Nem várt fejlemények Ukrajnában – Az oroszok újabb posztszovjet térségbe áshatják be magukat

Az oroszokat hamarosan sajátos műsor fogadja majd a helyi mozikban. Putyin kérésére ugyanis egy sor dokumentumfilm készülhet az Ukrajnában harcoló alakulatokról. A „háborús képeket” egyenesen a nagyvásznakra küldik. A mozivetítéseket maga a kulturális minisztérium fogja szervezni. A cél, hogy a készülő művek bemutassák a „különleges katonai műveletben az orosz résztvevők hősiességét”.

Ezeknek a propagandafilmeknek a legyártása is jelzi, hogy Moszkvában kezdenek új szelek fújni. A háború elején Putyin még igyekezett megóvni az embereket a harcok képeitől. Már csak azért is, mert az állami kommunikáció gyors győzelemre rendezkedett be - magyarázza Tatiana Stanovaya, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa.

Az oroszok most már nem csak a mozikban szembesülhetnek a háború képeivel.

A hírhedt orosz zsoldossereg a Wagner csoport is egyre nyomasztóbb videókat tesz közzé újabban. Az év elején például egy rögtönzött hullaházról hoztak le egy anyagot, egy másikban pedig arról beszéltek, hogy Bahmut városában van, hogy napokig folyik a harc, hogy megszerezzék az ellenőrzést egyetlen ház felett.

Az ehhez hasonló „beszámolókra” a szakértők szerint már csak azért is szükség van, mert Oroszország hosszú háborúra rendezkedik be. Ilyenkor fontos, hogy a lakosság felkészüljön a leendő áldozatvállalásokra.

A tétek sokat változtak az elmúlt egy évben. Cirka 11 hónapja még mindenki azt latolgatta, hogy vajon mennyi idő lesz mire az orosz csapatok beveszik Kijevet. Ehhez képest az utóbbi hónapokban kis községekért és némi túlzással sose hallott kisvárosokért mennek az ádáz összecsapások. Múlt november óta a legnagyobb háborús cselekmény az volt,

amikor a 73 ezres Bahmut egyik elővárosát Szoledart bevették az oroszok. Az ukránok itt pár napja ismerték be a vereségüket.

Putyin újabban egyre többször beszél arról is, hogy a harcok igazán nem is tavaly február, hanem 2014 óta tartanak. Ebből a perspektívából könnyebb elfogadni az oroszoknak, ha a mostani háború esetleg még évekig elhúzódik.

Láthatóan a nyugat se számít gyors lezárásra. Az például hónapokba telhet, mire az ukrán haderő végre megkapja az amerikaiaktól az Abrams tankokat, amelynek az átadását Joe Biden elnök már meg is ígérte.

A szakértők szerint érdemes hozzászokni az ukrán háborús tudósításokhoz. Barbara Zanchetta a King's College Háborús Tanulmányok Tanszékének kutatója például úgy látja, hogy idén már nem látjuk meg a harcok végét. Bruno Tertrais, a párizsi Stratégiai Kutatások Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az európai lakosság még nem igazán készült fel arra,

hogy ez a háború akár olyan sokáig is eltarthat, mint az első világháború.

Egy újabb befagyott konfliktus?

Könnyel előfordulhat, hogy miután a harcok véget érnek, nem lesz se békeszerződés, se győzelmi ünnep. Helyette megint kiköthetünk egy olyan konfliktusnál, amely végül évtizedekig nem fog megoldódni. Manapság egyébként sem ritka, hogy a modern háborúk efféle patthelyzetekbe torkolljanak bele.

Elég Észak- és Dél-Korea esetére vagy az izraeli-palesztin konfliktusra gondolni. De ahhoz, hogy hasonló eseteket lássunk nem is kell ennyire messzire menni. Hisz csak a posztszovjet térségben is találni több befagyott konfliktust is.

Románia keleti szomszédjában, Moldovában kitört 1992-es transznisztriai háború például a mai napig nem oldódott meg teljesen.

Moldova akkor kettészakadt: az oroszbarát területeken létrejött a Dnyeszter Menti Köztársaság, amelyet hiába nem ismer el a nemzetközi közösség, ettől még az aprócska 500 ezer fős állam külön vált. A "békéjüket" pedig az orosz hadsereg védi, amely pár ezer fővel jelenleg is az országban tartózkodik.

De a befagyott konfliktusra jó példa Grúzia esete is, ahol a 2008-as orosz bevonulás segítségével a Moszkva-barát Dél-Oszétia és Abházia sikeresen vált ki Grúziából.

Európában épp ilyen patthelyzet alakult ki Cipruson is, ahol a törökök és görögök lakta sziget 1975-ben egyértelműen kettészakadt, amikor a török hadsereg bevonulása után létrejött a Ciprusi Török Szövetségi Állam, amely aztán 1983-ban átalakult az Észak-ciprusi Török Köztársasággá. A létezését csak Törökország ismeri el. Mindenki más az új államot megszállt területként tartja számon.

Ukrajnára is hasonló, hosszan elhúzódó megosztottság várhat.