Ilyen most az Idegenlégióban katonának lenni

Mint a francia idegenlégió jelentkezési alapelveiben is leszögezik, vannak „bizonyos hagyományok és kötelezettségek”, amelyeket illik ismerni, tisztelni és tartani magukat hozzájuk.

„Legio Patria Nostra” – így szól a latin nyelvű jelmondat: a Légió a mi hazánk.

A másik jelmondat franciául hangzik, Honneur et Fidelité, becsület és hűség.

A mítoszok, hogy bűnözők a légióba jelentkezve eltűnnek a jogszolgáltatás szervei elől – ma már nem igazak.

A légió adminisztrátorai szorosan együttműködnek az illetékes francia és a nemzetközi szervezetekkel. Ez nem mindig volt így a francia idegenlégió száznyolcvannyolc éves történetében. Ma is az idegenlégió a francia szárazföldi hadsereg része.

Korábban az idegenlégió a francia gyarmati politika megvalósításának eszköze volt. Ezt kifejezte székhelye, amely 1961-ig Algériában, Sidi Bel Abbés-ban volt, ezt követően tették át az alapbázist a dél-franciaországi, Marseille melletti Aubagne-ba. A légionáriusok a második világháború során meghasonlottak, nagyobbik részük a kollaboráns vichy-i kormányt szolgálta, kisebb részük szembeszállt a nácikkal. Amikor kiéleződött az Algériában folyó harc, felmerült az észak-afrikai ország kettéosztásának gondolata. Az északnyugati részt a francia telepesek, a pied noire-ok kapták volna meg, és a légió lett volna függetlenségük garanciája, az ország többi részért a muszlimoknak adták volna. A terv kútba esett.

Az idegenlégiósok, mint zsoldosok, a nemzetközi békefenntartó, még inkább a keményebb, béke-kikényszerítő (peace enforcement) missziókban ma is nagy szerepet játszanak.

Ez idő szerint légiós egységek-alegységek szolgálnak Afganisztánban, Csádban, Elefántcsontparton, Koszovóban, Francia Guyanában, Dzsibutiban, másutt.  A 2015-ös iszlámista támadások folytán a franciák, belbiztonságuk megerősítésére toborzókampányt hirdettek, amelynek eredményeképpen ez idő szerint mintegy 9000 fő szolgálhat a légióban. 

A magyarok a honi drámai események több hullámában keresték a kiutat az idegenlégióba való belépéssel. 1848-ban a forradalom bukása után egy magyar tábornok is a légionáriusok közé került. Az 1956-os forradalom leverését követően sok magyar talált menedéket az idegenlégióban.

Csak nagyon óvatos becslések állnak rendelkezésre a légióban szolgáló magyarok számáról. Egyes források szerint benne vannak abban az első tíz nemzetben, amelynek polgárai a légiót választják.

Ma az idegenlégióban legfeljebb négyszázan lehetnek magyarok, beleértve a jelentős számú erdélyi, és jóval kevesebb felvidéki magyart.

Híres magyarok, akik a légióban szolgáltak: Arthur Koestler, vagy Nagybócsai Sárközy Pál, a közelmúlt francia elnöke, Nicolas Sarkozy apja.

Az idegenlégióba való jelentkezési feltételek: a Schengen-övezetbe tartozó EU-országok állampolgárai számára elég egy érvényes személyazonossági igazolvány, vagy útlevél. A nem-Schengenieknek kötelező az útlevél.

Iskolai végzettséget igazoló papírok nem kellenek, a minimum követelmény: írjon-olvasson az anyanyelvén. A 17 évnél idősebbek és 39 évnél fiatalabbak számára nyitott a jelentkezés. Be kell szerezni az összes szükséges adminisztratív dokumentumot: a többi között a franciaországi tartózkodási engedélyt, születési, házassági anyakönyvi kivonatot (másolatban), esetleg a válást igazoló papírt.

Emellett alapkövetelmény a jó egészség, fizikai alkalmasság, amit különféle tesztekkel mérnek le (hétféle próba van). A testtömeg-mutatónak 20 és 30 között kell lennie, és 25 métert kell a jelentkezőnek leúsznia. A fizikai tesztek között van a nyújtón 10-szer való felhúzódzkodás, de a lábak nem lendülhetnek.

A kiképzőtiszt német-angol-francia keveréknyelven, plusz kézjelekkel kommunikál a friss rekrutákkal. Pszichológia teszt, motivációs beszélgetés (miért akar légiós lenni) is része a felvételi folyamatnak.

Csak személyesen és csak Franciaországban lehet jelentkezni: vagy egy információs központban (PILE), vagy egy előfelvételi központban (CP). Amíg tart a felvétel folyamata (ez 2-3 hét), a jelölt ingyen kap kosztot-kvártélyt. Az idegenlégióba való jelentkezés nem indok arra, hogy valaki (akinek ez szükséges) Franciaországba beutazó vízumot igényelhessen.

A fizetés nem különösebben magas, a francia átlag alatt marad és nagyjából azon a szinten mozog, amit Magyarországon egy elitalakulat tagjai (TEK, vagy a katonai kommandósok) kapnak. Ám a francia idegenlégió nem tartozik az elitalakulatok közé.

A légióban a kezdő katona számára, amíg eléri a tizedesi rendfokozatot (2-4 év) az alapzsold havi 1280 euró, ehhez jönnek különféle pótlékok (külszolgálati, ejtőernyős, stb.). Ebben az időszakban ingyen étkezés és lakhatás biztosított, plusz évi 45 nap szabadság.

Az első szerződés öt év, amit kötelező leszolgálni. Ezt követően hat hónaptól öt évig terjedő újabb szerződést köthet a légionárius. Az alapkiképzés 15 hónap (beleértve technikai, hegyivadász, járművezetési gyakorlatot, alapképzést), amelyet követően a jelölt visszatér a légió központi bázisára, Aubagne-ba, ahol felavatják, megkapja beosztását, szolgálati helyét.

Az adminisztratív eljárások megkönnyítése érdekében hasznos az alábbi dokumentumok benyújtása:

Vezetői engedély

Iskolai végzettség vagy oklevelek

A munkaszerződések igazolása

A katonai szolgálat igazolása (engedély, külföldi hadseregben való szolgálathoz, országtól függően)

ESS (Signage and Services Status) a francia fegyveres erőkben szolgálatot teljesített kérelmezők számára

Születési anyakönyvi kivonat (hat hónaposnál rövidebb igazolás, teljes változat)

A családi helyzet igazolása

Bűnügyi nyilvántartási kivonat (erkölcsi bizonyítvány)

Kiskorú (18 évnél fiatalabb) külföldi pályázók esetében szülői engedély kell, amelyet mindkét szülő, vagy a törvényes gyám (ok) kézírással és aláírással megerősítenek. Mindkét szülő személyazonosító okmányáról szükséges a fénymásolat. Ha az egyik vagy mindkét szülő meghalt, ezt dokumentumokkal kell bizonyítani.

A dokumentumokat hivatalos francia fordítónak kell lefordítania. Ha a kiskorút nagykorúsították, be kell nyújtania a hitelesített okiratot.