Helyét keresi a pénz a világban, nálunk meg is találja

Úgy tűnt, véget ér a pénzbőség

Tavaly minden jel arra mutatott, hogy a fejlett világban véget ér a sok éve fennálló alacsony kamatú, sőt egyenesen kamatmentes időszak. A nagy jegybankok közül az amerikai Fed már 2014-ben beszüntette rendkívüli programját, melynek során amerikai államkötvényeket és egyéb értékpapírokat vásárolt, ezzel fedezetlen pénzt bocsátva a gazdaságba. Ennek visszavonását már tavaly előtt meg is kezdte, és az volt a terv, hogy néhány év alatt ez le is zajlik, így visszaállnak a korábbi egyensúlyi viszonyok.

Ugyancsak az amerikai jegybank volt az egyetlen, amelyik egyúttal a kamatemelést is megkezdte, sőt, mostanra 2,5 százalékra emelkedett az alapkamat. Mindeközben az Európai Központi Bank is megszüntette saját kötvényvásárlási programját (melyben főleg az erős gazdaságú eurózónás országok kötvényeiből vett főleg, így ezekből olyan kevés maradt a piacon, hogy most negatív hozammal forognak).

Esni kezdtek a részvényárak

Úgy tűnt, hogy az EKB is megkezdi a kamatemelést, és így az eurózónában is normalizálódik a monetáris politika. Egyúttal nyilvánvalónak látszott, hogy az évek óta a piacokra áramló fedezetlen pénz elapadt, sőt azáltal, hogy Amerikában már havi 50 milliárd dollár értékben engedik vissza az állampapírokat a piacra, a pénzmennyiség összességében már fogy is. Logikusnak tűnt, hogy ennek óhatatlanul hatása lesz a nagy részvénypiacokon: ha egyszer a pénz, ami 10 évig fűtötte az emelkedést, távozik, akkor a részvényárak is elkerülhetetlenül esni fognak.

Ez tavaly az utolsó negyedévben be is következett, mégpedig egyre gyorsuló ütemben, elsősorban persze Amerikában, ahol korábban az emelkedés is a legnagyobb volt. A vezető papírok, mint az Apple, a Facebook vagy az Amazon 40 százalékkal zuhantak a csúcsukhoz képest. Az egyébként ilyen hosszú emelkedés után teljesen normálisnak mondható zuhanás hatására Amerikában komoly döntéshozói szinten is előjöttek a 10 évvel korábbi beidegződések: vajon nincs-e újra válság?

Régi reflexek

A jegybank szerepét betöltő Fednél hirtelen megijedtek és úgy gondolták, hogy biztos, ami biztos, abba kellene hagyni a monetáris szigorítást. Ennek csak a megemlítésére megfordultak a mélyben lévő részvényárfolyamok, és heves emelkedésbe kezdtek. Az idei év első hónapjaiban aztán, miközben érdemi problémák nem mutatkoztak az amerikai gazdaságban (Európában is inkább csak a bizalmi indexek szintjén), a jegybankok végre is hajtották a fordulatot.

A Fed jelezte, hogy abbahagyja a kamatemelési ciklust, sőt, már egyenesen újra kamatcsökkentésen gondolkoznak. Ami még ennél is fontosabb:

a tervek szerint még idén abbahagyják az eszközvásárlási program során megvett értékpapírok piacra bocsátását, így a piacokon lévő többletpénz nem csökken tovább.

Ez a perspektíva végképp fellelkesítette a részvényvásárlókat.

Negatív hozamok

Az EKB először csak halasztani kezdte az első kamatcsökkentés idejét, majd le is mondott arról, hogy ez még a jelenlegi jegybankelnök, Mario Draghi mandátuma alatt megtörténjen, sőt, egyenesen kamatcsökkentésről kezdtek beszélni (aminek az eleve negatív kamatok miatt nincs értelme),

így Európában az a nézett terjedt el, hogy szinte sosem lesz vége a kamatmentesség, az extrém laza monetáris politika időszakának.

Ez az eurózónában elsősorban az állampapírok piacán mutatkozott: olyan magas áron is vásárolni kezdték őket, ahol már negatív hozamot biztosítottak.

Csúcsdöntés

Az európai részvénypiacok is emelkednek, de közel sem olyan mértékben, mint amerikai társaik. A német DAX nem érte el két évvel ezelőtti csúcsait, a francia CAC 40 épp elérte a mindenkori tetőt, de nem haladta meg azt. Amerikában ellenben, ahol az európai szintekhez képest még mindig igen szép, 2 százalékos a 10 éves államkötvény hozama, néhány hete megdöntötték a főbb indexek örökös csúcsukat (ez tavaly év végén elképzelhetetlennek tűnt), és azóta, jócskán meg is haladták ezeket az értékeket, amint ez az S&P 500 index grafikonján is jól látszik.

S&P 500 index. A tavaly év végi összeomlás után mégis új csúcson

A részvények közül a Microsoft lett az abszolút vezető, egyúttal sok év után ismét a világ legnagyobb vállalata, de az Amazon is visszakapaszkodott a tetőre, így annak értéke is meghaladja újra az ezermilliárd dolláros értéket. A Facebook is közel 60 százalékot emelkedett év eleje óta, és a sort lehetne folytatni az egész trendet vezető részvényekkel.

És hogy meddig tarthat a folyamat? Most úgy látja mindenki, hogy a laza monetáris politikának sosem lesz vége, így az idők végezetéig lesz ok a részvényvásárlásra.

Ez persze nem ilyen egyszerű, de valóban sok függ attól, hogy a Fed az év hátralévő részében elszánja-e magát a kamatcsökkentésre, és talán még ennél is lényegesebb, hogy az új európai jegybankelnök, Christine Lagarde milyen irányba fordítja az intézmény monetáris politikáját.

Hazai helyzet

Míg a fejlett világ nagy része így továbbra is a kockázatmentes kamatok alacsony mivoltával, esetleg hiányával szenved, addig a forintban befektető magánszemélyek el vannak kényeztetve az immár másfél hónapja megvásárolható MÁP Plusz állampapír által. A közel 5 százalékos hozam igen magasnak tekinthető, még a jegybanki cél, azaz 3 százalék fölé került inflációhoz képest is.