Így keríti be az orosz hadsereg Bahmutot - térképen az ostromgyűrű

Újabb intenzív időszakához érkezett a néhány nap híján egy éve tartó ukrajnai háború. A váltakozó sikerekkel zajló harcok azonban jelenleg elsősorban a Donyec-medencére korlátozódnak.

Ismét a Donbassz van fókuszban

Érdemes megfigyelni, hogy abban a szakaszában a háborúnak, amikor az ukrán ellentámadás volt a dominánsabb, a Donbassz másodlagos helyszínként egészen háttérbe szorult, míg az olyan időszakokban, amikor az oroszok vették át a kezdeményező szerepet, rendre kiemelt szerephez jutott a Donyec-medence.

Most is épp ilyen szakaszban vannak a harcok. Az orosz haderő támadásai a Donbasszban található Bahmut városát és környékét érintik a leginkább. Oroszországnak valójában azóta kiemelt célja Bahmut bevétele, hogy a nyáron elfoglalták Szeverodonyeck és Liszicsanszk városokat.

Bahmut és környéke (fekete négyzeten belüli terület) - ott a legintenzívebbek most a harcok 

Akkor a harkovi, majd a herszoni ukrán ellentámadás ellehetetlenítette az orosz offenzívát, a tél beköszöntével azonban fokozatosan újra intenzívebbé váltak az orosz támadások.

Zárul az ostromgyűrű

Bahmut jelentőségét az adja, hogy Donyeck megye ukrán kézen lévő részének a két legnagyobb városának Szlavjanszknak és Kramatorszknak az ostromát kizárólag Bahmut elfoglalása után lehetséges megkezdeni.

A Bahmut elleni offenzíva nagyon nehezen indult az oroszok számára. Az ukrán védelem mindent megtett a város megtartása érdekében, így a település belterületei nagyrészt továbbra is ukrán fennhatóság alatt állnak.

Azon túl, hogy a városi harchoz eleve masszív túlerőre van szükség a támadók részéről, valamint az oroszok egyébként is gyengén teljesítettek az ostromok során, fontos kiemelni, hogy Bahmut védői kiugróan régóta kitartanak.

Az orosz haderő egyébként hasonlóan a korábbi ostromokhoz, most sem elsősorban utcáról utcára küzd meg a városért, ehelyett inkább a környező településeket elfoglalva fokozatosan kerítik be Bahmutot, valamint folyamatosan rombolják a várost a tüzérséggel, rakétatámadásokkal, légitámadásokkal.

Harcok a Donyec-medencében 2023 februárjában

A bekerítő hadművelet mostanra a vége felé közeleg. Az ukrán hadsereg által átjárható folyosó keresztmetszete folyamatosan szűkül. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport alapítója és korábbi vezetője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nemrég azt nyilatkozta, hogy március végére, április elejére sikerülhet teljesen bezárni az ostromgyűrűt. Erre egyébként reális esély van, ha továbbra is képesek tartani a jelenlegi ütemet.

Bahmut bekerítése

Kérdéses adatok

Prigozsin arról is beszélt, hogy jelenleg 40-50 ezer ukrán katona védi a várost, így jelentősen leköti az ukrán erőket Bahmut ostroma, továbbá a város bekerítését és elestét követően hatalmas veszteséget szenved Ukrajna.

Utóbbi állítást nyilván érdemes fenntartással kezelni. Nagyon valószínű, hogy valóban jelentős ukrán erők védik a várost, de a kommunikáció során mindkét fél rendszeresen torzítja az adatokat, így van rá esély, hogy Prigozsin felnagyította az ukrán védők számát, annak érdekében, hogy így magyarázza miért nem sikerült még elfoglalni a várost.

Mindemellett amennyiben sikerül bezárni az ostromgyűrűt, a bent rekedt ukrán védők nagy eséllyel valóban elvesznek majd Ukrajna számára, egy sikeres kitöréshez ugyanis nagy túlerőt kell összpontosítani a kitörési ponton, és nagyon kicsi az esély rá, hogy komoly véráldozatok nélkül kivitelezhető legyen.

A bahmuti ostrom mellett Oroszország folyamatosan támadja a civil infrastruktúrát szerte Ukrajnában. Legújabb célpontjainak az energiaközpontok mellett a vízközmű létesítmények számítanak.

Bahmut sorsa biztosnak látszik – a háború vége beláthatatlan

Összességében most Bahmut eleste valószínűsíthetőnek tűnik. A háború lezárása azonban teljesen beláthatatlan. A harcok alakulását jelenleg több párhuzamosan zajló folyamat befolyásolhatja.

Egyfelől Oroszország folyamatosan mozgósít, próbálja beindítani a hadiiparát. Humán utánpótlás tekintetében alapvetően előnyben vannak az oroszok, még ha ez a konkrét hadszíntereken nem is mindig érvényesül. Oroszország esetében a legnagyobb kérdés, hogy van-e elegendő rakétája, lőszere, megfelelő katonai járműve, valamint, hogy az orosz belpolitikában nem következik-e be valamilyen drasztikus változás.

Másfelől habár a szankciók egyre inkább nyomasztják az orosz gazdaságot, míg az ukrán infrastruktúra és az ukrán ipar romokban hever az állandó légitámadások miatt, addig az orosz hátország fizikailag gyakorlatilag sértetlen. Így az is nagy kérdés, Ukrajna meddig bírja fenntartani ezt a helyzetet. Ebben egyébként a nyugati pénzbeli adományok segítenek az ukránoknak.

Harmadrészt fontos kérdés, hogy milyen hatása lesz a nyugati fegyver transzfereknek. Egyre több olyan fegyvert -köztük Leopard harckocsikat-, szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, amilyenek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A harckocsiknak egyelőre várhatóan nem lesz átütő, sorsfordító hatása, de a fejlett nyugati technika nyilván nagyban segíti az ukrán erőket és erősen hátráltatja az orosz előrenyomulást.