Helyre kell állítani a vállalkozók bizalmát – A változtatások kiszámíthatósága a legfontosabb

Az új pénzügyminiszter szerint visszavezetnék a katát, de a részletszabályok egyelőre nem ismertek.

Megkérdeztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy milyen formában tartanák vállalkozásbarát módon újra bevezethetőnek a 2022-ben megszüntetett adónemet.

Mint mondták, a másfél éve hivatalba lépett kamarai vezetés álláspontja a kata ügyében következetes: Nagy Elek MKIK elnök már a fővárosi kamara (BKIK) élén is a rendszer ésszerű korrekcióját, nem pedig radikális szűkítését szorgalmazta.

Az adminisztráció csökkentése a legfontosabb

Az iparkamara úgy látja, hogy a kata bevezetésekor hiánypótló, egyszerű és kiszámítható adózási forma volt, amely arányos közteherviselést biztosított. Az évek során viszont elmaradt a szükséges valorizáció, miközben a munkabérre rakódó közel 47 százalékos közteher és az optimalizált katás teher között túl nagy lett a különbség.

A kamara most olyan újra szabályozást támogat, amely visszaadja a kata előnyeit a valódi kisvállalkozóknak, miközben kizárja azokat a működési módokat, amelyek korábban torzították a rendszert.

A 2025-ös Gazdasági Évnyitón Nagy Elek felvetette a kata lehetőségének kiterjesztését a gazdasági társaságok felé, valamint a valorizációt. A kormányváltást követően pedig az MKIK több változatban dolgozza át korábbi javaslatait, hogy az új kata egyszerre őrizze meg az egyszerűséget és illeszkedjen a teljes adórendszerbe.

Az új rendszer működőképességének a kamara szerint több alapelve van. Fontos a költséget elszámoló vállalkozások felé lehetővé tett számlázás visszaengedése, amely esetben a havi fix tételes adó mellett valamilyen többletbefizetésre lesz szükség.

Cél az adminisztráció minimalizálása, és az, hogy az ellenőrzés és az elszámolás nagyobb részét a NAV-informatikai rendszereken keresztül automatizálják.

Az éves bevételi keret ésszerű kezelése: szakmai kérdés, hogy a 18 millió forintos keret teljes egészében, vagy csak részben legyen használható költséget elszámoló megrendelő vállalkozások felé, célzottan szűrve a visszaéléseket.

Kilépve az új kata mikéntjének kérdéséből, a köztestület válaszából az is kiderült, hogy

kiemelt kérdés számukra a megfelelő, kiszámítható szabályozói környezet kialakítása, mert az állam ezen a területen sokat tud tenni a vállalkozásokért. A gazdasági keretek és az intézmények minősége meghatározza, hogy a versenypolitika valóban a teljesítményt ismeri-e el, és ezáltal ténylegesen a közjót szolgálja.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a kkv-k számára különösen megterhelőek a párhuzamos, ismétlődő adatszolgáltatások, az összetett áfa-szabályokhoz kapcsolódó bevallási kötelezettségek, valamint egyes bér- és járulékadminisztrációs folyamatok.

A kamara álláspontja szerint az új kormánynak elsőként az adóadminisztráció egyszerűsítésére, a digitális rendszerek összehangolására, illetve a „csak egyszer kelljen adatot szolgáltatni” elv következetes érvényesítésére célszerű fókuszálnia.

A kivezetéssel bánjunk óvatosan

A különadók tervezett kivezetéséről a kamara úgy vélekedik: ezt nem célszerű egyik napról a másikra megtenni, mert ezek az adónemek ma érdemben hozzájárulnak a költségvetési egyensúlyhoz. A gazdasági racionalitás határait el kell fogadni.

Amelyet viszont a vállalkozói oldal jogosan elvár, az egy előre meghirdetett, hiteles és betartható adócsökkentési pálya. Nem a gyors megoldást kérik, hanem a kiszámíthatóságot.

Ha egy vállalkozó tudja, hogy három vagy öt év múlva milyen adókörnyezetben működik majd, tud tervezni, beruházni, munkahelyet teremteni. A bizonytalanság önmagában is gazdasági kár.

Az MKIK ezért azt javasolja, hogy az új kormány elsőként azonosítsa azokat a különadókat, amelyek a versenyképességre és a fogyasztói árakra a legnagyobb torzító hatást gyakorolják, majd ezekre vonatkozóan hirdessen meg egy transzparens, több évre szóló kivezetési ütemtervet lehetőleg törvényi garanciával.

Kármán András bejelentései között az is elhangzott, hogy az alacsony keresetűek adóterhének mérséklésére adójóváírást vezetnének be, a minimálbér esetében pedig 9 százalékra csökkentik az szja-terhet. Az MKIK alapvetően üdvözli azt a szándékot, amely az alacsony keresetű munkavállalók nettó bérét növelné.

A minimálbér közelébe eső jövedelmeknél a 9 százalékos szja-teher érzékelhető könnyítést jelent az érintetteknek és ha ez a munkaerőpiac peremén lévő embereket a formális foglalkoztatás felé tereli, az a gazdaság egészének is jót tesz.

Ugyanakkor az MKIK szerint az adójóváíráson alapuló rendszer csak akkor éri el a célját, ha a munkáltatói oldalon nem keletkezik belőle új adminisztrációs teher. Ha a kedvezmény érvényesítése bonyolult elszámolást, többlet bevallást vagy munkabér nyilvántartási változtatást igényel a vállalkozásoktól, akkor az intézkedés egy részét az adminisztrációs költség fölemészti, amely különösen a kisebb cégeket érinti hátrányosan. A bérfeszültség kérdése sem hagyható figyelmen kívül.

Ha az adókedvezmény csak bizonyos bérszint alatt jár, az egy éles határt húz a munkavállalók között és a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen határok közelében lévő munkavállalók rögtön béremelést várnak el, miközben a munkáltató mozgástere korlátozott.

Ez nem elméleti aggodalom: a minimálbéremelések körül pontosan ilyen dinamikákat lehet látni rendszeresen – állapította meg a köztestület.

A kormány célzott áfacsökkentést is ígér az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagyobb súllyal szereplő termékeknél, miközben egymilliárd forint felett egy százalékos vagyonadót is bevezetne. Az MKIK-t arról kérdeztük, ezek az intézkedések hogyan hatnának a fogyasztásra, a beruházási kedvre és a vállalkozói bizalomra?

Az MKIK el tudja fogadni a célzott áfacsökkentést, ha az valóban célzott. A tervezett intézkedés a rászoruló háztartásoknak és a forgalmat bővítő vállalkozásoknak kedvezhet.

Ugyanakkor a vállalkozói tapasztalat azt mutatja, hogy az áfacsökkentés önmagában nem garancia az árak csökkentésére.

A kereskedelmi láncban a gyártótól a nagykereskedelmen át a kiskereskedőig minden szereplőnek megvan a maga mozgástere és érdeke. Ha nincs átlátható árkövetési mechanizmus, a megtakarítás könnyen elvész valamelyik láncszemet erősítve és a fogyasztó nem látja a különbséget a kasszánál.

A kisebb vállalkozások szempontjából különösen fontos kérdés, hogy az áfaváltozás adminisztrációja milyen terhet jelent. Egy áfakulcs módosítás az érintett termékkörökben átárazást, rendszerfrissítést, bevallás módosítást igényel és minél kisebb egy cég, annál aránytalanabb ez a teher.

Az MKIK ezért azt javasolja, hogy az áfacsökkentés bevezetése kellő felkészülési idővel, egyértelmű termékkör meghatározással és lehetőség szerint digitálisan támogatott átállás mellett menjen végbe.

A vagyonadó visszafoghatja a fejlődést

Az MKIK álláspontja a vagyonadóról gazdasági megközelítésű:

támogatni kell a magyar vállalkozások tőkeellátottságát és beruházási képességét. Tény, hogy a magyar vállalkozások tartósan alultőkésítettek nemzetközi versenytásaikhoz képest.

Ezt az is bizonyítja, hogy számos program kifejezetten a vállalkozások tőkehiányának enyhítésére jött létre. Ebben a helyzetben a működő tőke megadóztatása kockázatos döntés.

Bár a vagyonadót formálisan a magánszemély tulajdonos fizetné, a forrás a vállalkozásból vonható el. A vállalkozások vagyona nem bankszámlán vagy likvid eszközökben van, hanem gépekben, ingatlanban, készletben, termelőeszközben, tehát a cég működését és jövőjét finanszírozó vagyonelemekben.

Az így elvont tőke közvetlenül a beruházást és a fejlődést veszélyezteti, súlyosabb esetben magát a vállalkozás működőképességét is.

Azon vállalkozások, amelyek szabad versenyben, évtizedes munkával és folyamatosan visszaforgatott nyereségből épültek fel, a gazdaság motorját képezik. Ezért ezek fejlődését nem szabad visszafogni. A vagyonadó ráadásul torz ösztönzőt teremt, mert azt a tulajdonost bünteti, aki nem vette ki és fogyasztotta el a nyereségét, hanem visszaforgatta a vállalkozásába, munkahelyeket tartott fenn, beruházott.

Az MKIK ezért azzal a konstruktív javaslattal él, hogy a működő tőkét, vagyis azt a vagyonrészt, amely aktívan munkahelyeket teremt és adóbevételt generál, mindenképpen indokolt lenne kizárni az adóalapból.

Vezérelv legyen az egyszerűség és kiszámíthatóság

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) álláspontja a kata adózási formával kapcsolatban változatlan: a kata jól szolgálja a gazdaság fehérítését, az adóadminisztráció érdemi csökkentését, és testre szabott adózási formát kínál a kisebb vállalkozásoknak – jelentette ki érdeklődésünkre Perlusz László főtitkár.

A szakember szerint több tucat olyan szakma és tevékenység azonosítható, amelyeknél a kata legálisan alkalmazható, így egyértelműen van helye a magyar adózási formák között.

A meglévő belépési feltételek következetesebb alkalmazásával a visszaélések minimalizálhatók. Ugyanakkor a korábbinál erősebb, könnyebben alkalmazható garanciális szabályokra van szükség ahhoz, hogy a munkavállalók ne váljanak kényszervállalkozókká, ahogy az például az informatikai szektorban sok esetben előfordult.

Az egyszerűbb, kiszámíthatóbb adórendszer és az adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatban Perlusz László kiemelte: jelenleg minden adózót érintő adminisztrációs teher, hogy az egyes adónemek befizetéseit külön számlaszámokra kell teljesíteni.

Az egységes adófizetési számla bevezetése egyszerűbbé tehetné a folyamatot.

A néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásoknak ugyanazokat a kötelezettségeket kell teljesíteniük, mint a több ezer fős nagyvállalatoknak: könyvelés, éves beszámolás, áfaadminisztráció, bérszámfejtés, munkajogi nyilvántartások, társasági adó, helyi iparűzési adó, statisztikai adatszolgáltatások.

A felsorolt adminisztrációs feladatok sokkal nagyobb megterhelést jelentenek a kisvállalkozások számára, mint a nagyobb piaci szereplők számára.

Ezért a munkavállalókat foglalkoztató kisvállalkozások adminisztrációs terheinek újragondolása és egyszerűsítése szükséges lehet ahhoz, hogy a kisvállalati szektor versenyképessége javuljon.

Bár az egyszerűsítésre nemcsak az adózás területén lenne szükség, az adórendszeren belül a szövetség el tud képzelni egy új KIVA-mini (kisvállalkozási adó) rendszert, amely elsősorban nem a vállalkozás bővülését, hanem a bérszámfejtési feladatok egyszerűsítését célozná.

Az árrés- és kamatstop várható csökkentésével kapcsolatban a főtitkár leszögezte: az árrésstopnak már a filozófiájával sem értettek egyet, hiszen, ha az árrést fixálják, az nem ösztönöz a hatékonyság növelésére, és teljesen idegen a piacgazdaságtól. Az üzemanyagok hatósági ára is erősen piactorzító hatású, mert nem ösztönöz takarékosságra: minél nagyobb a fogyasztás, annál több támogatás jut a fogyasztónak. Ráadásul a környezeti terhelés csökkentését sem segíti, és nem ösztönzi az elektromobilitás terjedését. A banki kamatstop is beépül az árakba, és fékezi a bankok hitelezési – pénzteremtési – tevékenységét, ezáltal lassítja a gazdasági növekedést.

A kivezetést alapos konzultációk és a piaci szereplők véleményének figyelembevételével kell végrehajtani, olyan ütemben, amely még nem okoz inflációs sokkot vagy a fogyasztók számára elviselhetetlen tehernövekedést

(mint például a devizahiteleknél az árfolyamgyengülés). A legfontosabb a kiszámíthatóság, mert a bizonytalanság árazhatatlan; inkább a termelés vagy a szolgáltatás visszafogására, illetve a piac elhagyására ösztönöz.

Jöhet a nulla százalékos áfa is

A személyi jövedelemadó csökkentése a VOSZ szerint a foglalkoztatásra várhatóan nem lesz érdemi hatással. Eddig sem a 15 százalékos kulcs volt a foglalkoztatás bővülésének akadálya, és a dolgozók sem emiatt mentek külföldre.

Az intézkedés ugyanakkor támogatható, mert csökkentheti a minimálbér-emelési nyomást, amely kedvezően hathat a béralkura; így a vállalatoknak nagyobb terük lesz a valós teljesítmények elismerésére.

Emellett javíthatja a legkisebb keresetűek életszínvonalát és elégedettségét is.

A célzott áfacsökkentés pedig üdvözlendő, tekintettel a jelenlegi magas áfatartalomra. Kedvezményes adókulcs (Magyarországon: 18, és 5 százalék) az EU szabályai alapján csak meghatározott termék- és szolgáltatáskörre vezethető be. Kérdés, hogy csak az élelmiszerek vagy más termék- és szolgáltatáskör is érintett lesz-e.

Az élelmiszerek esetében (az italokat is beleértve) akár a 0 százalékos, levonási joggal járó, rendkívül kedvezményes adókulcs is bevezethető; alternatív megoldásként egyes termékek a kedvezményes kulcs alól a rendkívül kedvezményes adókulcs alá sorolhatók.

A vagyonadóval ugyanakkor a szakember szerint körültekintően kell eljárni, nehogy a történelmileg tőkeszegény magyar kkv-kat elriassza a vállalkozás eredményességének és tőkeerejének növelésétől. Az ilyen hírek nem javítják a vállalkozói bizalmat, és aggályokat keltenek.

Emellett a vagyonadó hatására sok vagyonos magyar vállalkozó külföldön telepedhet le, amely nemcsak a vagyonadó jogszerű elkerülését eredményezheti, hanem a magyar szja- és áfabevételek csökkenését is.

Ezért a főtitkár szerint olyan átgondolt, a hazai beruházásokat ösztönző vagyonadóra lenne szükség, amely kíméli a Magyarországon tartott – tehát nem külföldre utalt – tőkét, a visszaforgatott nyereséget, valamint a magyar gazdaság és társadalom számára hasznos célokra befektetett pénzeket.