Feszített menetrend kell az euró 2030-as bevezetéséhez
InterjúAz euró magyarországi bevezetése nem cél, hanem eszköz: lehetőség a versenyképesség javítására, a felzárkózásra, ez uniós integráció mélyítésére - jelentette ki a Növekedés.hu-nak adott interjújában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a közösségi pénz átvételére a 2032-es esztendő a "középérték". A közgazdász szerint a reálgazdasági fejlettségnek nincs akkora szerepe az euró "meghonosításában" mint azt a hazai közgazdasági dilemma sugallja.
Miközben a gazdaságpolitika részletei még nem derültek ki, addig töretlen a pénz- és tőkepiaci bizalom a magyar gazdaság iránt, amely a forint árfolyam erősödésében csúcsosodik ki. Mi áll a "svung" hátterében?
A szigorú monetáris politika mellett részben az európai uniós pénzek hazahozatala, részben az euró magyarországi bevezetése. Utóbbi nagyobb súlyú a jelek szerint. Az uniós források érkezését már beárazták a piacok, a legutóbbi ezzel kapcsolatos brüsszeli bejelentés apropóján alig mozdult el a kurzus, ám a közös fizetőeszköz átvétele akkora volumenű projekt, hogy folyamatosan lendületet ad a piaci támogatásnak. Folyamatosan érkeznek azok az árfolyamszintek, amelyek korábban, legalábbis az utóbbi szűk fél évtizedben, elképzelhetetlenek voltak.
Az új miniszterelnök, Magyar Péter első nyilatkozatai arról szóltak, hogy akár már 2030-ban euróval fizethetünk itthon is. Azonban az euró meghonosításának szigorú pénzügyi követelményei vannak. Mikorra lehet reálisan bevezetni a közös európai valutát?
A költségvetési hiány leszorítása komoly feladat lesz, valamint az is, hogy tartósan rátérhetünk-e egy alacsonyabb inflációs szintre. Közben az államadósságot is mérsékelni kell, továbbá a kamatkonvergenciát a hosszú távú állampapírok terén. S ne feledjük azt sem, hogy két esztendeig a forintnak egy rögzített árfolyamsávban, az ERM2 elnevezésű rendszerben kell töltenie az időt.
Tekintettel arra, hogy ezeknek a feltételeknek az elérése komoly gazdasági és pénzügyi feladat, gondoljunk csak a költségvetést érintő kiadási kontrollra, hiszen például az idei 6-7 százalékos deficitet le kell szorítani 3 százalékra, idő is szükség van! Reálisan 2032 a középérték, de ettől el is lehet térni.
Az ERM2-ben meg kell határozni egy kurzust a forint számára. Mostani tudásunk szerint mi lenne az ideális árfolyam az euróhoz viszonyítva?
Ezt most még nem lehet megmondani, hiszen a következő években számos változás várható a gazdaságpolitikában. Amennyiben most kerülne sor az euró bevezetésére a jelenlegi 355 körüli euró az egyensúlyihoz képest erősnek tűnik! Az egyensúlyi árszint per-pillanat a 370-380-as sávban mozog. Ugyanakkor a következő években,
amennyiben a kormány következetesen az euróbevezetés útján halad, emellett jelentős tőkebeáramlás és termelékenység javulás megy végbe a magyar gazdaságban,
az egyensúlyi árfolyam az erősebb irányba mozdulhat el, így elképzelhető, hogy a jelenleginél is erősebb árfolyammal csatlakozhat Magyarország a valutaövezethez. Ugyanakkor a belépési árfolyam részét fogja képezni a tárgyalási folyamatoknak az EU-val.
Közgazdasági dilemma, vagy inkább csak "takarózás", hogy reálgazdasági fejlettség nélkül nem lehet sikeres az euróövezeti csatlakozás? Mit mutatnak a tapasztalatok?
Nem tartom szükségesnek a reálgazdasági fejlettség kérdéskörét ide hozni. Jelenleg 75-76 százalékon állunk az EU-átlaghoz viszonyítva, és ha 80 százalékra felugranánk hirtelen fejlettségben, az sem váloztatna túl sokat a lényegen. Voltak sikeresebb és kevésbé sikeres csatlakozási minták. Azok közül, akik a volt szocialista térségből bevezette az eurót Szlovákia a kevésbé sikeresek közé tartozik, míg Észtország, Litvánia pestiesen szólva jól járt az euróövezeti integrációval. Egyébként a reálgazdasági fejlettség nem is előírás, csak a maastrichti kritériumok elérése.
Mekkora löketet adhatnak az uniós források a magyar gazdaságnak?
A helyreállítási alap pénzei már idén megérkezhetnek, de nagy tételben csak 2027-től remélhetőek az uniós források hasznosulásai.
Miután alacsony szintre süllyedtek a vállalati beruházások, elsősorban ezen a téren várható jeletős és pozitív fordulat.
Az első negyedéves GDP-szám adhat-e okot reményekedésre a gazdasági növekedést illetően?
Kétségtelen, hogy a korábbiakhoz képest az első negyedéves növekedési adat pozitív meglepetés volt. Ha nem üt be valamilyen külső környezeti sokk, akkor 2026-ban már bővülési mezőben lesz a magyar gazdaság. Jó hír lehet, hogy
a piaci bizalom, az EU-s források érkezése, valamint az erősebb gazdasági növekedés 2-2,5 százalékos potenciális GDP-bővülést feltételez.
Amennyiben pedig marad a lendület 2028-ban már összejöhet egy 3 százalékos GDP-adat is.
