Hihetetlen extrapénzeket hozott az agráriumnak a forintgyengülés

Extralehetőséget kapott az Agrárminisztérium arra, hogy az eddigi intézkedéseken felül újabb jelentős pályázatokat hirdethessen az alapvetően uniós forrásokból táplálkozó magyar Vidékfejlesztési Programban.

Még tavasszal jelent meg a kormány határozata arról, hogy a tárca 2021 december végéig 115,5 milliárd forintnyi plusz kötelezettséget vállalhat az eredetileg 1300 milliárd forintos keretösszeggel kalkulált, 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra szóló VP-ben, amelynek maximális kötelezettségvállalási szükséglete mára 1531,8 milliárd forintra bővült.

A 115 milliárdos mostani pluszcsomag bevállalására elsősorban az adott esélyt, hogy a forint az euróhoz képest jelentősen gyengült az utóbbi időszakban. Az Európai Unió ugyanis a VP-t is euróban finanszírozza, így az itthon felhasználható konkrét összegek a forint/euró árfolyamtól is függenek.

Az eredeti kalkulációkban a minisztérium még 310 forintos eurót vett figyelembe, az idei számításokban viszont már 350-es árfolyam szerepel. A látványos gyengülés így alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a forintban kifejezett VP-s támogatási összegek növekedhetnek 2020-ban.

A kormány a többlettámogatási lehetőséget a tavasszal elhatározott gazdaságvédelmi akcióterv részeként hagyta jóvá, amelynek legfontosabb célja, hogy ellensúlyozza a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait.

Az agrárium hitelkönnyítéseket és 25 milliárd forintos direkt hazai költségvetési támogatást is kapott, így a 115 milliárdos VP-s pluszkeret ezeket az intézkedéseket egészíti ki.

Az Agrárminisztérium a többletforrásokból az utóbbi hónapokban egymilliárdot a csemetekertek gépbeszerzéseire, 2,5 milliárdot a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére, 3 milliárdot pedig a piacok és vásárterek támogatására különített el, de

az igazán nagy csomagot az az októbertől megnyíló, 80 milliárd forintos új beruházási program jelenti, amelyből az állattenyésztők 50, a kertészetek pedig 30 milliárdnyi vissza nem térítendő forrást vehetnek igénybe.
A meghatározott keretekre az állattenyésztők október elsejétől, a kertészek október 19-től adhatják be pályázataikat.

Mindkét felhívás alapvető célja, hogy versenyképesség-javító fejlesztéseket hajthassanak végre azok a gazdasági szereplők, akiknek üzemmérete meghaladja a 6 ezer eurós úgynevezett standard termelési értéket (STÉ).

Az állattenyésztők építéssel járó technológiai fejlesztésekre és új létesítményekre, míg a kertészetek üveg- és fóliaborítású növényházakra, hűtőházakra és tárolókra, illetve energiahatékonyságot növelő fejlesztésekre adhatják be pályázataikat.

A támogatásokból a beruházási költségek 40-50 százalékát lehet fedezni, de például a fiatalnak minősülő gazdálkodók plusz 10 százalékos támogatást is felhasználhatnak.

Az eddigi alapvető VP-s célokhoz képest markáns változtatás, hogy mindkét új pályázatnál a nagyobb gazdasági szereplőket részesítik előnyben.

Ezt támasztja alá, hogy a maximális támogatást a korábbi kiírásoknál nagyobbra, 2 milliárd forintra emelték, az állattenyésztők számára pedig minimális összegeket is meghatároztak.

Így például csak azok a pályázatok juthatnak forrásokhoz, amelyek sertésnél és baromfinál legalább 100 millió, szarvasmarhánál 50 millió, míg a többi haszonállatfajnál 5 millió forintnyi VP-s hozzájárulást igényelnének.

Ez például a baromfiszektorban – 50 százalékos támogatásintenzitást alapul véve – azt jelenti, hogy azok részesülhetnek támogatásban, akik minimum 200 millió forintos beruházást akarnak megvalósítani.
A nagyobb gazdaságok előnyben részesítése azért figyelemre méltó, mert a jelenleg futó VP-ben a kormány azt irányozta elő, hogy a forrásokat 80-20 százalékban kell elosztani a kis- és a nagy ágazati résztvevők között, vagyis a programban egyértelműen a kisebb agrárüzemek élveznek előnyt.

Egyes kimutatások szerint ugyanakkor eddig a két szektor közötti megkülönböztetés „túlságosan is jól sikerült”, mert a nagyobb agrárszereplők eddig csak a VP-s források mintegy 13 százalékához férhettek hozzá.
A 80 milliárdos pályázati csomag ezzel együtt sem jelenti azt, hogy az alapvető vidékfejlesztési támogatási súlypontok módosultak volna.

Ágazati információk szerint az agrártárca máris azt tervezi, hogy – valószínűleg 2021 elején - mintegy 10 milliárd forintos összeggel a kisebb állattenyésztő gazdaságok számára is új pályázatot tesz közzé.

Emellett a minisztérium más intézkedésekkel is folytatja a 115 milliárdos pluszkeret felhasználását, így

várhatóan még az ősszel megjelentet egy – főként borászoknak szánt – 8 milliárd forintos felhívást az úgynevezett minőségrendszerek támogatására, és a későbbikben további pályázati kiírások sem kizártak.
A felhívások meghirdetésének kedvez az is, hogy a minisztérium bizonyos mértékben eleve túlvállalhatja a támogatási kereteket, emellett pedig folyamatosan meghirdetheti a „visszacsorgó” (vagyis az egyszer már odaítélt, de egyes pályázatok meghiúsulása miatt felszabaduló) pénzeket is.

Ágazati szakértők között a még felhasználható forrásokról folyik ma az egyik legnagyobb vita, mivel többen úgy vélik, hogy az agrártárca az újabb felhívások kiírásánál túlságosan óvatos.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) például a mostani állattenyésztési pályázat kapcsán 50 helyett legalább 70 milliárdos összeg meghirdetése mellett érvelt, míg mások ennél is nagyobb tartalékokat sejtenek a programban, főként arra hivatkozva, hogy már eddig is több tízmilliárd forintnyi kiosztott forrás „hullott vissza”.
A VP-s támogatások különös jelentőségét az adja, hogy uniós források felhasználásával e programból lehet ösztönözni jelentős agrárgazdasági beruházásokat, amelyek fokozhatják az ágazati szereplők hatékonyságát és piaci eredményességét.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a 80 milliárdos új pályázati csomag mellett érvelve például a napokban úgy fogalmazott, hogy a támogatott fejlesztések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kertészetek egész évben folyamatos és biztonságos primőrtermékekkel láthassák el a hazai fogyasztókat. Nagy István agrárminiszter pedig a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közelmúltbeli tisztújító küldöttközgyűlésén a VP-s lehetőségek kapcsán azt húzta alá, hogy az állattartó gazdaságok versenyképességének javítása az egyik kiemelt cél a jelenleg futó, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban.

A kormány nyilatkozatai szerint az agrárberuházások ösztönzése a 2021-2027-es új EU-s költségvetési időszakban is prioritás marad, de egyelőre kérdéses, hogy vidékfejlesztési célokra pontosan mennyi forrást lehet majd felhasználni.

Az ágazati szereplőket tömörítő NAK úgy kalkulál, hogy hét év alatt legalább 2000 milliárd forintos összegre lenne szükség, de ma fennáll a veszélye annak, hogy az EU-s források a következő években a jelenlegihez képest inkább szűkülnek majd.

Ezért az ágazatban máris beindult a lobbizás annak érdekében, hogy a kormány az eddigieknél vállaljon jóval nagyobb szerepet az uniós vidékfejlesztési keretek úgynevezett társfinanszírozásában, vagyis

a hazai költségvetésből fordítson sokkal többet vidékfejlesztési kiadásokra.

A mostani VP-ben a társfinanszírozási arány 15-17 százalékos, de ahogy a támogatások növeléséért nyilvánosan is kiálló Lázár János kormánybiztos a közelmúltban fogalmazott,

ennél jóval többre lenne szükség

Egyes merésznek tűnő ágazati elképzelések szerint az lenne elfogadható megoldás, ha a kormány a VP-s társfinanszírozási arányt akár 50 százalékosra emelné a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban.