Háború: Nem lelkesednek az európai fiatalok a katonaságért - egy ország a kivétel

Németország 2030-ig 182 000-ről 203 000-re, Franciaország pedig 240 000-ről 275 000-re szeretné növelni csapatainak létszámát, Lengyelország az idei év végére 197 000-ről 220 000-re, majd végül 300 000-re tervezi növelni a katonaság létszámát.

A mai karrierorientált, individualista fiatalok nem szívesen csatlakoznak a hadsereghez, és nem csak Európa küzd a toborzással

- olvasható az Economist elemzésében.

A világ konfliktusgócaiban és azok környékén elhelyezkedő országokban most létfontosságúvá vált a kérdés, hogyan lehetne több embert toborozni a katonasághoz.

Sorkötelezettség 

A sorkötelezettség általában azt jelenti, hogy a civileket arra kényszerítik, hogy jelentkezzenek a fegyveres erőkbe, míg a katonai szolgálat gyakran ennek egy részhalmazát jelenti - írja a lap.

A 20. század elején az országok mintegy 80%-ában volt valamilyen formában sorkötelezettség; a 2010-es évek közepén ez az arány alig 40% volt. A gyakorlat a világháborúk idején érte el csúcspontját, és sok ország a hidegháború alatt is alkalmazta. Ezt követően a nyugati világ a high-tech felkelésellenes kampányok, például az afganisztáni és az iraki hadjáratok felé fordult.

A tömeges besorozott hadseregeket többnyire kisebb, hivatásos önkéntes erők váltották fel. 1995 óta a többnyire gazdag országokat tömörítő OECD 13 tagja megszüntette a sorkatonaságot. A NATO 32 tagja közül nyolc kivételével mindannyian eltörölték.A kötelező katonai szolgálat és a sorkötelezettség körüli legsürgetőbb viták azokban az országokban zajlanak, ahol komoly háborús veszély fenyeget, vagy ahol már háború van.

Ukrajnában több mint két évvel az orosz invázió után közvetlenül több ezer férfi menekül az ország határain túlra, vagy bujkál, hogy elkerülje a sorozási papírok kézbesítését. Április 2-án a katonahiány miatt az ukrán kormány kénytelen volt 27-ről 25 évre csökkenteni a sorkötelezettség alsó korhatárát. Oroszország pedig több százezer erőszakkal mozgósított férfit vetett be a háborúba.Izraelben a katonai kötelességek az állampolgárság egyik központi pillére.

Az október 7-i támadások után mintegy 300 000 izraeli hagyta ott a civil életet, és sietett az egységeihez. Izrael a férfi sorkatonák szolgálatát három évre kívánja meghosszabbítani (a fiatal nők jelenleg 24 hónapig, a fiatal férfiak pedig 32 hónapig szolgálnak), és a tartalékosok behívási korhatárát 45 évre kívánja növelni. Ugyanakkor az ultraortodox zsidók szolgálat alóli mentessége elkeseredett politikai harc tárgyát képezi.

Eközben Ázsiában Tajvan megpróbál felkészülni egy esetleges háborúra Kínával, mivel a kínai-amerikai feszültségek továbbra is fennállnak. Tajvan 2022-ben négy hónapról egy évre hosszabbította meg a katonai szolgálatot. A sziget azonban még mindig csak 169 000 aktív katonával büszkélkedhet (Kínának mintegy 2 millió katonája van).

Dél-Korea, ahol a katonai szolgálat brutális hírnévnek örvend, igyekszik vonzóbbá tenni azt. A szolgálatot 18 hónapra rövidítették le, a bérek emelkednek, és a szadista kiképző őrmestereket visszaszorították. A kormány több nőt is fel akar venni (a csak férfiakra korlátozódó sorkatonai szolgálat a férfiak ellenérzéseit és az antifeminista politikát táplálta).

Nincs nagy harci kedv a fiatalok körében

A fegyveres erők toborzói sok helyen küzdenek a változó értékrenddel: a fiatalok egyre inkább idegenkednek attól, hogy még a védelmi célú háborúkban is harcoljanak. A World Values Survey (Világértékek felmérése), egy akadémiai kutatási projekt évtizedek óta teszi fel az embereknek világszerte ugyanazt a kérdést: "Hajlandó lennél-e harcolni a hazádért?"

A felmérés legutóbbi, 2017 és 2022 közötti fordulójában a holland 16-29 éveseknek mindössze 36%-a válaszolt igennel.

Németországban a toborzók a hazafiság, az önmegvalósítás és a közös értékek retorikájával próbálnak ellenkezni; a német fegyveres erők, a Bundeswehr hangsúlyos jelmondata a Wir. Dienen. Deutschland. (Mi szolgáljuk Németországot.) A TikTok-on és az Instagramon influencerekkel is folytatnak kampányokat. De úgy tűnik, ez nem elég ahhoz, hogy elérjék a céljaikat - írja a lap.

De a dolgok megváltozhatnak, amikor a konfliktusok közelednek.

A politikai beállítottság rossz előrejelzője a fegyverviselési hajlandóságnak. Azok közül, akik a szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali pártokra tervezték szavazni, kevesen voltak hajlandóak harcolni a hazájukért. Azok, akik a centrista pártokat, például a német szociáldemokratákat és kereszténydemokratákat támogatták, sokkal inkább hajlandóak voltak erre.

A változó értékek mellett a katonai toborzóknak egy gazdasági akadállyal is szembe kell nézniük: a fiataloknak jelenleg rengeteg munkaadó pályázik a szolgálataikra. A legtöbb gazdag országban a Z generáció válogathat a munkahelyek között.

Az Európai Unióban a 15-24 évesek körében a munkanélküliség tavaly 14,5% volt, szemben a 2015-ös 22,4%-kal. Németországban ez az arány mindössze 5,8% volt. Az ilyen szűk munkaerőpiacokon a hadseregeknek nehéz versenyezniük a magánszektorral. Különben is, egy íróasztalnál ülni sokkal kellemesebb, mint sárban kúszni.

Néhány gazdag országban azonban a fiatalok harci hajlandósága továbbra is magas. Franciaországban 58%-os az arányuk, Szingapúrban, Tajvanon és Dél-Koreában még magasabb. Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban, a világ négy leggazdagabb és legbékésebb országában a polgárok kétharmada vagy annál is többen mondják, hogy hajlandóak harcolni. (Mindegyik közel van Oroszországhoz.) A bővülő fegyveres erőiknek szintén nem okoz gondot katonákat találni: mind a négy országban kötelező a fiatalok számára a katonai szolgálat.

Az új NATO-tag svédek

Svédország 2011-ben megszüntette ezt a gyakorlatot, de 2018-ban visszahozta, miután nem sikerült teljesíteni a toborzási célokat. Ez egy érdekes esettanulmány mások számára. Most csatlakozott a NATO-hoz, és 69 700 katonáról 96 300-ra növeli a létszámát, ami évente körülbelül 10 000 újoncot igényel.

Az ország összes 19 éves fiataljának (férfiaknak és nőknek egyaránt) ki kell töltenie a szolgálati kérdőíveket; valamivel kevesebb mint egyharmaduk felel meg a követelményeknek, és egytizedüket végül bevonulnak.

Úgy tűnik, hogy Svédországban a kötelező szolgálat - ahelyett, hogy elkedvetlenítené a fiatalokat a fegyveres erőkkel szemben, - inkább lelkesebbé teszi őket. A szolgálati idő végén végzett felmérések szerint "a sorkötelesek mintegy 80%-a ajánlaná más fiataloknak a katonai szolgálatot.

Arab államok

A Közel-Keleten is sok állam a fiatalok katonai szolgálatát társadalmi ragasztóanyagnak tekinti. Az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben vezette be, részben azért, hogy közös identitástudatot kovácsoljon a fiatalok között. Marokkó, Jordánia és Kuvait követte a példát.