Hogyan kerüljük el a fejlődési csapdát Magyarországon?
ElemzésekMagyarország jól áll a gazdasági mutatók terén, de nem áll jól a humán és társadalmi mutatók estében. A kiegyenlített fejlődés lenne a feltétele a termelékenység javításának, a hozzáadott érték növelésének és a fejlődési csapda elkerülésének – mutatott rá Csath Magdolna, egyetemi tanár a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle konferenciáján. Hozzátette, hosszabb távon a növekedés fenntartása sem elképzelhető fejlődési előrelépés nélkül. A fejlődésbe ezért be kell ruházni, különös tekintettel a nem kézzel fogható beruházásokra. Ezzel lehet ugyanis növelni a nemzeti vagyon humán és társadalmi elemét.
Növekedési vagy fejlődési csapda címmel jelenik meg Csath Magdolna egyetemi tanárnak, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályai elnökségi tagjának, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjának esszéje a Hitelintézeti Szemle 2022. júniusi számában. A cikkhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle minikonferenciát tartott.
A rendezvény kezdetén az érdeklődőket Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnökségi tagja köszöntötte.
Virág Barnabás rámutatott, közepesen fejlett gazdaságok esetében gyakori jelenség a növekedési csapdának a kialakulása.
A statisztikák alapján az elmúlt 50-60 évben a világgazdaságban 100-120 ország volt közepes fejlettségű. Közülük csupán 10-12 ország gazdasága vált fejlett gazdasággá. Az arányok alapján csak minden tizedik kitörési kísérlet sikeres.
A növekedési és fejlődési csapdahelyzettel tehát érdemes külön foglalkozni – mutatott rá az MNB alelnöke.
A világnak jelenleg több évtizede nem látott válsághelyzettel kell megküzdenie. Ez kifejezetten komoly kihívás azon országok számára, így Magyarország számára is, amelyek szeretnék folytatni a felzárkózást.
Hozzátette, az MNB szerint sem elég csupán a GDP számokat követni, hanem a fejlődésnek más indikátorait is figyelni kell.
Kihívások
A globális adóságállomány dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben, mely napjainkban a globális GDP három és félszeresét teszi ki. Döntően az államok halmoztak fel adósságokat.
A pénzpiacokon komoly buborékok épültek fel a legkülönbözőbb szegmensekben, amit napjainkban jellemzően gyors áresés követ. Mindeközben az ökológiai lábnyomon globális szinten semmit nem sikerült javítani.
A vagyoni, társadalmi különbségek tovább nőttek a világ legtöbb gazdaságában, vagyis nem sikerült megállítani a 2008/2009-es gazdasági világválság előtti évtizedekben látott tendenciákat.
A világ a következő időszakban egészen bizonyosan komoly kihívásokkal, válsághelyzettel fog szembenézni. Emiatt most minden korábbinál fontosabb, hogy helyes válaszokat találjunk mind rövidtávon, mind hosszútávon.
Úgy kell megoldani a válságot, hogy közben a pénzügyi, ökológiai és társadalmi dimenziókban előrelépjünk. Ehhez minden olyan beszélgetésre szükség van, mint a mai – fejtette ki Virág Barnabás.
Életműdíj
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke, a Monetáris Tanács tagja rámutatott, Csath Magdolna professzor asszony írásaival, személyes megjelenéseivel nagyban hozzájárult az MKT működésének sikerességéhez.
Ezt elismerve, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége a legmagasabb adományozható kitüntetésben, életműdíjban részesítette Csath Magdolna professzor asszonyt. Ennek átadására az őszi Közgazdász-vándorgyűlésen kerül sor.
A Közgazdás-vándorgyűlés Szegeden lesz megrendezve szeptember 22-23-án. A rendezvényen részt vesz Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is.
Csapdahelyzetek
Csath Magdolna elmondta, a növekedés, mint mutató nyilvánvalóan nem méri a gazdaságok és a társadalmak teljesítményét.
A gazdaság ugyanis egy nagyobb rendszernek a része, melyhez a társadalom és a természeti környezet is hozzátartozik.
Ebből az következik, hogy olyan gazdasági növekedés, mely a rendszer többi elemét károsítaná, az valószínűleg nem elfogadható és egyre kevésbé elfogadható – világított rá Csath Magdolna.
Tekintettel a mostani gazdasági helyzetre, oda kell figyelni, hogy valójában mivel mérjük egy ország és társadalom eredményeit, illetve milyen célokat tűzünk ki.
Egy feltörekvő országnak fontos cél, hogy a gazdasága bővüljön. Ezt tipikusan a különböző GDP mutatókkal szoktuk mérni. Elkövetkezhet ugyanakkor egy olyan időpont, amikor ez már nem elegendő. Ekkor szokták azt mondani, hogy csapdahelyzetbe kerül egy ország – tette hozzá.
Megkülönböztetünk növekedési és fejlődési csapdahelyzetet. A növekedési csapdahelyzetet úgy szokták leírni, hogy az adott ország gazdasága növekszik az adott időtávon, de egyszer kifogynak a növekedés forrásai. Ekkor stagnálás vagy gazdasági visszaesés következik be.
A GDP mutatóval nagyon sok mindent nem tudunk mérni, hiszen ez egy mennyiségi, extenzív mutató. Input tényezőként alapvetően az egyre több munkavállaló foglalkoztatását és a befektetett tőke nagyságát mutatja meg.
Versenyképesség
Csath Magdolna szerint azt is szükséges vizsgálni, hogy mivel versenyképes egy ország. Azzal, hogy különböző kedvezményekkel, külföldi tőkére és tudásra támaszkodva növeli a gazdaságát vagy áttér a hazai tudás teremtésre.
Előfordulhat olyan állapot, hogy GDP növekedés terén nem látunk jelentős lassulást, de a fejlettségi mutatók alapján közel kerülhetünk egy csapdahelyzethez.
Miben mérjük a fejlettséget?
Alapvetően sokféle mutatóval lehet mérni a fejlettséget. A nagyobb mutatócsoportok közül beszélhetünk humán fejlettségről. Ezen értjük a tudásszintet, a társadalom egészségi állapotát és mentális egészségét.
Bizonyított, hogy az erős társadalmi tőkéjű országok sokkal versenyképesebbek.
A fejlettséget alapvetően befolyásolja, hogy a cégek az értékgörbe mely részén helyezkednek el, illetve mekkora hányaduk innovatív – mutatott rá Csath Magdolna.
Emellett általában az erőforrásokkal való gazdálkodás fontos versenyképességi tényező. Ebbe bele kell érteni az állami pénzek elköltését és azok megtérülését is. E tekintetben szintén meg kell vizsgálni a vállalatok termelési adatait.
Fejlettségi mutatók
Fejlettségi csapdába kerülhet egy ország, ha:
- romlik vagy másokhoz képest lassabban javul a tudásszint és az egészségi állapot
- csökken a lakosság
- nő az „agyelszívás” („brain drain”) jelensége
- gyenge a társadalmi tőke, alacsony a bizalmi szint, vagyis „szétesik a társadalom”
- nő a rossz minőségű munkahelyek aránya
- és romlik a természeti környezet állapota.
Nemzetközi rangsor
A gazdasági és fejlettségi mutatók alapján elért helyezéseket nemzetközi összehasonlításban megvizsgálva elmondható, hogy a fenntartható növekedéshez szükséges a fejlettségi mutatók javítása.
Az eurostat adatai alapján Magyarország kifejezetten jól teljesít a gazdasági mutatók terén, azonban a fejlettségi mutatók (tudás és egészség) terén gyengébben szerepelünk – hangsúlyozta Csath Magdolna.
Néhány gazdasági és fejlettségi mutató alapján elért pozíciók az EU-ban (2021)
Forrás: eurostat (2021)
A gazdasági és humán pozíciónk az EU-ban eltérő képet mutat. A gazdasági pozíciónk a régióban a legjobb, míg a humán pozíciónk a legrosszabb. Magyarországon emiatt a fejlődési csapda kockázata jelentősebb.
Gazdasági és humán pozíciók az EU-ban
Forrás: eurostat (2021)
Egy másik felmérés alapján is élesen eltér a gazdasági és fejlettségi területeken elért helyezésünk.
Hazánk a gazdasági területeken jól teljesít, ugyanakkor a fejlettségi mutatók esetében számottevő a lemaradás. Ezen területeken előrelépésre van szükség.
IMD Versenyképességi helyezések 2022 (63 ország)
Forrás: IMD Versenyképességi tanulmány, 2022
Csath Magdolna hangsúlyozta, a humán, társadalmi mutatóknak az erőssége mindenképpen javítja egy ország versenyképességét.
Ráfordítások
A magyar állam GDP arányosan a régiós átlagnál kevesebbet fordít az egészségügyi kiadásokra, miközben a gazdasági ráfordítások terén az élen járunk Ausztriával együtt.
Forrás: Eurostat
Hazánkban a 2020 előtti évtizedben kismértékben mérséklődtek az egészségügyi kiadások a GDP arányában. Ezzel szemben a gazdasági ráfordítások a GDP arányában trendszerűen emelkedtek. Ez megjelenik az erős gazdasági pozícióinkban, azonban az alacsony egészségügyi kiadások hatással vannak a társadalom egészségügyi állapotára.
Ráfordítások megoszlása és a termelékenység
Magyarországon a nemzetgazdasági beruházási ráta 27 százalékon áll, amely kifejezetten magas érték uniós szinten.
A megfogható beruházások, úgymint az épület, gép, berendezés, infrastruktúra jellegű beruházások terén jól áll hazánk.
Ezzel szemben az infrastruktúra hasznosítása terén vannak még növekedési tartalékok. A nem megfogható beruházásokat, vagyis a kutatás-fejlesztést, az oktatást, a munkavállalók képzését, valamint a szoftver, az IT, a szervezeti és az üzleti folyamatok fejlesztését hangsúlyosabbá kell tenni.
A visegrádi országok esetében alacsony a nem megfogható beruházások aránya. E téren Ausztriával és Dániával szemben nagy a régiós országok lemaradása.
Megfogható és nem megfogható beruházások aránya a teljes beruházásban, inputok (százalék, 2021)
Forrás: European Investment Bank, 2021
Termelékenység
Az egy ledolgozott munkaórára jutó munkatermelékenység az EU százalékában 2021-ben is alacsony volt a régióban.
Magyarországon 2005-höz viszonyítva nem történt elég dinamikus fejlődés a termelékenység terén. Ez Csath Magdolna szerint kulcskérdés, mert a termelékenység javítása szoros összefüggésben van a gazdasági fejlettséggel.
Egy ledolgozott órára jutó munkatermelékenység az EU átlag százalékában (2021) és a javulás 2005-höz viszonyítva.
Forrás: Eurostat
Felsőfokú végzettségűek aránya
Magyarországon alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Uniós szinten a rangsor vége felé állunk. A modern iparhoz és gazdasághoz ugyanakkor lassan minden területen szükséges a felsőfokú végzettég.
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves korcsoportban (2021)
Forrás: Eurostat, 2022 május
Digitális fejlettség
Magyarország jól áll a digitális infrastruktúra terén, azonban gyengébbek vagyunk a digitális technológiák használata esetében. A különbség többek között abból adódik, hogy nem szánunk eleget a nem kézzel fogható beruházásokra – mondta el Csath Magdolna.
Digitális fejlettség: a V4-ek és Ausztria helyezései 4 dimenzió mentén (DESI index 2021, állapot)
