Hírszerzési botrány robbant ki Amerikában az oroszok miatt

Kezdjük az aktuálisabbal: Ukrajnával.

A washingtoni szenátus hírszerzési tevékenységet felügyelő bizottsága (Senate Intelligence Committee) titkos levelet küldött a minap az amerikai hírszerzést kézben tartó csúcs-koordinációs szervezetnek, a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Irodájának (Office of the Director of National Intelligence - ODNI), valamint a Pentagonnak és a CIA-nak.

Miféle módszerekkel, eszközökkel jutottak téves következtetésekre mind az ukrajnai háborúval, mind pedig az afganisztáni végjátékkal kapcsolatban? - kérdik a levél aláírói.

Ukrajna esetében például durván túlbecsülték a támadó, az Oroszországi Föderáció (OF) csapatainak katonai erejét, és alaposan elmérték – legalábbis jelenlegi ismereteink szerint - a támadás lehetséges menetét, kimenetelét.

A nemzetközi médiába is kiszivárgott CIA, DIA (katonai hírszerzés) jelentések-elemzések 3-4 napra becsülték az időtartamot, ameddig Kijev képes lesz ellenállni az OF-erőknek.

Ehelyett immáron harmadik hónapja tart a támadás, az oroszországiak visszavonultak a kijevi térségből. Ahonnan egyébként a CNN-tudósító a hosztomeli, Kijev melletti bázisnál harcoló OF SzpecNaz kommandósok mellől, tőlük alig tíz méterre kucorgott és tájékoztatott a fejleményekről az intervenció első napjaiban, február végén.

És a legújabb – igaz független forrásokból meg nem erősített – hírek szerint Harkivnál is ugyanez fenyeget, az előretörő ukránok már az OF határai irányába szorítják vissza a támadókat. 

Afgán hírszerzési kudarc

Hasonlóképpen súlyosan mellétrafáltak a hírszerzők-elemzők az afganisztáni kormányerők túlbecsülésével.

Mint kiderült, sokszáz milliárd dollárért, az USA csaknem két évtized alatt felépített, felszerelt, kiképzett egy afgán Patyomkin-hadsereget, amely az amerikai, NATO kivonulást követően szinte órák alatt összeomlott.

Hogy ennek a mai szemmel sok hasznot nem hajtó, de több ezermilliárd dollárba kerülő, csaknem két évtizedes afganisztáni beavatkozásnak milyen „előnyei” voltak - máig vitatott.

A károkat ismerjük, az USA teljes mértékben kiszorult Afganisztánból, ahol a tálib kormányzat most első sorban Pekinggel és kisebb mértékben Moszkvával, továbbá délkeleti, északi szomszédaival, Pakisztánnal, Indiával, Közép-Ázsia szovjet utódállamaival építi-rendezi kapcsolatait.

Ottmaradt a táliboknak több tízmilliárd dollár értékű amerikai katonai felszerelés is.

Ez érinteni fogja a hírszerzést is

De maradjunk az Európát közvetlenül érintő ukrajnai válságnál, amely olyan mélyreható globális változásokat indított el, amelyeket kezelni kell, és amelyek nem kis mértékben érintik a legalább 150 ezer specialistára becsült, szűkebben vett amerikai hírszerző közösséget, de mindenek előtt az USA nemzetközi érdekeit, és az azokat érvényre juttató és védő washingtoni kormányt.

Mi fizetjük ezt a nagyon drága zenekart, amely egészében véve nem úgy muzsikál, ahogy vártuk

hangzott el az USA egyik vezetőjétől.

Egy csak egy legény maradt talpon ebben a kritika-özönben, a Foggy Bottom, az amerikai külügyminisztérium viszonylag kis méretű, de a jelek szerint hatékonyan és okosan működő saját külügyi hírszerző apparátusa.

Ők, ellentétben a „nagyokkal”, mindenek előtt a CIA-val, idejekorán jelezték, hogy az OF hadseregét, ütőképességét mítoszok övezik és hogy nem kellene túlbecsülni az erejét.

És amellett is kitartottak – ellentétben az e kérdésben ingadozó „fősodrú” hírszerzéssel – hogy Moszkva előbb-utóbb megtámadja Kijevet, ami be is következett.

Ugyanakkor a CNN megjegyzi, hogy a washingtoni külügy „kis” hírszerző apparátusának különvéleménye nem tudta jelentős mértékben áttörni a „nagyok”, mindenek előtt a CIA kialakította véleménykört. Aminek az árát most fizetik meg az USA-ban is, másutt is. 

Ennek kapcsán komoly mulasztást követtünk el, amely kihatott a későbbi eseményekre

jegyezte meg Angus King, a Maine állam által delegált független szenátor, az említett szenátusi bizottság tagja.

King és egy meg nem nevezett, magas rangú katonai hírszerzési vezető csúnyán összeszólalkozott a május 10-én a törvényhozásban tartott tartott nyilvános meghallgatáson.

King szenátor arra utalt, hogy ha nem követik a hírszerzési fősodor ajánlásait, véleményét, és időben elkezdik Ukrajna felfegyverzését, az ukrán katonák kiképzését a nyugati, amerikai fegyverrendszerek, rakéták, páncélosok, tüzérségi eszközök kezelésére, sokkal jobb pozíciót érhettek volna el.

Kijevben is pártolják ezt a fajta megközelítést. 

Jelentősen túlbecsülték az orosz haderőt

Kuleba ukrán külügyminiszter ehhez kapcsolódóan a minap kijelentette: ha hónapokkal az OF támadása előtt elkezdik az ukrán hadsereg modern nyugati harceszközökkel való felszerelését, ezrek életét lehetett volna megmenteni.

Az ukrán politikai vezetés egésze is úgy ítéli meg, hogy az amerikaiak túlbecsülték az OF hagyományos erőit és alábecsülték az ukránok harckészségét. 

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy itt sem fekete-fehér a helyzet megítélése.

Ugyanis máig nagyon szórványos, mindkét oldalról erősen torzított, manipulált nyilvános információk látnak napvilágot, és az amerikai hírszerzési fősodor sok tényezőt, például az információs hadviselés fontosságát, a megtévesztő, félrevezető hírek publikálását helyesen ítélte meg. 

Van olyan olvasata a most történő eseményeknek, a hírszerzés körüli botrányoknak, hogy a kirobbant perpatvar mögött a hírszerzési pénzek újraosztásának érdekrendszere is meghúzódhat.

Antony Blinken külügyminiszter sikeresnek ítélt ukrajnai válságkezelési programjára támaszkodva vannak, akik szerint több anyagi fedezet járna a külügyi hírszerzésnek.

Mennyit költenek hivatalosan hírszerzésre az USA-ban?*

Forrás: irp.fas.org

* A legtöbbet (a költségvetés egészéhez viszonyítva) az USA az 1984-1990-es években (Gorbacsov-éra, majd a Szovjetunió és a szocialista tábor széthullása, rendszerváltások) költött a hírszerzésre

**tervezett

Hányan dolgozhatnak az amerikai hírszerzési apparátusban?

Valós adatokat hivatalosan sohasem közöltek. Ugyanis a hírszerzés és a vele együtt ikerként működő kém-, terror-elhárítás sok „szürke” területet fog át, például nemzetbiztonságilag érzékeny területeken működő „civil” vállalatok egyes szekcióit.

Különféle számok hangzanak el, közülük talán a legreálisabb, legóvatosabb, amely azt állítja, körülbelül félmillióan dolgozhatnak a hírszerzés-kémelhárítás területén az Egyesült Államokban.

Azonban ezen emberek kétharmadát-háromnegyedét a hírszerző testületek „kiszervezett” (outsourcing) tevékenysége keretében foglalkoztatják.

Ez utóbbiak körébe sorolják például a magán biztonsági, katonai vállalatokat, amelyek nyilvánosan meg nem határozott módon működnek együtt a CIA, a DIA hivatásos tisztjeivel. 

Ide tartoznak a tudományos intézetekben egyes csoportok, részlegek, a piacgazdaságban a magántőkével működő elemzőcégek egy része, nagyvállalati, hadiipari részlegek, amelyek műszaki fejlesztéssel, és/vagy az ezzel kapcsolatos titokvédelemmel, gyakorlatilag kémelhárítással foglalkoznak.

De nagyon komoly hírszerző apparátust tart fenn például az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma is, amely olyan fontos területeket ellenőriz, mint az Oroszországi Föderáció ellen életbe léptetett szankció-csomagok végrehajtása.

Milyen komponensekből tevődik össze a világ legnagyobb hírszerző- és elhárító apparátusa az Egyesült Államokban? 

Office of the Director of National Intelligence – ODNI

A koordináló csúcs-szervezet a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Irodája (Office of the Director of National Intelligence – ODNI).

A DNI, vagyis az amerikai hírszerzési igazgató tekinti át és felügyeli apparátusával együtt a 18 tagú amerikai hírszerző közösséget (Intelligence Community – IC).

Az amerikai kormányapparátus egyik legfontosabb tisztségéről van szó, a DNI részt vesz a szűkebb körű kormányzati döntéshozó tanácskozásokon is.

A DNI posztját jelenleg egy hölgy, a 2021. január 21. óta ebben a beosztásban tevékenykedő Avril Haines tölti be.

Szakmai pályafutása roppant érdekes.

Egy évtizeddel korábban, az Obama korszak egy részében a CIA igazgató-helyettese volt a fizikai tudományokból PhD fokozatot szerzett, emellett jogászdiplomás, 53 éves New York-i születésű hölgy.

Ő a hetedik ODNI igazgató, de az első nő, aki ezt a posztot betölti.

A Nemzetközi Magánjog Hágai Konferenciájánál (HCPIL) szerzett 2001-ben jogi gyakorlatot, majd 2013-ban Barack Obama elnök javaslatára átkerült a külügybe, ahol jogi tanácsadói poszton dolgozott rövid ideig, mert az elnök meggondolta magát és Avril Hainest ugyanebben az évben kinevezte a CIA igazgató-helyettesévé. 

Az Obama-évek alatt, amikor az amerikai elnök jelentős mértékben felgyorsította az USA érdekeivel, a nemzetközi jog megsértésével, terrorizmussal vádolt személyek más országokban (Pakisztán, Afganisztán Szomália) drónokkal való kiiktatását, Avril Haines, mint CIA igazgató-helyettes kulcsfontosságú döntési szerepbe került. Ahogy a Newsweek írta, némelykor éjjel ébresztették telefonon, hogy hagyja jóvá az adott terrorista „törvényes úton való likvidálását”, vagyis a rakétával felszerelt drón-indítást. 

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Mozgalom (ACLU) különösen erőteljesen bírálta az Obama-korszak eme politikáját, amely több neves politikus, jogász megfogalmazása szerint ellentétben állt a nemzetközi jogi normákkal és „törvényesítette egyes emberek célzott likvidálását”. Megemlítették emellett a „járulékos veszteségeket”, a drónról indított rakéta okozta - a legtöbbször a becsapódásakor a közelben lévő - polgári személyek halálát is.

CIA

Az ODNI mellett a másik (minisztériumoktól) független hírszerző testület a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA, amely a legnagyobb a 18 tagú hírszerző közösségben.

Elnökét, a helyetteseket az amerikai elnök nevezi ki.

A CIA meglehetősen széles önálló döntési, jogkörrel rendelkezik. Mint az ODNI ismertetője megjegyzi, a CIA komplett hírszerzési körtevékenységet végez. Azaz begyűjti, elemzi és az amerikai felső politikai vezetés tagjainak továbbküldi a feldolgozott információt. Emellett önálló akciókat (például célzott likvidálásokat) is indíthat, amelyek nem mindegyike igényel USA-elnöki jóváhagyást.

A „nagykutyák” ily módon való kiiktatása, mint amilyen a Bagdadban a repülőtér mellett a 2020. januárban végrehajtott, Kaszim Szulejmáni iráni katonai vezető drónnal-rakétával való megölése volt – Donald Trump elnök személyes parancsára történt.

Kilenc hírszerző szervezet tartozik az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) felügyelete alá.

DIA

Ezek legfontosabbika a Katonai Hírszerző Ügynökség, a DIA. Hivatalosan 16 500 alkalmazottja van.

A DIA kezében összpontosulnak a katonai, műveleti információk, feltehetően az ukrán hadsereg is értékes DIA-információkat kap az OF-erők pozícióiról, a műholddal követett csapatmozgásokról, a felszerelésről.

Különleges titoktartás övezi Amerika legnagyobb elektronikus hírszerző szervezete, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA/CSC) tevékenységét. Az NSA védi, állítja fel az USA kódolt, titkos üzenetküldő rendszereit, figyeli, elemzi az idegen államok adatforgalmát, a részben feldolgozott adathalmazt társszervezeteinek továbbítja.

A Pentagon felügyeli.

Ezelőtt csaknem két évtizeddel került a nemzetközi figyelem középpontjába. Az Európai Parlament terjedelmes dokumentumban (a dokumentum iktatószáma: PE 538.877) elemezte az NSA által üzemeltetett globális Echelon megfigyelő-rendszert, amely állítólag még a szoros szövetséges államok vezetőit, így a német kancellárt, Angela Merkelt is lehallgatta. Julian Assange és Edward Snowden adatgyűjtései, dokumentum-kiszivárogtatásai is hozzájárultak a titokfátyol parányi fellebbentéséhez. 

NGA

Kevéssé ismert a Nemzeti Térinformációs (földrajzi) Ügynökség (NGA), amely az egyes térségekre, földrajzi övezetekre vonatkozó információkat gyűjti, támogatva az amerikai nemzetbiztonsági szempontok érvényesítését, a haderő harckészültségi foka fenntartását.

NRO

Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO), amely az űr-hírszerzést, a katonai felderítő műholdak rendszerét koordinálja. Az adatokat továbbítja a Pentagonba, vagy a CIA-nak. A védelmi minisztérium és a CIA emberei adják a személyzet nagy részét.

G-2

A Hadsereg Hírszerzése (G-2) felelős az öt katonai hírszerzési kategóriában, a fotó/fényképelemzésben (IMINT), elektronikus/jel hírszerzésben (ELINT), az emberek, operatív hírszerző tisztek által begyűjtött információk (HUMINT), a Mértékegység, Jellegzetesség/Működés-alapú Hírszerzésben (technikai-elemző tevékenység – MASINT), valamint a Kémelhárítási és Biztonsági Ellenintézkedésekben (COIN) összegyűjtött információ kezeléséért, továbbításáért. 

USAF-ISR

Légierő Hírszerzése (USAF-ISR), a haderőnemek közül talán a legfontosabb. Ötvenezer katonai és polgári alkalmazottja van és a légi-, űreszközökön elhelyezett szenzorok szolgáltatta, a kíbertérből gyűjtött információk vezető feldolgozója, integrálója.

NI

Haditengerészeti Hírszerzés (NI) – az amerikai hadiflotta egységeit szolgálja ki információival. Személyzetét aktív, vagy tartalékos katonák, szerződéses civilek adják.

MCI

Tengerészgyalogság Hírszerzése (MCI) feladata: a haderőnemhez tartozó egységek, alegységek operatív, taktikai információkkal való ellátása.

USSF-I

Űr-haderő Hírszerzése (USSF-I), új keletű szervezet. A USA űr-haderejét 2019-ben állították fel. A Légierő Minisztériuma felügyeli.

Hét hírszerző szervezet a különféle minisztériumok információs igényeit elégíti ki.

BIR

Külügyminisztérium Hírszerzési és Kutatási Főosztálya (BIR), amely az USA külpolitikája alakításának fontos alapja. A klasszikus hírszerzésben szokatlan módszereket, például közvélemény-kutatást is alkalmaz. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy Ukrajna kapcsán pontosabb jelenlegi és jövőbeni helyzetképet fessen, mint a többi hírszerző szervezet. A közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az Ukrajnában élő emberek a vártnál jóval kevésbé orosz (Putyin)barátok és a feltételezettnél erősebb bennük az elszántság, hogy megvédjék országukat a betolakodóktól. 

OIA

Pénzügyminisztérium Hírszerző és Elemző Irodája (OIA) – 2004-ben alapították, az amerikai kül- és gazdaságpolitika jelenleg egyik legfontosabb komponensét, az Oroszország elleni szankciócsomagokat, azok sorsát, megtartását ellenőrzi, továbbá szemmel tartja az egész világban az Amerika Ellenfelei Szankciókkal való Kordában Tartása (CAATSA) 2017 júliusában elfogadott nagy jelentőségű törvény végrehajtását. Az OF mellett eddig Észak-Korea és Irán ellen alkalmazták a CAATSA megengedte-előírta szankciókat.

DEA

A Kábítószer-ellenes Adminisztráció (DEA) és annak Nemzetbiztonsági Hírszerzés nevű hivatala 2006 óta tagja az amerikai hírszerző közösségnek. A DEA-nak az USA-ban 21 irodája, külföldön 60 országban több mint 80 kirendeltsége működik.

FBI

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) – nemzeti bűnüldöző, hírszerző és elhárító szervezet, a kémelhárítással foglalkozó részlegét különösen erősnek tartják. Az FBI Hírszerző Programja révén szorosan együttműködik számos más amerikai hasonló testülettel.

OIC

Az USA Energiaügyi Minisztériumának (DOE) Hírszerző és Elhárító Hivatala (OIC) a minisztériumhoz tartozó laboratóriumok (köztük az USA nukleáris fegyvereivel foglalkozók) kémelhárítási-hírszerzési védelmével foglalkozik. Óvja a létfontosságú nemzetbiztonsági technológiai, szellemi tulajdont, szembeszáll a kíber(szájber)-terrorizmussal is.

DoHS-OIA

Homeland Security – a Belbiztonsági Minisztérium Hírszerző és Elemző Hivatala (DoHS-OIA) – átfogó tevékenységével figyeli az USA-t fenyegető külső és belső veszélyforrásokat, ide vonatkozó információkat gyűjt. Az OIA élén álló miniszterhelyettes közvetlenül a DNI-nek jelent.

Coast Guard

A Partvédelem (Coast Guard) hírszerzése. Feladata: az USA-t, polgárait a tenger felől érő fenyegetések számba vétele, kezelése, a társszervezetekkel együtt az ellenük való fellépés.