Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Így működik Svájcban a vagyonadó: fényévekre a magyar tervektől!

Elemzések38 perceSzajlai Csaba

Svájcban nincs szövetségi vagyonadó, az adónemet kizárólag kantonális és önkormányzati szinten vetik ki, ami azt jelenti, hogy a 26 kanton mindegyike saját szabályok, mentességek és adókulcsok alapján adóztatja a lakosok vagyonát.

Mivel a szövetségi állam 1959-ben eltörölte a központi vagyonadót, a kantonok teljes autonómiát élveznek Svájcban. Ez élénk adóversenyt eredményez: az adó mértéke kantononként akár a hétszerese is lehet egymásnak. Például egymillió svájci frankos nettó vagyon után egy egyedülálló adózónak Zug kantonban mindössze 917 frankot kell fizetnie, míg Lausanne-ban (Vaud kanton) ez az összeg már 6391 frankra rúg. Az adókulcsok kantonfüggően nagyjából 0,1 százalék és 1 százalék között mozognak, és általában sávosan progresszívek: minél nagyobb a vagyon, annál magasabb a kulcs. 

Mi számít adóköteles vagyonnak Svájcban?

A svájci adórendszer a globális nettó vagyont veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy a Svájcban élő "rezidenseknek" a világ bármely pontján lévő vagyonukat be kell vallaniuk. Az adóalapba beletartozik: 
  • Bankszámlák egyenlege és készpénz (a külföldi valutákat az adóév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon kell átszámítani frankra).
  • Értékpapírok, részvények, befektetési alapok és kötvények.
  • Kriptovaluták (a szövetségi adóhatóság által közzétett hivatalos év végi árfolyamon).
  • Ingatlanok (a külföldi ingatlanok értéke növeli az adóalapot, így magasabb adósávba sorolhatják az adózót, bár közvetlenül nem Svájc adóztatja meg őket).
  • Luxustárgyak: autók, hajók, műtárgyak, nemesfémek és értékes gyűjtemények. 

Mi mentesül az adó alól?

A mindennapi használati tárgyak, a bútorok, a ruházat, valamint a svájci nyugdíjrendszer kötelező és önkéntes alapjaiban felhalmozott megtakarítások mindaddig adómentesek, amíg azokat ki nem fizetik. 
Minden kanton meghatároz egy minimális küszöböt, amely alatt egyáltalán nem kell vagyonadót fizetni. Ez a határ kantononként és családi állapottól függően változik (például Genfben egyedülállóknak mintegy 82 200 frank, házaspároknak a duplája). Fontos különbség kantonok között, hogy ez egyes helyeken levonásként működik, máshol viszont fix küszöbként: vagyis ha valaki átlépi a határt, a teljes összeg után adózik. Mivel a vagyonadó a nem jövedelmező vagyont is terheli, előfordulhatna, hogy felemészti a tőkét. Ennek kivédésére vezették be az úgynevezett adópajzsot bizonyos kantonokban (például Genfben vagy Bernben). Ez a jogszabályi garancia kimondja, hogy a jövedelemadó és a vagyonadó együttes összege nem haladhat meg egy meghatározott százalékot az adózó teljes nettó jövedelméhez képest. 
A svájci sajtóbeszámolók szerint a rendszer stabil, és bár a baloldali politikai erők időről időre megpróbálnak extra adókat kivetni a szupergazdagokra (például a nemrég elutasított örökösödési adóreformmal), a svájci választópolgárok a közvetlen demokrácia útján rendszerint megvédik a jelenlegi, kantonális versenyre épülő modellt.