Ha még kevesebb orosz gáz érkezik, több vállalat hagyhatja el Európát

Az amerikai gazdaság még növekedni tudott a harmadik negyedévben, de több szektor mélyen alulteljesít a szolgáltató és feldolgozóipari szektorban, eközben Kínában csak fékeződik idén a gazdasági bővülés, ami jövőre már újra gyorsul.

Ehhez képest az európai gazdaságban leállhat a növekedés, sőt a recesszió sem kizárható. A történelmi hatások eredményeként kialakult egy asszimetrikus helyzet az orosz nyersanyagoktól való függés alapján, amely Magyarország esetében több mint 60 százalékos.

A háború Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot érinti a legkedvezőtlenebbül az orosz gázbeszerzéstől függés alapján

- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Államháztartási Szakosztályának közös konferenciáján, amely az európai gazdasági bizonytalanságokat -  egy új válságciklust, a magas infláció hatásait, az energiahiányt és az elszálló energiaköltségeket - vette górcső alá.

Erős spórolás és diverzifikáció a gázbeszerzésben

Hortay Olivér, a Száadvég üzletágvezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára kiemelte, hogy a háború után akkor csökkent a gáz ára, amikor bejelentették, hogy nem érinti a szankciók, de március elején úrra emelkedett az ár a szankciók belengetése miatt.

Ezek után többek között a rubelben kért fizetés március közepétől nyár elejéig mozgatta az árakat, majd május vége után kilőtt az olajár, melynek több oka volt:

• az olajembargó elfogadása,
• a gázembargó belengetése, majd
• az oroszok elkezdték csökkenteni a szállított gáz mennyiségét.

Hortay Olivér szerint ez alapján mindkét fél felelős a magas gázárakért, mert - mint látható - pusztán a szankciók lebegtetése is óriási károkat hozott a piacon, másrészt Oroszország megszegte a hosszú távú szerződéseit.

Jelenleg nehéz látni, hogy lehet az alagút vége, a Nemzetközi Valutaalap is időről időre lefelé módosítja a növekedési előrejelzéseit.

Az európai gázpiacon történt áremelkedéshez hozzá tartozik, hogy korábban Oroszország azért sem élt a gázárak emelésével, hogy a drága LNG ne legyen reális választási lehetőség Európa számára, így ne is érje meg az LNG kitermelése.

Halmai Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, akadámikus kiemelte: az eszkalációt Moszkva tovább növelte a mozgósítással.

A legrosszabb szankciók is jobbak mint egy háború, a gázszállítások csökkenése rákényszeríti Európát az alternatív lehetőségek keresésére

- tette hozzá.

Mint mondta, Európának most a nemzeti piactorzító lépésekre is figyelnie kell, példaként hozta, hogy Németország beletesz 200 milliárd eurót a belső piacába. Kiemelte, hogy számunkra előnyösebb az olcsóbb orosz olaj - 93 dollár körüli a Brent, miközben ennél jóval olcsóbb, 70 dollár körül alakul az urali olaj hordónkénti ára.

Ebből exportálunk, ezért is kiváló a MOL nyeresége, és ebből extraprofitadót vesz el az állam

- tette hozzá.

Az energiahiány miatt kitelepülő vállalatok

Összességében keresni kell a közös európai megoldásokat, ehhez tartozik az újjáépítési terv is, amely a zöld átmenetet szolgálja - modták a szakemberek.

Szabó László Budapesti Corvinus Egyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk is érdekünk, hogy integrált megoldást találjon az EU a gázellátásban.

Egy kevésbé integrált piac sokkal nehezebben vészeli át az ilyen energiakrízist, vissza kell fogni a fogyasztást idén és jövőre is egy 15 százalékkal - mondta.

Az energiaválság nyomán elindultak a hálózatfejlesztések a cseppfolyós földgáznál, az összekapcsoltság növeléséért, ami sokat jelenthet egy szűkös kínálati helyzetben, összességében erősebb lett az integráció.

Most biztatóbb a gázpiaci helyzet, mint nyáron, elsősorban a külső körülmények miatt.

Ezek közé sorolható, hogy

• októberben és november első felében kedvezőbb volt az időjárás,
• ha kevesebb mennyiségben, de még érkezett gáz oroszoktól,
• magas a gáztározók töltöttsége.

Ennek ellenére az európai vállalatok óriási bajban vannak az energiaintenzív ágazatokban. És bár több cseppfolyós gázt tudtunk beszerezni, ha minimális orosz gáz érkezik Európába, akkor még mindig 30 milliárd köbméter hiány lesz, ami a tavalyi idénynek még mindig a 10 százaléka.

Ezért az EU energiapiaca egyre inkább kiszolgáltatottá vált, és több vállalat döntött úgy, hogy áthelyezi a termelését biztosabb energiaellátású országokba.

Szabó László kiemelte, hogy Magyarországon az épületek mindössze 10 százaléka minősíthető jól szigeteltnek, itt az energiahatékonyság emelése az elsődleges cél, de a vállalatok energiaellátása is elsődleges fontosságú.

Halmai Péter kiemelte: a következő tél még nagyobb kihívást jelenthet, és bár a recesszió miatt csökken az energiafelhasználás, a dollár erősödése óriási terhet jelent.

A kovkázatok közé sorolta, hogy sokkal több energiát használtunk fel az utóbbi években, 2014-hez képest majdnem a dupláját. Továbbá  az erőművek földgázzal működnek, ráadásul az energiatakarékossági pályázatok szűkmarkúak voltak.

Az akadémikus is valós veszélynek nevezte, hogy kitelepülhetnek Európából az energiaigényes vállalatok, példáként hozta a német BASF nagyvállalat esetét. Mint ismert, Olaf Scholz német kancellár pekingi útja során egy népes válllatvezetői delegáció vitatta meg a kínai-német együttműködés lehetőségeit. A BASF pedig már szeptemberben be is jelentette egy dél-kínai gyáregység elindítását Guangdong tartományban.

Elhúzódó, komplex energiaválság jöhet, de meddig tarthat?

Hortay Olivér kiemelte, hogy tágabb kereskedelmi konfliktus is kibontakozóban van, mivel az OPEC kitermeléscsökkentésről döntött, holott az USA próbálta rávenni a szereplőket a több termelésre.

Még nem látni, milyen mély a válság , mennyire üti meg az EU-t, mennyire lesz lokális a válság, az energiahatékonyság mennyire fog kiépülni, de félő, hogy nem rövid válság lesz. Példáaként hozta, hogy a 70—es években is két olajválság volt,

Szabó László szerint az energiaválság lecsengéséhez 10-15 évet remélhetőleg nem kell várni, mert az új típusú technológiák már megvannak, és a finanszírozási lehetőségek is jobbak, mint a korábbi olajválságok idején.

Halmai Péter alkalmazkodás megkezdődött, már most jelentős a megújuló energiák aránya, a nehézségek ellenére is egészségesebb gazdasági szerkezet jöhet létre.

A földgáz beszerzés diverzifikációja a kulcsszó Hortay Olivér szerint, aki hangsúlyozta: fontos, hogy más forrásból is érjen ide gáz, újabb földgázvezetékek kellenének. Mindez azonban jelentős tőkebefektetés, amiről nem tudjuk, mikor térülhet meg.

Mindenesetre az energiaimport most sokkal többe, közel az ötszörösébe kerül, mint 2020-ban, ezért is kedvező a halasztott fizetés a Gazprommal.

Ám ez a tétel később megjelenik a fizetési mérlegben - figyelmeztettek a szakértők.