Geopolitikai konfliktusok a világ tetején

Elemzések2019. ápr 25.Sz.A.

Kevés figyelem jut a Himaláját fenyegető környezeti katasztrófára, holott kiemelt szerepe van a környező országok vízkészletének biztosításában és a monszunok létrejöttében.

Az Európát foglalkoztató nagy kérdések mellett kevés figyelem jut a világ legnagyobb hegységrendszerét, a Himaláját fenyegető környezeti katasztrófára az öreg kontinensen. Erre a mulasztásra hívja fel a figyelmet, Róma Ádám, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója friss tanulmányában.

A földrajzi terület azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a Himalájának kiemelt szerepe van az ázsiai monszunok létrejöttében, a környező országok ivóvíz készletének biztosításában.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a klíma változása jelentősen befolyásolhatja a térség életét.

A tanulmány főbb megállapításait az alábbiakban közöljük:

  • India, Pakisztán és Kína a hatvanas évek elejétől – időnként határháborúkkal tarkított – küzdelmet vív az országok határvidékének birtoklásáért. A területen található folyók vízhozamának felhasználása központi kérdés. Az elmúlt húsz évben számos bányát és vízerőművet építettek a hegységben, amelyek eredményeként felvetődik egy környezeti katasztrófa réme.
  • A klímaváltozás, illetve a környezetre káros emberi tevékenység hatására felgyorsult a Himaláján található 18 ezer magashegyi gleccser olvadása. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az Északi- és Déli-sark után itt található a legnagyobb édesvízkészlet a Földön. Az erdőpusztítás, a bányászat, a gátépítés, a gleccser víz palackozása és egyéb emberi tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben háromszoros gyorsasággal emelkedik az évi középhőmérséklet, mint a globális átlag.

 

India

Kína

Pakisztán

Népesség

1 349 217 956 fő

1 409 517 397 fő

182 142 594 fő

Terület

3 287 263 km²

9 640 821 km²

881 913 km²

GDP

2600.82 mrd USD

12237.70 mrd USD

304.95 mrd USD

GDP éves növekedése

6.60 %

6.40 %

5.20 %

Egy főre eső GDP vásárlóerő értéken

6426.67 USD

15308.71 USD

5034.70 USD

Infláció

2.19%

1.9%

6.17 %

  • Különösen nagy a szennyezés Siachen-gleccseren, ahol Pakisztán és India véres háborúkat vívott. A jelenleg indiai ellenőrzés alatt lévő területen létesített katonai építmények jelentősen szennyezik a környezetet. Az otthagyott hadianyag, üzemanyagtárolók, olajok, kenőanyagok, csomagolópapírok, egészségügyi hulladék, valamint a különböző vegyszerek súlyosan és visszatérően szennyezik a környezetet. Csak az indiai hadsereg napi egy tonna hulladékot termel a területen. A háborúskodás és az ehhez köthető környezetszennyezés megszűnésének esélyei egyelőre igen alacsonyak.
  • India, Nepál, Bután és Pakisztán összesen 400 gát építését tervezi a térségben, Kína pedig egyedül 160 vízerőmű megépítésére készül. A természetbe való ilyen mértékű beavatkozás felboríthatja a térség vízháztartásának egyensúlyát, illetve a súlyos talajvíz- és erőforráshiányban szenvedő Kína és India között akár fegyveres konfliktus kirobbanásához is vezethet.
  • A feszültség valamelyest csökkent a világ két legnépesebb országa között, de továbbra is gyanakodva figyelik egymás gátépítései terveit, illetve tevékenységét. Az indiaiak leginkább attól tartanak, hogy a folyók felső folyásánál épített kínai vízerőművek elzárják a csapot, s ezzel India vízkészletének akár harmadát is kétségessé tenné. Az aggodalmak azonban feleslegesnek bizonyultak, mert a kínaiak folyóvízes és nem tározós erőműveket terveznek.
  • A Tibeti-fennsíkon zajló kínai bányászt nem elsősorban gazdasági indíttatású, hanem azt erőforrás-nacionalizmus motiválja. Az itteni arany-, réz- és egyéb bányák termelés marginális a kínai igényekhez képest, viszont súlyosan szennyezi a környezetet. Megnövekedett a tibeti folyók nehézfém tartalma, elapadtak a források, szennyeződött az ivóvízbázis, pusztulásnak indult a növény- és állatvilág.
  • A politikailag motivált bányászatra jó példa Lhunzhe megye, ahol a kínaiak véres háborút követően megvetették a lábukat, majd a 60 milliárd dollár értékű arany- ezüst- és egyéb értékes fémkincsre építve bányászatba kezdtek. A régió katonai területnek minősül, s kifejezetten gyors benépesítése zajlik jelenleg, hogy véglegesen megvethesse lábát a területen Kína. Ezt segítik elő a magas fizetések, és hogy az ide települő kínai vállalatok állami támogatásban részesülnek.
  • Gondokkal terhelt a régió jövője, hiszen a számítások szerint az évszázad végére 5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedés várható a háborúk és a szennyező tevékenységek miatt, de áradások, földrengések és a talajerózió káros hatása már sokkal korábban éreztethetik hatásukat.
  • Reményt keltő kezdeményezések azért vannak. A Siachen-gleccser vidékének békeparkká nyilvánítanák, ahová a háborúzó felek egyaránt szabadon bejárhatnának. A felvetés egyelőre ötletszinten maradt, pedig a terület demilitarizálása jelentősen csökkentené a környezetszennyezést. A megegyezést egyelőre a tűzszünet és a leszerelés ellenőrizhetősége körüli bizonytalanságok akadályozzák.
  • Pozitív fejlemény, hogy az indiai hadsereg doktrínája elismeri az emberi környezetrombolás stratégiai veszélyeit, s elindította a Tiszta Siachen – Zöld Siachen akciót, amely a gleccser megtisztítását célozza. Végül jó példa a konfliktusok megoldására az India és Bangladesh közötti szerződés, amely orvosolja az indiai Farakka-gát Bangladesben okozott környezetrombolásának káros hatásait.