Szállodacsődök, bezárások jöhetnek a turizmusban

Hogyan alakulnak a szállodai foglalások? Tápasztalnak-e jelentősebb lemondási hullámot a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hatására?

Továbbra is külön kell kezelni a belföldi és külföldi vendégeket. Ez Budapest vonatkozásában különösen fontos. A fővárosban megközelítőleg annyi külföldi mondta le a foglalását, mint amennyi új foglalás érkezett. Egyelőre még nem értük el a 2019-es szinteket.

Rövidtávon segíthet minket a gyengébb forint, illetve a koronavírus után megnőtt utazási vágy.

A belföldi turizmus esetében nem biztos, hogy meg lehet ismételni az erős tavalyi évet. Az idén ugyanis sokan választották a külföldi utazást.

Soha nem látott mértékben mennek a magyarok Horvátországba, Görögországba és Olaszországba. Jellemző továbbá a last minute foglalás, vagyis az utolsó pillanatban döntenek a külföldi úticélról.

A külföldi nyaralás ugyanakkor nem olcsóbb, mint a hazai. Sőt a repülőjegy árak emelkedése miatt lényegesen drágább is tud lenni.

Közepesen optimisták vagyunk a belföldi kereslettel kapcsolatban. Tartunk az ősztől többek között a rezsicsökkentési politika megváltoztatása miatt. Sokan elkezdenek számolgatni, ami csökkentheti a nyár végi, őszi keresletet.

A belföldi foglalások is hasonlóképpen az utolsó pillanatokban történnek. A vendégek egyre jobban megnézik, hogy mi mennyi kerül és összehasonlítják a külföldivel.

Mekkora a munkaerőhiány a vendéglátó ágazatban és a szállodaiparban? Mekkora béremelési dinamikát tapasztalnak?

A munkaerőhiány folyamatosan nőtt az elmúlt két évben. Bíztunk benne, hogy a koronavírus után nyugalmi időszak következik és jobban lehet kalkulálni a munkaerővel. Ez sajnos nem következett be. Sőt, rosszabbodott a munkavállalók elérhetősége.

A szállodák beszámolói szerint már napi szinten kell bértárgyalásokat lefolytatni. Sok szálloda emiatt a kelet-európai, ukrán, mongol és ázsiai munkavállalókban gondolkodik.

Néhányan abban reménykednek, hogy ősztől javul a munkavállalók elérhetősége, ha a nehezebb gazdasági helyzet miatt felszabadul a munkaerő.

Nagy valószínűséggel azonban ősztől szükség lesz újabb, évközbeni béremelésre. Ennek mértéke 10-15 százalék lehet.

Bár azt sem látni még tisztán, hogy ezt a többletet hogyan tudják majd kigazdálkodni a szállodák.

Az első körös béremelésre még az idén év elején került sor, melynek mértéke átlagosan 12-15 százalék volt. Van viszont olyan terület, ahol 20 százalékos béremelést is látni lehetett. Nagyon nehéz többek között szobalányt, mosogatót, felszolgálót, szakácsot találni. Számukra vonzóbb környezetet kell teremteni. Az sem mindegy, hogy az ország melyik régiójáról beszélünk.

Régiós szinten milyen eltéréseket látni?

A nyugati országrészben szokás szerint még nehezebb munkaerőt találni, hiszen onnan sokan átmennek dolgozni Ausztriában. Budapesten pedig rengeteg helyre kell a munkaerő, ami szintén megnehezíti a toborzást. A keleti országrészben hatékonyabban tudták pótolni a hiányzó munkaerőt, de ott is problémák vannak.

Nehézséget okoz, hogy sokszor pénzért sincs munkaerő. Másfelől bármennyit sem lehet fizetni, hiszen az bérfeszültséghez vezet, és a régiek is magasabb bért fognak követelni. Ez pedig már sok esetben nem kigazdálkodható.

Hogyan hat a szállodákra a megemelkedett költségkörnyezet, úgymint a magasabb energiaárak, élelmiszerárak, munkaerő- és finanszírozási költségek? Mekkora áremeléseket látni a szállodákban és mi várható?

A legnagyobb teher az energiaárak növekedése. Az áramért négyszer többet fizetünk, mint tavaly. A gázárak esetében jelentős a bizonytalanság, de akár öt-hatszoros is lehet a szorzó.

Tavaly az összköltségek 7 százalékát tette ki az energiaköltség, míg napjainkban több mint 25 százalék a rezsiköltségek aránya. Ehhez jön még hozzá az alapanyagok és az élelmiszerek drasztikus drágulása.

A beszállítók költségei is felmentek. A mosodák is könnyedén emelnek 20-30 százalékot.

A piac képtelen ezt a költségnövekedést lekövetni. Budapesten például a 2019-es szoba átlagárat még mindig nem sikerült euróban elérni.

Azt látjuk, hogy vidéken jellemzően 15-20 százalékos áremelést hajtanak végre a szállodák. Ez természetesen éves átlag, egy-egy nyári hétvégén lehetnek jelentősebb kiugrások.

Összességében azt látjuk, hogy a szállodák jövedelmezősége 40 százalékkal is eshet 2019-hez képest.

Mennyi ukrajnai menekült szállt meg a magyarországi szállodákban?

Az első hullámokban, hetekben pár 10 ezres vendégéjszakákról beszélhettünk. Ezt követően az érdeklődés lecsengett. Rengeteg ukrán család airbnb típusú lakást bérelt ki, ahol megvárhatják a háború végét.

Mennyire erős a nemzetközi turizmus, különös tekintettel a kínai és az amerikai turizmusra?

Ez az egyik legnagyobb probléma. A kínai és az ázsiai turizmus szinte teljesen elenyészett, ami még mindig a koronavírus-járványra vezethető vissza. Az amerikaiaknál a háborús helyzet zavaró. Egy amerikai számára túl közel van Magyarország Ukrajnához.

Jelen pillanatban zömével európai turistákkal tudunk számolni. A háború és a koronavírus miatt tehát érezhetően gyengébb a külföldi turizmus.

Mekkora a rendezvények és a konferenciák terén az aktivitás?

A kisebb rendezvényekre már nagyobb számban sor kerül a budapesti szállodákban. A nagy rendezvények ellenben gyakorlatilag továbbra is hiányoznak. A gazdasági és pénzügyi helyzet tükrében jelenleg nem is látni a horizonton nagyrendezvényekre komolyabb igényt.

Budapesten és vidéken a rendezvény és konferenciaturizmus tehát lényegesen visszafogottabban alakul. Ez szintén nagyon komoly bevételkiesés a szállodáknak, illetve az egész vendéglátóiparnak.

Ma azt látjuk, hogy a következő három év nagyon problematikus és nehéz lesz az egész turisztikai szektor számára. Ezekkel a terhekkel és a jövedelmezőség meredek csökkenésével valós a veszélye, hogy jó pár turisztikai cég kénytelen lesz befejezni a tevékenységet.