Gazdaságpolitikai fordulat kell, átfogó reformokkal
ElemzésekJelentős problémája a magyar gazdaságnak, hogy egy százalékra apadt a potenciális gazdasági növekedés, továbbá, hogy a felzárkózási folyamat megtorpant az elmúlt években, még a régiós országokhoz képest is. Az euró bevezetése pedig akkor lehet sikeres, ha az árfolyam reálfelértékelődését a termelékenység javulása is követi - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián.
Kifulladó növekedés jellemezte az elmúlt években a magyar gazdaságot, 2020 után bezuhanás, majd stagnálási korszak indult - hangsúlyozta Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár az MTA-án megrendezett Számvetés és újratervezés: magyar gazdaság 2026 elnevezésű, az MKT által szervezett konferencián. Az MKT szakosztályi elnöke kiemelte, hogy
jelentősen megtorpant a magyar felzárkózás a régiós országokhoz képest is.
Kiemelte, hogy a növekedési tényezők tekintetében a demográfiai helyzet nem kedvező, mert rendkívül korlátozott a munkaerőpiaci helyzet, a külföldi munkavállalók foglalkoztatása pedig politikai kérdéssé vált.
A vállalati beruházások terén sem jó a helyzet, a ráta ugyanis évek óta csökken. Az állami beruházások terén pedig a túlárazás okozza a problémát.
A beruházások az uniós források hiánya miatt is meredeken csökkentek, továbbá az üzleti bizalom is elillant. A harmadik fontos tényező a termelékenység: a másfél évtizedben a dinamika nem nőtt más országokhoz képest.
A duális gazdaság témaköre is itt van még: az export 80 százalékát a multik produkálják, és nincs átjárás a kkv-szektor, valamint a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalati kör között.
A magyar növekedési modellről is értekezett Halmai Péter, aki szerint a 2013-as évektől jelentős tényező volt a munkaerő bevonása. Az évi 4 százalékos növekedés nem természetes adottság, a túlfűtöttség pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. A potenciális növekedés alig haladja meg az 1 százalékot, és ez, mármint a növekedési potenciál rendszerprobléma is.
A magyar növekedési képesség egyelőre kimerült, és olyan reformok kellenek, amelyek elősegítik a potenciális növekedést
- hangsúlyozta. 2016 után a nettó export sem járul hozzá a gazdasági bővüléshez, amelyről viszonylag kevés szó esik. Az intézményi problémák, mint például a piactorzító beavatkozások, a hazai munkaerő kivándorlása, a tudásalapú társadalom hiánya fejlettségi csapdába viszi Magyarországot. Gazdaságpolitikai fordulat kell, átfogó reformokkal - tette hozzá végezetül.
A monetáris politika irányítói komoly illúziókat kergettek az elmúlt időszakban
- így kezdte előadását Surányi György egyetemi magántanár. Az MNB volt elnöke elöljáróban hangsúlyozta, hogy erős érvek vannak amellett, hogy érdemes a monetáris unióhoz csatlakozni. Ugyanakkor euróövezeti tagként is lehet pocsék gazdaságpolitikát produkálni. Pozitív példaként hozta fel Észtországot, amely sikeresen vezette be a közös uniós fizetőeszközt, versenyképessé tette a balti országot.
Akkor lehet sikeres az euró átvétele, ha a termelékenység utól tudja érni az árfolyam reálfelértékelődését.
A legfőbb érv amellett, hogy belépjünk az eurózónába, hogy onnét kezdve nincs kilépési lehetőség az Európai Unióból, a másik érv az euró bevezetése mellett, hogy az önálló monetáris politika kedvező folyamatokat indukált folyna.
A monetáris politikai akkor szolgálja jól az összetett célokat - árstabilitás, foglalkoztatás, fenntartható külső egyensúly - ha szoros összhangban van a gazdaságpolitika több elemével, mindenekelőtt a fiskális- és jövedelempolitikával. Az elmúlt időszakban a monetáris politikai soha nem érte el a célját, elég csak az árstabilitásra gondolni. Kudarcos volt az árfolyam politika megközelítése is, hiszen a gyenge gazdaságot gyenge árfolyam kísérte.
Az úgynevezett magas nyomású gazdaságból pedig mindössze az 1 százalékos potenciális növekedés" jött össze".
A kanyarban előzésből egy súlyos kivágódás következett be, és végig prociklikus volt a politika. A jegybanki arany vásárlásról úgy vélekedett, hogy nem realizált eredményről van szó. S miután nem adják el, a tartási költsége nagyon magas, az MNB 800 milliárdnyi elmaradt kamatbevételt képes ezen a téren felmutatni. Sem az ortodox, sem az unortodox politika nem érte el a célját - tette hozzá. Végezetül aláhúzta: fontos lenne, ha az MNB jelenlegi vezetése megtalálná az aranyközéputat.
László Csaba volt pénzügyminiszter szerint költségvetési hitelességi válság jellemezte az elmúlt éveket. Tudniillik a koraszülött költségvetések hónapok alatt bebizonyították, hogy tarthatatlan az államháztartási pálya. Elég csak arra gondolni, hogy a 3,7 százalékra tervezett GDP-arányos hiány 7 százalék feletti is lehet 2026-ban.
A nagyberuházások kapcsán pedig hiányzott a transzparencia, elég csak Paks 2-re, a Belgrád-Budapest vasútvonalra, vagy éppen a kaszinóberuházásokra asszociálni.
A volt pénzügyminiszter szerint gondot okozott az elmúlt években a centralizáció is. A versenynek a hiánya nem pusztán a gazdaságban, de a költségvetésben is problémát okozott. Az előrejelzések pedig, különösen a gazdasági növekedés terén megcélzott "4 százalékok" sem jöttek be. Jelenleg zajlik a "kassza" elkészítése, fontos dolog lenne egy jól strukturált átadás-átvétel, de mindennap felbukkan egy tíz-, vagy akár százmilliárd forintos tétel is. Végezetül hozzátette, hogy szerinte 2032-ben lehet reálisan bevezetni Magyarországon az eurót.
