A szegénységnek kitettek aránya több nyugat-európai országban is meglepően magas az Eurostat adatai alapján. Csath Magdolna elemzése.
Az április 30-án megjelent elemzés hosszabb időtávon, különböző korcsoportokra bontva mutatja be a szegénységnek kitettek arányát az EU-ban.
Az adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának 21 százaléka volt abban a csoportban, ami az anyagi problémákkal, társadalmi kirekesztettséggel és minimális munkalehetőségekkel jellemezhető embereket foglalja magában. Az EU-ban a magyar adat a 12., jobb például a németnél, franciánál, olasznál és görögnél.
Hajléktalanok ideiglenes utcai szállása Párizsban (Forrás: Shutterstock)
A legrosszabb értéket, 30,3 százalékot Bulgáriában találjuk, a legjobbat, 11,3 százalékot pedig Csehországban.
A bulgáriai Várna szegénynegyede (Forrás: Shutterstock)
Érdekesek azonban a részletek is, az értékek időbeli alakulása, és a korcsoportonkénti adatok. Ezeket látjuk, az EU átlag mellett, négy országra, néhány korcsoportra, 2015-ben és 2024-ben a következő táblázatban.
Szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya néhány országban (2015, 2024, %)
|
Kor-csoport |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Ausztria |
EU átlag |
||||||||||
|
2015 |
2024 |
százalék-változás |
2015 |
2024 |
százalék-változás |
2015 |
2024 |
százalék-változás |
2015 |
2024 |
százalék-változás |
2015 |
2024 |
százalék-változás |
|
|
Összesen |
30,6 |
20,2 |
-10,4 |
13,0 |
11,3 |
-1,7 |
22,5 |
16,0 |
-6,5 |
16,9 |
16,9 |
0,0 |
24,0 |
21,0 |
-3,0 |
|
6 alatt |
37,3 |
20,1 |
-17,2 |
16,3 |
14,4 |
-1,9 |
23,1 |
14,9 |
-8,2 |
22,8 |
17,4 |
-5,4 |
24,8 |
23,0 |
-1,8 |
|
6-11 |
41,5 |
22,3 |
-19,2 |
18,7 |
13,2 |
-5,5 |
25,2 |
16,9 |
-8,3 |
22,7 |
21,9 |
-0,8 |
27,7 |
23,9 |
-3,8 |
|
11-15 |
42,9 |
21,1 |
-20,8 |
19,9 |
18,2 |
-1,7 |
31,5 |
16,9 |
-14,6 |
21,3 |
23,2 |
+1,9 |
29,7 |
25,1 |
-4,6 |
|
15-19 |
36,8 |
21,4 |
-15,4 |
17,1 |
17,3 |
+0,2 |
33,0 |
19,2 |
-13,8 |
18,7 |
18,5 |
-0,2 |
29,3 |
26,0 |
-3,3 |
|
15-29 |
32,6 |
18,3 |
-14,3 |
13,7 |
14,6 |
+0,9 |
24,4 |
17,3 |
-7,1 |
20,1 |
17,9 |
-2,2 |
28,1 |
24,1 |
-4,0 |
|
16 alatt |
40,3 |
21,1 |
-19,2 |
17,9 |
14,8 |
-3,1 |
26,1 |
16,0 |
-10,1 |
22,7 |
20,8 |
-1,9 |
27,3 |
24,0 |
-3,3 |
|
60 fölött |
21,8 |
27,3 |
+5,5 |
10,4 |
9,9 |
-0,5 |
17,8 |
16,6 |
-1,2 |
14,3 |
16,4 |
+2,1 |
19,8 |
20,0 |
+0,2 |
|
65-74 |
20,6 |
27,5 |
+6,9 |
9,4 |
8,6 |
-0,8 |
17,9 |
16,5 |
-1,4 |
13,1 |
16,8 |
+3,7 |
17,5 |
18,7 |
+1,0 |
|
75 fölött |
15,2 |
30,1 |
+14,9 |
10,5 |
10,7 |
+0,2 |
13,8 |
15,9 |
+2,1 |
14,8 |
17,0 |
+2,2 |
18,6 |
20,2 |
+1,6 |
Forrás: Eurostat 2025.04.30.
A táblázatból a következő tendenciákat olvashatjuk ki:
- 2024-ben, az idős korcsoportok (60 fölött, 65-74 között, 75 és fölötte) kivételével a magyar adatok jobbak, mint az EU-s átlagérték
- a magyar értékek minden korcsoportban rosszabbak a cseh, lengyel és osztrák értékeknél
- 2015-ről 2024-re a magyar értékek, az idős korcsoportok kivételével jelentős mértékben javultak, az idős korcsoportokban pedig romlottak. Különösen nagy a romlás a 75 év felettiek esetén
- a lengyel adatok, a 75 éven felüli korosztály kivételével, minden korcsoportban javultak
- az idős korcsoportok esetében az EU-s átlag, az osztrák érték, és a 75 éven felüliek esetén a lengyel és cseh érték is enyhén romlott, de így is a szegénységnek kitettek aránya jelentősen alacsonyabb a magyar értéknél
- az idősek között a szegénység a legkevésbé Csehországban jellemző, például a 65-70 éves korcsoportban ez az arány 8,6 százalék, míg a magyar adat 27,5 százalék
- Magyarországon a legnagyobb javulás – 20,8 százalékpontos – a 11-15 éves korcsoportban, a legnagyobb romlás – 30,1 százalékpontos – pedig a 75 éven felüli korcsoport esetén következett be.
Az okok között – mások mellett – nyilvánvalóan szerepel, hogy mennyit költenek a költségvetésből az egyes országok az időskorúakra. Az ábrán ezeket az adatokat látjuk a 2015-2023-as idősávon (2024-es adat még nem áll rendelkezésre.)
Mennyit költenek a kormányok az időskorúakra a költségvetés százalékában? (2015-2023)
Forrás: Eurostat 2025.04.23.
Az ábrán azt látjuk, hogy a költségvetés arányában az időskorúakra Ausztria költ a legtöbbet úgy, hogy ez az érték nagyjából a 25 százalék körül van minden évben. Ausztriát Lengyelország követi 21-22 százalékos éves arányokkal. Az EU-s átlag is a 21-22 százalékos sávban mozog.
Meglépő adat, hogy míg a csehországi szegénységi adatok kiemelkedően alacsonyak minden korcsoportban és különösen az időskorúak esetén, a cseh költségvetésből az időskorúakra 18 százalék körüli érték jut minden évben. A messze legalacsonyabb értéket Magyarországon látjuk, úgy hogy ráadásul az alacsony érték 2019 óta még csökkenő pályára is állt. Igaz, enyhe javulás látható 2023-ban, de így sem éri el a 2023 évi érték a 2015-2018 közötti értékeket.
Nyilvánvaló, hogy a szegénységnek, elesettségnek, az állami ráfordítások nagyságán túl más okai is vannak. Fontos lehet például az egészségi állapot is, hiszen az egészségesebb idős emberek akár munkát is tudnak vállalni javítva ezzel anyagi helyzetüket. Fontos a társadalmi megbecsültség is, mennyire tisztelik az egyes országokban az idősebb korosztály tagjait, mennyire vannak nyitva számukra az egészséges élethez szükséges sportolási, tanulási-továbbképzési, a társadalmi ügyekbe való beleszólási lehetőségek.
Összességében az jó hír, hogy Magyarországon a fiatalabb korosztályok anyagi körülményei 2015 óra jelentősen javultak, az azonban nem, hogy az időseké romlottak. Érdemes idézni azt az ismert mondást, hogy „egy társadalom minőségét az mutatja meg, hogyan bánik a gyerekekkel és az idősekkel.”
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.
