Január 1. az év első napja - vagy mégsem? Van, ahol szeptemberben kezdődött az új esztendő
ElemzésekA világ túlnyomó részén a hétköznapi életben ma már a Gergely-naptárt használják, azonban az ünnepeket sok nép a saját hagyományos időszámítása szerint tartja. Ennek köszönhető, hogy szerte a világban teljesen különbözik, hogy mikor ünneplik meg az új esztendőt. Ázsiában a Holdújévet ünneplik, a héber újév pedig szeptemberben volt. A kelta újév napján ma egy teljesen másik ünnepet tartunk Európában és Amerikában is.
Szoláris naptárt használunk
Európa jelentős részén, így Magyarországon is a XVI. század óta az úgynevezett Gergely-naptárt használjuk. Ez egy szoláris naptár, azaz a nap csillagokhoz viszonyított mozgását veszi alapul. Ebből kifolyólag számunkra természetesnek számít, hogy az év utolsó napja december 31-e, és január elsején kezdődik az újév. Azonban nincs ez mindenhol így. Ennek oka, hogy a történelem folyamán a különböző kultúrák különböző naptárakat, időszámítási módszereket alakítottak ki és emiatt máskor ünneplik az újévet.
Samhain - kelta újév
Az év első napja ma már egész Európában egységesen január elseje, de érdemes szót ejteni a kelta újévről, amit a különböző gael (kelta) nyelveken Samhuinn-nak, Samhain-nak, Calam Gaeaf-nak, vagy Kala Goanv-nak hívnak. Ez az ünnep október 31-én az éj leszálltakor kezdődik és másnap reggelig, november elsejéig tart. A kelta naptár szerint ekkor ért véget a nyár, a világosság időszaka és ekkor kezdődött a tél, a sötétség ideje. Úgy tartották, ilyenkor megnyílnak a túlvilág és a földi világ közötti határok és a túlvilági lények és a halottak szabadon járhatnak a Földön. Ilyenkor hagyományosan, házról-házra járva, kántálva űzték el az ártó szellemeket, illetve lámpásokat gyújtottak, hogy távol tartsák maguktól a bajt hozó lényeket. A kelta újév szokásai, hagyományai napjainkban az angolszász Halloween ünnep képében élnek tovább, azonban fontos kiemelni, hogy a kelta népek, azaz az írek, skótok, walesiek, bretonok körében ma is különös jelentősége van október végének és november első napjának.
A töklámpás készítés hagyománya is feltehetőleg az írektől, vagy a skótoktól származik
Az sem véletlen továbbá, hogy a római katolikus egyház Mindenszentek ünnepe is november első napjára esik. A Samhain már az ó-keresztyén időkben egyre inkább krisztianizálódott. Később Mindenszentek napja a történelem folyamán össze kapcsolódott a kelta pogány ünneppel és a római Feralia, azaz a holtak emléknapja szokásrendszere is beépült az új ünnepbe.
Ortodox újév
Az ortodox újév hagyományosan január elselye helyett január 14-re esik. Azokon a helyeken, ahol a pravoszláv egyház nem tért át a Gergely-naptár használatára (lásd a keretseben), ez a mai napig így is van. Fontos azonban kiemelni, hogy a hétköznapi életben ma már ezekben az országokban is a Gergely-naptárt használják és december 31-én náluk ugyanúgy elbúcsúztatják az óévet és január elseje a polgári újév kezdete.
Tavaszünnep
Ászia országaiban is máskor van az újév. Kínában és a legtöbb Kelet-Ázsiai országban ugyanis a hagyományos holdnaptár alapján számolt Holdújévet/ kínai újévet, vagy más néven Tavaszünnepet, (kínaiul Chunjie) ülik meg. Számukra ez az év legfontosabb ünnepe. Az időpontja mindig változik, hasonlóan mint nálunk a Húsvét időpontja, annyi azonban bizonyos, hogy valamikor január 23. és február 23. közé esik. A pontos időpont meghatározása nagyon bonyolult és még a kínaiak közül sem tudja mindenki, milyen elvek alapján történik. Fontos itt is kiemelni, hogy a polgári életben a legtöbb Kelet-Ázsiai országban így Kínában is ma már a Gergely naptárt használják, de az ünnepeket a régi több mint 3 és fél ezer éve használatban lévő úgynevezett kínai naptár szerint tartják meg.
Ros Hasáná
A zsidó újév, a Ros Hasáná is különbözik a Gergely-naptár szerintitől. A zsidó időszámítás kezdőnapja Kr. e. 3761. október 7., vasárnap. 2021-ben szeptember 6-án este ünnepelték meg a Ros Hasáná-t, azaz Ádám és Éva teremtésének az 5782. évfordulóját. Ezt a napot hívják a világ születésének a napjának, illetve az év fejének. Az ünnep a héber naptár szerinti Tisré hónap első két napjára esik. Ekkor kezdődik a Jom Kipurig, azaz az Engesztelés Napjáig tartó 10 bűnbánó nap is.
A Ros Hasáná-hoz köthető szokások egyike az úgynevzett sófár fúlyás. A sófár egy kos szarvából készült kürt, a hangját az alábbi videóban lehet meghallgatni:
Iszlám újév
Az iszlám naptár is a Hold járásán alapuló luniszoláris naptár. Az iszlám év 12 holdhónapból, és 354,36 napból áll. Az iszlám időszámítás kezdőnapjának 622 július 16. tekinthető. Így az iszlám naptár szerinti első hónap első napja erre a napra esik. Az iszlám újév időpontja folyamatosan változik és kisebb eltérések lehetnek a különböző országok között a számítási módszerek miatt. 2022-ben július 30-án lesz az iszlám újév. A polgári életben az iszlám világ nagy részében is a Gergely-naptárt használják.
