Hat meglepő tény Mátyás királyról – A szeretője évekig élt vele

1. Évekig együtt élt a szeretőjével

Mátyás csak 21 éves volt, amikor az első felesége Podjebrád Katalin meghalt. A fiatal uralkodó ezután aligha vetette meg a női társaságot. Híres ágyasával Edelpeck Borbálával egy bécsi táncos mulatságon ismerkedett össze.

Borbálának nem voltak nemes ősei. Egy boroszlói polgárlány volt, de a jelek szerint nagy hatással volt Mátyásra.

A király ugyanis megkérte, hogy költözzön hozzá Budára. Mivel rangban nem illettek egymáshoz a házasság szóba se jöhetett, a palotában mégis úgy éltek mint férj és feleség. Borbála végül egy fiút is szült Mátyásnak: ő az, aki Corvin Jánosként vonult be a történelembe.

Borbálának azonban félre kellett állnia azután, hogy Mátyás újraházasodott és elvette Aragóniai Beatrixot.

2. Dracula a foglya volt

A havasalföldi vajda Vlad Tepes, aki később Bram Stokernek ihletett adott a Dracula regény megírásához, a maga idején is hírhedt volt. Brutális gyilkolási módszerei miatt a „karóbahúzó” nevet is ráaggatták. Eleinte Tepes Mátyás király szövetségese volt a török elleni harcokban, ám végül 1463-ban a reneszánsz király elfogatta és Visegrádon bebörtönözte. Egyes elméletek szerint azért is, mert felmerült a gyanú, hogy Tepes lepaktált a törökökkel.

A hírhedt vajda 12 évig raboskodott Visegrádon.

3. Egy Hercules szobrot állított fel Budán

Buda valóságos aranykorát élte Mátyás király uralkodása alatt. A királyi székhely egyik ismert látnivalója az a Hercules-szobor volt, amely a palota előtti téren állt. Egy svájci humanista Joachim Vadianus, aki a saját szemével látta az alkotást a következőket írta róla: "A bejáratnál Herkules képmása volt látható, amely ércből készült olyan művészi módon, hogy még az izmokat és az ereket is ábrázolták." Egy másik szemtanú Hans Dernschwam azt is tudni vélte, hogy mi volt a szobor állítás apropója:

A Herkulest Mátyás király önttette László bátyjának emlékére, és azon a helyen állíttatta fel egy vörös márványkőre a Samethof-on, ahol Lászlót lefejezték.

A köztéri alkotást, mely azóta teljesen elpusztult a törökök hurcolták el Magyarországról.

4. Az álruhás király legendájának lehetett alapja

A Mátyásról szóló népmesék egyik visszatérő eleme, hogy a király álruhában kémleli ki, hogy az országban miként zajlik az élet. Mátyásnál még az is előfordulhat, hogy ha nem is azért mert igazságot akart szolgáltatni, de egyszer tényleg tett valami egészen hasonlót. A cseh Chrudim ostrománál 1469-ben állítólag álruhában próbált kémkedni az ellenség után. Hogy ez tényleg így történt-e azt nem tudjuk, de több forrás is utal rá, hogy Mátyás nem igazán féltette a saját testi épségét, ha éppen dúltak a harcok. Volt, hogy meg is sebesült.

5. A fekete sereget az ő idején valószínűleg sose hívták így

Az első dokumentum, amelyben Mátyás király zsoldosseregét „fekete seregnek” hívják két évvel azután keletkezett, hogy Mátyás elhunyt.

A fekete jelzőt valószínűleg a sereg főparancsnoka miatt kötötték a zsoldosokhoz: Jan Haugwitz családi címerében szerepelt egy fekete kos, ő maga pedig rendszerint fekete páncélt viselt. Innen eredhet a fekete sereg neve.

6. Úgy ötezer milliárd forintért vette meg a Szent Koronát

Legitim uralkodónak ugyanis hagyományosan az számított a Magyar Királyságban, akit Szent István koronájával, a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek koronázott meg.

Mátyás trónra lépésének idején azonban Habsburg III. Frigyes német-római király birtokában volt a Szent Korona. Végül 1463-ban született meg a bécsújhelyi béke és vele a megállapodás a korona visszaadásáról.

A váltságdíj összege elképesztően magas, 80 ezer aranyforint volt, ami az akkori Magyar Királyság bevételeinek harmadát-negyedét tette ki. Ez ma mintegy négy-ötezer milliárd forintnak felelne meg.