Magyarországra és Csehországra a német gazdaság helyzetének alakulása, ugyanis Szlovákia esetén a Németországba irányuló export a GDP kicsit több, mint 20, a magyar export esetén 18 százalékát teszi ki.

Az elemzés kitér az infláció alakulására is, ami újra felgyorsult az egész EBRD régióban. 2025 februárban az átlagérték 6,1 százalékra emelkedett. A legfontosabb okok között említi az elemzés a „fellazult” költségvetési politikát, ami keresletnövelő hatású. Egyes országok be is kerültek az EBRD által veszélyzónának nevezett pozícióba, ami azt jelenti, hogy a hiány mellett az adósság, és az adósság után fizetendő GDP arányos kamat is emelkedik. Magyarország ebben a zónában van.

A tanulmány rövid összefoglaló elemzést tartalmaz minden EBRD országról. A V4-ekkel kapcsolatban a legfontosabb meglátásai a következők:

Magyarország

Az importvámok erőteljes gazdasági hatásaira lehet számítani. A jármű- és akkumulátorgyártók piaci és egyéb bizonytalanságai miatt az új beruházások (BYD, BMW, CATL) gazdaságélénkítő hatásai ebben az évben már nem várhatók. A magánfogyasztás bővülhet, bár a nominális bérnövekedés 2025-ben 10 százalék körülire lassult, miközben az infláció növekedésnek indult. A 2026 évi választás miatt későbbre tolódhat a költségvetési hiány érdemi csökkentése. Piacbővítési lehetőséget az EBRD a hadiipari termékek exportjánál lát.

Csehország

A gazdasági növekedés mérsékelt, 1,1 százalékos volt 2024-ben, aminek fő oka a beruházások visszaesésében keresendő. A cseh gazdaság erősen integrálódott a németbe, az export 60 százalékát a jármű, az elektronikai termékek és a fémipari értékesítés adja. Az amerikai vámtarifák emelése a GDP növekedést 0,3 százalékkal vetheti vissza. A cseh hadiipar erős, ezért a német hadiipari beruházások piaci lehetőségeket kínálhatnak a cseh gazdaságnak. A 2025 év- végi választás ronthatja a költségvetési fegyelmet.

Lengyelország

Gazdasága diverzifikáltságának köszönhetően várhatóan a legkevésbé jelentkeznek a vámemelések hatásai. A lengyel közvetlen export az USA-ba kevés, és jelentős nagyságú a hazai piac. A csökkenő infláció és a növekvő bérek növelhetik a fogyasztást. A GDP növekedést erősíthetik az EU forrásokra támaszkodó infrastrukturális beruházások és az energiaszektor „zöldítésével” kapcsolatos beruházások. A védelmi iparra szánt növekvő források is hozzájárulnak a GDP bővüléséhez. A valószínű kamatcsökkentés erősítheti a céges beruházási kedvet. Ezen együttes hatások miatt az EBRD 3,3 százalékos GDP növekedést vetít előre 2025-re és 3,2 százalékost 2026-ra.

Szlovákia

Szlovákia a járműgyártásban globális szinten is élenjár: 2024-ben 1000 lakosra 182 legyártott autó jutott. Éppen ezért a járműipart – késztermékeket és alkatrészeket egyaránt – sújtó amerikai vámok legnagyobb vesztese is Szlovákia lehet. 2023-ban az USA-ba irányuló szlovák export a GDP közel 4 százalékát tette ki. Munkahelyek is veszélybe kerülhetnek. Menekülő út lehet ez esetben is a védelmi ipar termelésének és exportjának növelése.

Összességében a GDP bővülés jelentős visszaesése várható. A fogyasztás viszont – az ÁFA 20-ról 23 százalékra emelése ellenére – továbbra is jó hatással lehet a GDP bővülésére.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az EBRD nem fest rózsás képet régiónkról. Ráadásul a legsérülékenyebb országok között Magyarországot is megemlíti. Ennek oka, hogy a magyar gazdaság erősen függ olyan válságérzékeny ágazatoktól, mint a járműipar és a kapcsolódó akkumulátorgyártás. Nem túl biztató, hogy a GDP növekedésének esélyét – a fogyasztás mellett – elsősorban a hadiipari gyártásban és exportban látja. (Forrás: Regional Economic Prospects. 2025. May. European Bank for Reconstruction and Development. London, UK.)

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.