Meglepően erős hadsereg, fejlett hadiipar - ezt hozza Svédország a NATO-ba
GlobálA magyar parlament is megszavazta, indul a svéd NATO-csatlakozás, de mit nyer ezzel a szövetségi rendszer? Korábbi semlegessége dacára Svédország európai viszonylatban mérve jól karbantartott, gyorsan mozgósítható és méretéhez képest erős hadsereget hoz a közösbe, nem beszélve a fejlett hadiiparáról.
Hétfőn megszavazta a magyar parlament, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában kiemelte: a svéd-magyar hadiipari együttműködés és Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát, de
hasonlóan értékelt Olaf Scholz német kancellár is, aki úgy fogalmazott, Svédország NATO-csatlakozása nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonságát erősíteni fogja. „Szabad az út Svédországnak a NATO-ba, ez győzelem mindenki számára. Ez a döntés megerősíti védelmi szövetségünket és ezzel Európa és az egész világ biztonságát is”
Az nem is kérdéses, milyen biztonsági garanciákat nyer Svédország annak köszönhetően, hogy a legnagyobb katonai szövetség tagja lesz, de vajon mennyivel lesz erősebb a NATO azzal, hogy a mindeddig semleges skandináv országot a sorai között tudhatja?
Nagyon erős hadiipar
Bár Svédország mindeddig hangsúlyozottan semleges állam volt, katonai erejét folyamatosan modernizálta, és mindez hatékony kiképzéssel párosult, ennek révén jelentős helyet foglalnak el a világ hadseregeinek rangsorában. Az egységes, jól felszerelt és képzett erők révén a svéd hadsereg az régiós viszonylatban meghatározó szerepet tölt be. Jól mutatja ezt az is, hogy
Svédország a világ hadseregeit rangsoroló Global Firepower európai uniós listáján tavalyhoz képest egy helyezést javítva a hatodik helyet foglalja el, de a 145 ös világranglistán is elérte a 30. helyet, ami egy alig több mint tízmilliós országtól nagyon szép teljesítmény.
Az ország folyamatosan fektet be kutatás-fejlesztési projektekbe, hogy javítsa a katonai technológiát és felszerelést, és felkészüljön az új kihívásokra. A svéd hadiipar innovációjáról és hatékonyságáról tanúskodik az a tény, hogy számos svéd katonai technológia és felszerelés található más országok haderejében is.
Nem is kell messzire mennünk, a Magyar Honvédség már meglévő 14 Gripenje mellé most érkezik további négy új gép, Magyarországon kívül Svédország, Csehország, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság és Thaiföld légierejében üzemelnek Gripenek.
A svéd védelmi ipar képes kielégíteni a nemzetbiztonsági igényeket, mivel számos különböző típusú fegyverzettel és védelmi rendszerrel rendelkezik - elég csak a svéd katonák fegyverzetén végignézni, szinte minden hazai gyártmány, és nem véletlenül.
A Saab cég vezető szerepet tölt be a svéd hadiiparban, különösen a repülőgépgyártás terén, de hagyományosan erős tengeri hadviselés terén, és a hajóépítésben a Saab Kockums kiemelkedő szerepet játszik.
A társaság tengeralattjárókat, fregattokat és más hajókat gyárt, és fejlett technológiájával és tapasztalatával a balti-tengeri régió biztonságának megerősítésében is részt vesz. A páncélozott járműgyártás terén a BAE Systems Hagglunds (jelenleg egyesült a brit BAE Systems-szel) olyan ikonikus járműveket fejlesztett ki, mint a CV90 család.
A CV90 különböző változatai felderítő, tüzérségi, és páncélozott harcjárműként szolgálnak, és a modern hadviseléshez alkalmazkodtak a kiváló tűzerő és mobilitás révén. A svéd hadiipar egyéb területek között a légi-védelmi és rakéta rendszerek gyártásában is kiváló. A RBS 70 és a RBS 23 típusú légivédelmi rendszerek hatékonyak a közepes távolságú célok ellen, és részei az ország légvédelmi képességeinek.
A modern hadviseléshez nélkülözhetetlen a kiváló kommunikációs és elektronikai rendszerek megléte. Svédország ezen a területen is erős, és a Saab cég az elektronikai és kommunikációs rendszerek fejlesztésében, beleértve a hadi radarokat és egyéb elektronikai eszközöket is, kiemelkedő teljesítményt nyújt.
Volt leépítés, de nem veszett oda az erő
Noha a svéd haderő, mint láthattuk, ma sem gyenge, a 18. században lényegesen komolyabb tényező volt, mígnem az 1700-as évek elején, a nagy északi háborúban került szembe a Nagy Péter cár alatt felemelkedő orosz birodalommal.
A több mint húsz évig tartó háborúskodásnak vereség és területvesztés lett a vége. A huszadik században a skandináv állam már elsősorban ideológiai okokból maradt távol a háborúktól, de pacifista nézetei abban is megnyilvánultak, hogy a hidegháború után elkezdte visszafogni a katonai kiadásokat.
Ennek dacára globálisan is jelentős erőt képvisel haditengerészete, vannak például tengeralattjáróik és számos aknatelepítő hajójuk. Szárazföldi haderejük is jelentős, mozgékonyságukat jól mutatja, hogy az ukrajnai háború kitörésekor pillanatok alatt jelentős erőket dobtak át a veszélyeztetettnek ítélt Gotland szigetére,
amelyről úgy vélték, egy balti országok elleni esetleges orosz támadás során célpont lehet.
A Krím elfoglalása után jelentős haderőfejlesztés is beindult, amely jelenleg is tart, az előttünk álló öt évben a tervek szerint negyven százalékkal nőnek majd a katonai kiadások, és a hatvanezres hadsereg létszámát is szeretnék 90 ezerre feltornászni.
Ám ami a NATO számára a svédek fegyveres erejénél is fontosabb, az az ország Balti-tengeri pozíciója.