Hatalmas pénzesőre számíthatnak az állampapír-tulajdonosok

2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik.

Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot – Beke Károly elemzi a helyzetet az ÁKK november 25-én megjelent a „ Közelegnek a hatalmas kamatfizetések – Mihez kezd a lakosság a pénzzel?” című elemzésében.

Nagy kifizetések jönnek a 2023-as infláció után

A kamatok és a lejáratok 73%-a az első negyedévben lesz aktuális, 96% pedig az év első felében kerül kifizetésre. Ezek a lakossági állampapírok ugyanis évente egyszer fizetik ki a két évvel korábbi év átlagos inflációját és a felette megállapított prémiumot.

Vagyis most a 2023-as 17,6%-os inflációhoz kapcsolódó kamatfizetések következnek majd, azt követően pedig a 2024-es infláció függvényében kamatoznak tovább az állampapírok.

Összesen a PMÁP után a jelenlegi adatok alapján 1279 milliárd forintos kamatfizetés terheli a költségvetést 2025-ben, emellett három sorozat lejár, melyekben jelenleg 475 milliárd forintos állomány van, így összesen 1754 milliárd forint kifizetése lesz aktuális ennél a lakossági állampapír típusnál. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára?

Milyen befektetéseket választ majd a lakosság?

Az első kérdés az lesz, hogy mihez kezdenek majd a lakossági befektetők a részükre kifizetésre kerülő kamattal, másrészt azt, hogyan reagálnak majd az állampapírok átárazódására, vagyis az alacsonyabb kamatokra? Az állampírok alacsonyabb kamatot jelentenek majd, hiszen az év első tíz hónapjában átlagosan 3,6 százalék volt az infláció, s ehhez az éves átlaghoz adódik majd a kamatprémium.

Az MNB várakozásai egész évre vonatkozóan átlagosan 3,5-3,9 százalék közötti inflációs rátát vetítenek előre. Mit választhat a lakosság?

• kamatok kifizetésekor a befektetők kivehetik az összeget és költhetnek belőle fogyasztásra
• továbbra is befektethetik állampapírba
• más típusú megtakarítási formát választanak

A másik kérdés, hogy mivel az alacsonyabb kamat mellett kevésbé lehetnek vonzók a lakossági állampapírok, találnak-e jobb alternatívát a befektetők? Vagyis van-e jelenleg olyan alacsony kockázatú, likvid befektetési termék Magyarországon, mely a lakossági állampapírok jelenlegi 6-7%-os kamatát felül tudja múlni.

Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest. - jelentette ki Beke Károly.

Korábbi tapasztalatok

Voltak már példák, de nem biztos, hogy mindegyik jó Nem a mostani az első, hogy rövid idő alatt komolyabb átrendeződés indulhat el a lakossági állampapírok piacán, ezért a korábbi tapasztalatokat is érdemes megvizsgálni – hangsúlyozta az elemző. Ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy a tapasztalatok biztosan helytállók-e a mostani helyzetre is. A PMÁP esetében sem a mostani az első eset, amikor tőkekiáramlás indulhat el. 2019 augusztusában 2830,7 milliárd forinton tetőzött az inflációkövető állampapír állománya, majd 2021 végére 2144,9 milliárdra esett vissza, vagyis bő két és fél év alatt mindössze a vagyon 24,2%-a távozott, ami egyértelműen a MÁP Plusz megjelenéséhez volt köthető.

Látható azonban, hogy az sem okozott drámai vagyonkiáramlást, az állomány háromnegyede maradt az inflációkövető papírban és a fennmaradó rész is jellemzően más állampapírba áramlott.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a PMÁP-állomány felépülése óta az ÁKK minden lakossági állampapír esetében értékesítési korlátot vezetett be. Ez azt jelenti, hogy a nagy PMÁP tulajdonosoknak el kell gondolkodni, hiszen ha kiszállnak az állampapírjaikból, akkor nem tudnak ugyanakkora összegben később visszatérni, ha infláció elleni védelmet akarnak.

PMÁP és MÁP Plusz

Sokan hozzák fel most példaként a MÁP Plusz állományának leépülését. Az egykori slágertermékben 2022 elején még közel 6000 milliárd forintnyi vagyon volt, ami mostanra 656 milliárd forintra csökkent.

A MÁP Plusz példája nem biztos, hogy megfelelő a jelenlegi helyzetben, mivel a két termék sokban különbözik egymástól. Az infláció folyamatos emelkedésével egyre vonzóbbá vált a PMÁP hozama a korábbi „szuperállampapírral” szemben, vagyis logikus döntést hoztak a befektetők akkor, amikor átrendezték állampapír-megtakarításaikat. A PMÁP egy hosszútávú, folyamatosan pozitív reálhozamot biztosító eszköz, mely elsősorban azok számára lehet előnyös, akik az infláció ellen akarják védeni befektetésüket. Ezzel szemben a MÁP Plusz szándékosan egy likvidebb lakossági állampapír, ami évente egyszer tőkeveszteség nélkül váltható vissza, így sokkal könnyebben áramlik ki belőle a vagyon.

A befektetési alapokból sem menekülnek a befektetők

A továbbiakban érdemes beszélni, ami a lakossági állampapírok egyik legfontosabb versenytársáról, a befektetési alapokról.

Az alacsonyabb kamatkörnyezettel párhuzamosan az alapok hozama is jelentősen csökkent, az elmúlt két év kétszámjegyű éves hozama után idén az első tíz hónapban ritka a 10% feletti teljesítmény, átlagosan pedig 5% körül hoztak eddig 2024-ben a pénzpiaci alapok és a kötvényalapok.

A hozamcsökkenés mellett a nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapok nettó eszközértéke az év eleje óta alig csökkent, a kötvényalapoknál pedig még jelentős vagyonbeáramlás is volt, hiszen a nettó eszközértékük 5233,7 milliárd forintról 5991,6 milliárdra emelkedett szeptember végéig. A friss értékesítéseket figyelembe véve sem látszik, hogy tömegesen menekülnének a befektetők ezekből az alapokból, annak ellenére, hogy azok már nem dupla számjegyű hozamokat produkálnak.

Összességében a fenti tapasztalatok alapján megalapozott az ÁKK várakozása, hogy nem lesz drámai vagyonkiáramlás a lakossági állampapírokból a kamatok kifizetése és az átárazódás után sem.

Ha valaki nem elégszik meg az alacsonyabb PMÁP hozammal, akkor is valószínűleg elsősorban más állampapírba helyezi majd el megtakarításait, mivel továbbra is kiemelkedően versenyképesek ezek az állampapírok más befektetési termékekhez képest.

Jelen pillanatban nincs olyan alacsony kockázatú, likvid befektetés, mely érdemben magasabb hozamot kínálna, mint a lakossági állampapírok.