Irigylésre méltó lenne ez az ország, ha nem halna ki olyan gyorsan

A koreai gazdaság vásárlóerőparitáson mérve a 14. legfejlettebb a földön, a legképzettebb országok közé tartozik, ahol a diplomások aránya kiemelkedően magas. Ám nem tudni, ki fogja élvezni a következő évtizedekben a megtermelt javak gyümölcsét, hiszen a termékenységi ráta csaknem 20 éve roppant alacsony: tavaly mindössze 0,72 volt.

Összehasonlításul: a legmagasabb termékenységi mutatóval, 6,73-mal jelenleg Niger rendelkezik, azaz egy nő átlagosan ott csaknem 7 gyermeket szül. (A lakosság számának fennmaradásához 2,1-es termékenységi mutatót kellene elérni.)

Tény, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban általában kevesebb gyermek születik, mint a szegényebb államokban, ahol kisebb az egy főre jutó nemzeti össztermék.

A jövedelem és a gyermekvállalás tehát fordítottan arányos. Ám Dél-Korea még ezt a szempontot figyelembe véve is rosszul teljesít, ráadásul a gyermekvállalási kedv jó ideje nem akar visszatérni.

A kitűzött népesedéspolitikai célok elérése egyre távolabbra kerül, míg a gyermekvállalás ösztönzését szolgáló központi intézkedések gyakorlatilag hatástalanok.

A gyermekvállalás a dél-koreaiak körében régóta népszerűtlen, hiszen már 2009-ben is ők foglalták el a születési lista utolsó helyét. Az ország a világ egyik leghomogénebb etnikai társadalma:

a teljes lakosságon belül 96 százalékos a koreaiak aránya, míg a bevándorlók jelentős része is koreai származású.

Termékenység a világ egyes országaiban

Forrás

Az alacsony születésszámot elemzők a koreai nők erőteljes munkaerő-piaci részvételével, a fogamzásgátlással, a növekvő jövedelemmel, valamint az elmúlt évtizedekben megváltozott értékrenddel és attitűdökkel magyarázzák.

Előrejelzések szerint a lakosok száma hamarosan 50 millió fő alá csökken, hiszen a halálozások száma minden hónapban meghaladja a születések számát.

Minden második koreai továbbra is a fővárosban, Szöulban él majd, mely most a világ 9. legnépesebb városa.

A születést elősegítő, hatékony intézkedésekre azért is szükség lenne, mert a dél-koreai társadalom rohamosan öregszik: jövőre minden ötödik ember 65 éven feletti lesz, míg 2050-re a népesség 45 százaléka nem lesz munkaképes korban.