Hajózható csatorna a Nagykörúton és Pantheon a Gellért-hegyen – Avagy elvetett budapesti ötletek
ElemzésekBuda, Pest és Óbuda egyesülése után gombamód szaporodtak az épületek a magyar fővárosban. Ám ebben az időszakban a tervező asztalokon sok olyan ambiciózus elképzelés is készült, amely végül sosem valósult meg. Most ezekből válogattuk össze párat.
Modern fürdőváros a Tabánban
A Várhegy szomszédságában álló városrész túlélte a török hódoltságot és a tatárjárást is, az 1930-as éveket viszont már nem tudta átvészelni. A falusias negyedet a Horthy korszakban teljesen lebontották. A rombolást eredetileg építés követte volna. Modern bérházakat és egy hívogató fürdővárost akartak felhúzni a Tabánban. De a terveket végül elmosta a világháború.
A régi Tabán
A Tabánra tervezett új városrész
Nemzeti Pantheon a Gellért-hegyen
A Gellért-hegy a középkorban még az ormok tetején tartott pogány szertartásokról volt híres. Később egy csillagvizsgáló épült ide, majd a ’48-as forradalom leverése után a hegytetőre a Citadella telepedett rá. Az erőd célja az volt, hogy megfélemlítse a magyar lakosságot.
Mivel a Kiegyezés után funkcióját vesztette, elindult a gondolkodás, hogy mit lehetne a helyére építeni. Az egyik legmerészebb tervvel Medgyaszay István állt elő.
A budapesti építész egy Nemzeti Pantheont álmodott a Gellért tetejére.
A grandiózus épület tetején a Szent Korona mása csücsült volna.
Hajózható csatorna a Nagykörút helyén
A XIX. század második felében Pest gyors növekedésnek indult. Ám a fejlődés roppant rendszertelen volt, mivel nem volt határa a tágan vett belvárosnak. Ezért Pestnek a Nagykörúttal akartak keretet adni.
A fejlődésnek csakis azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni.
- állapította meg a Fővárosi Közmunkatanács még 1868-ban. Azaz elképzelés, hogy a Nagykörút egy óriási hajózható csatorna is lehetne, már Reitter Ferenc fejéből pattant ki. Az ötletet az adta, hogy a mai Nagykörút helyén régebben a Duna egyik mellékága folyt. Eredetileg az árvizek miatt töltötték föl.
A hajózható Pest ötlete még a Közlekedési minisztériumnak is megtetszett, de végül nem sikerült elég pénzt szerezni a beruházáshoz.
Belvárosi felhőkarcolók
Budapest a két világháború között úgy tűnik megirigyelte, hogy Amerika metropoliszait elborították a felhőkarcolók. Ezért egyre másra születtek olyan tervek, amelyek itthon a történelmi épületek közé 80 méternél is magasabb épületmonstrumokat raktak volna.
Az építészek a Rókus kórház helyére, az Erzsébet térre, illetve a Király utcába is szerettek volna látványos toronyházat építeni. De a legtöbb ilyen terv nem volt több puszta ötletelésnél.
A beruházók nem akartak Manhattant építeni a magyar fővárosban.
A megépítéshez viszont az Új Városháza égig érő tornya viszonylag közel jutott. De a háború itt is közbeszólt.
Volt olyan terv amely az Új Városházát a Margit-szigettel szembe rakta volna
Lipótvárosi zsinagóga
A századforduló környékén valóságos zsinagóga-építési láz lett úrrá a fővároson. Bár már a Dohány utcai zsinagóga is a legnagyobb volt egész Európában, Lipótvárosba még egy ennél is hatalmasabb zsidó imaházat akart építeni a pesti hitközség.
Ha elkészült volna a befogadó képessége elérte volna a 3800 főt is. Ez majdnem ezerrel több, mint ahány ember a Dohány utcai zsinagógában helyet tud foglalni.
De végül az építkezéshez nem sikerült elég pénzt szerezni.
