Geopolitikai konfliktusok a világ tetején
ElemzésekKevés figyelem jut a Himaláját fenyegető környezeti katasztrófára, holott kiemelt szerepe van a környező országok vízkészletének biztosításában és a monszunok létrejöttében.
Az Európát foglalkoztató nagy kérdések mellett kevés figyelem jut a világ legnagyobb hegységrendszerét, a Himaláját fenyegető környezeti katasztrófára az öreg kontinensen. Erre a mulasztásra hívja fel a figyelmet, Róma Ádám, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója friss tanulmányában.
A földrajzi terület azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a Himalájának kiemelt szerepe van az ázsiai monszunok létrejöttében, a környező országok ivóvíz készletének biztosításában.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a klíma változása jelentősen befolyásolhatja a térség életét.
A tanulmány főbb megállapításait az alábbiakban közöljük:
- India, Pakisztán és Kína a hatvanas évek elejétől – időnként határháborúkkal tarkított – küzdelmet vív az országok határvidékének birtoklásáért. A területen található folyók vízhozamának felhasználása központi kérdés. Az elmúlt húsz évben számos bányát és vízerőművet építettek a hegységben, amelyek eredményeként felvetődik egy környezeti katasztrófa réme.
- A klímaváltozás, illetve a környezetre káros emberi tevékenység hatására felgyorsult a Himaláján található 18 ezer magashegyi gleccser olvadása. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az Északi- és Déli-sark után itt található a legnagyobb édesvízkészlet a Földön. Az erdőpusztítás, a bányászat, a gátépítés, a gleccser víz palackozása és egyéb emberi tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben háromszoros gyorsasággal emelkedik az évi középhőmérséklet, mint a globális átlag.
|
|
India |
Kína |
Pakisztán |
|
Népesség |
1 349 217 956 fő |
1 409 517 397 fő |
182 142 594 fő |
|
Terület |
3 287 263 km² |
9 640 821 km² |
881 913 km² |
|
GDP |
2600.82 mrd USD |
12237.70 mrd USD |
304.95 mrd USD |
|
GDP éves növekedése |
6.60 % |
6.40 % |
5.20 % |
|
Egy főre eső GDP vásárlóerő értéken |
6426.67 USD |
15308.71 USD |
5034.70 USD |
|
Infláció |
2.19% |
1.9% |
6.17 % |
- Különösen nagy a szennyezés Siachen-gleccseren, ahol Pakisztán és India véres háborúkat vívott. A jelenleg indiai ellenőrzés alatt lévő területen létesített katonai építmények jelentősen szennyezik a környezetet. Az otthagyott hadianyag, üzemanyagtárolók, olajok, kenőanyagok, csomagolópapírok, egészségügyi hulladék, valamint a különböző vegyszerek súlyosan és visszatérően szennyezik a környezetet. Csak az indiai hadsereg napi egy tonna hulladékot termel a területen. A háborúskodás és az ehhez köthető környezetszennyezés megszűnésének esélyei egyelőre igen alacsonyak.
- India, Nepál, Bután és Pakisztán összesen 400 gát építését tervezi a térségben, Kína pedig egyedül 160 vízerőmű megépítésére készül. A természetbe való ilyen mértékű beavatkozás felboríthatja a térség vízháztartásának egyensúlyát, illetve a súlyos talajvíz- és erőforráshiányban szenvedő Kína és India között akár fegyveres konfliktus kirobbanásához is vezethet.
- A feszültség valamelyest csökkent a világ két legnépesebb országa között, de továbbra is gyanakodva figyelik egymás gátépítései terveit, illetve tevékenységét. Az indiaiak leginkább attól tartanak, hogy a folyók felső folyásánál épített kínai vízerőművek elzárják a csapot, s ezzel India vízkészletének akár harmadát is kétségessé tenné. Az aggodalmak azonban feleslegesnek bizonyultak, mert a kínaiak folyóvízes és nem tározós erőműveket terveznek.
- A Tibeti-fennsíkon zajló kínai bányászt nem elsősorban gazdasági indíttatású, hanem azt erőforrás-nacionalizmus motiválja. Az itteni arany-, réz- és egyéb bányák termelés marginális a kínai igényekhez képest, viszont súlyosan szennyezi a környezetet. Megnövekedett a tibeti folyók nehézfém tartalma, elapadtak a források, szennyeződött az ivóvízbázis, pusztulásnak indult a növény- és állatvilág.
- A politikailag motivált bányászatra jó példa Lhunzhe megye, ahol a kínaiak véres háborút követően megvetették a lábukat, majd a 60 milliárd dollár értékű arany- ezüst- és egyéb értékes fémkincsre építve bányászatba kezdtek. A régió katonai területnek minősül, s kifejezetten gyors benépesítése zajlik jelenleg, hogy véglegesen megvethesse lábát a területen Kína. Ezt segítik elő a magas fizetések, és hogy az ide települő kínai vállalatok állami támogatásban részesülnek.
- Gondokkal terhelt a régió jövője, hiszen a számítások szerint az évszázad végére 5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedés várható a háborúk és a szennyező tevékenységek miatt, de áradások, földrengések és a talajerózió káros hatása már sokkal korábban éreztethetik hatásukat.
- Reményt keltő kezdeményezések azért vannak. A Siachen-gleccser vidékének békeparkká nyilvánítanák, ahová a háborúzó felek egyaránt szabadon bejárhatnának. A felvetés egyelőre ötletszinten maradt, pedig a terület demilitarizálása jelentősen csökkentené a környezetszennyezést. A megegyezést egyelőre a tűzszünet és a leszerelés ellenőrizhetősége körüli bizonytalanságok akadályozzák.
- Pozitív fejlemény, hogy az indiai hadsereg doktrínája elismeri az emberi környezetrombolás stratégiai veszélyeit, s elindította a Tiszta Siachen – Zöld Siachen akciót, amely a gleccser megtisztítását célozza. Végül jó példa a konfliktusok megoldására az India és Bangladesh közötti szerződés, amely orvosolja az indiai Farakka-gát Bangladesben okozott környezetrombolásának káros hatásait.
