Az ukrán háború 2023-ban kezdődhet igazán

Bár ősszel, amikor kezdetét vette az ukrán ellentámadás sokan bíztak benne, hogy a harcok pár hónapon belül véget érnek, erre most már igen kicsi az esély. Matthew Kroenigg amerikai politológus szerint könnyen lehet, hogy akár 2025-ben is folyik majd a háború Kijev és Moszkva között.

„Szerintem nyilvánvalóvá vált, hogy ez a háború évekig velünk lesz, és ezért olyan fontos, hogy a nyugati kormányok hosszú távú stratégiában gondolkodjanak Ukrajna jövője kapcsán” – mondja Kroenigg, aki szerint Európa hibát követett el, amikor azt hitte, hogy a háború elején a szankciókkal elzárhatja az orosz pénzcsapokat és térdre kényszerítheti Moszkvát.

Emma Ashford politológus szerint, ahogy telik az idő a közvélemény egyre inkább békét szeretne az öreg kontinensen és Amerikában is. Egy helyi felmérést idézve elmondta: az Egyesült Államokban jelenleg 47 százalék akarja, hogy a Biden-adminisztráció keressen módot a háború befejezésére.

Mindenesetre mióta a tél beköszöntött a harcok a legtöbb fronton állóháborúvá alakultak. Mióta november első felében az ukránok visszafoglalták Herszont, egyik fél sem tudott jelentős eredményeket elérni.

Közben viszont óriási véráldozatokról szólnak a beszámolók. A Háborús Tanulmányok Intézete szerint a 70 ezres Bahmutnál, amely legbrutálisabb összecsapások helyszíne lett, naponta átlagosan 400 ukrán katona hal meg, vagy sebesül le. Problémát jelent, hogy az ukránoknak főleg gyalogosaik, illetve félkatonai alakulataik vannak a térségben, akik a bombázásokkal szemben nem sok mindent tudnak tenni.  

Ugyanakkor az oroszok is csak lassan tudnak előrehaladni: Bahmutnál naponta átlagosan 60 métert úgy hogy közben az ő oldalukon is van, hogy naponta közel száz ember veszik oda az ukrán források szerint.

Hogy mitől ennyire fontos Bahmut? A város kulcsfontosságú a Donyeckbe tartó ukrán utánpótlási vonalak fenntartásában. Ha az oroszok bevennék Bahmutot, akkor könnyebben előretudnának nyomulni Szlovjanszk és Kramatorszk felé, ami bebiztosíthatná a Donyeck tartomány feletti uralmat. Ezt pedig Putyin otthon komoly győzelemként adhatna el.  

Ám valószínű, hogy a következő nagy fordulatra nem a következő hetekben, hanem jövő tavasszal kerül sor. Az ukránok úgy tudják, hogy az orosz oldalon a besorozott katonák közül 150-200 ezer egyelőre nem lett bevetve. Minden bizonnyal kiképzésen vesznek részt és majd 2023 elején fogják őket harcra fogni a következő nagy orosz offenzíva keretében.

Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok korábban azt mondta: semmi kétsége afelől, hogy az oroszok megpróbálják újra bevenni Kijevet.

A békére most kicsi a kilátás: Barbara Zanchetta a King's College Háborús Tanulmányok Tanszékének kutatója szerint ahhoz, hogy a tárgyalások érdemben meginduljanak legalább az egyik félnek meg kéne változnia. Vagy az ukránoknak bele kéne törődniük a területvesztésbe vagy Moszkvának ki kéne vonulnia. Mivel egyik forgatókönyv se esélyes, a háború vége még mindig beláthatatlanul messze van. Zanchetta is úgy gondolja, hogy jövőre nem fognak véget érni a harcok.