Joe Biden újra felveszi a harcot a rák ellen

Ambiciózus tervek

Joe Biden amerikai elnök az elkövetkezendő huszonöt évben a felére szeretné csökkenteni a rákos megbetegedések által okozott halálesetek arányát az Egyesült Államokban.

Az ambiciózus célokat a még 2016-ban útnak indult, az akkor alelnöki pozíciót betöltő Biden által kezdeményezett és irányított „Cancer Moonshot” program keretein belül próbálják megvalósítani.

A projektre akkor hétéves időszakra 1,8 milliárd dollárt különített el a kongresszus, ebből az Országos Rákkutató Intézet eddig körülbelül 1 milliárdot költött több száz különböző kutatás és tudományos kezdeményezés finanszírozására. – Merész célok, azonban nincs kétségem afelől, hogy megfelelő eszközökkel elérhetőek – fogalmazott a New York Times napilapnak Ellen Signal, a Barátok a Rákkutatásért civilszervezet alapítója, aki bővebb tájékoztatást kapott a terv részleteiről.

Az újraélesztett kezdeményezésnek már meg is van az egyik vezetője: Biden a 2016-os program egyik kulcsfiguráját, Danielle Carnival idegtudóst nevezte ki a folyamatok felügyeletére.

Ezenfelül az elnök egy „rák-kabinet” létrehozását is kilátásba helyezte, mely a különböző kormányzati ügynökségek munkájának összehangolásáért lesz majd felelős.

A kezdeményezés részeként az elnöki házaspár kampányba kezd, melynek során arra fogják biztatni amerikai honfitársaikat, minél gyakrabban járjanak rákszűrésre, amely az egyik legfontosabb fegyver a rák elleni harc során.

Tragikus személyes kötődés

2015. május 30-án érkezett a szomorú hír, miszerint Joe Biden akkori alelnök legidősebb fia,

Beau Biden alig egy héttel azután, hogy rosszindulatú agydaganata miatt kórházba került, elhunyt.

A mindössze negyvenhat éves fiatal politikus előtt apjáéhoz hasonló karrier állt, halála előtt két cikluson keresztül töltötte be Delaware állam főügyészi pozícióját, 2016-ban pedig a kormányzói tisztségért indult volna.

Beau agyában glioblasztóma alakult ki, amely a leggyakoribb, egyben legagresszívabb agydaganat, a központi idegrendszer leghalálosabb rákbetegsége.

Általában középkorú embereknél jellemző a kialakulása, nagyon rövid idő alatt – így történt ez Biden elsőszülött fiának esetében is.

Beau egyébként ezt megelőzően is számos egészségügyi problémával küzdött. 2010-ben enyhe stroke-ot kapott, majd ezt követően három évvel kisebb agyi elváltozás miatt kellett megműteni.

Barack Obama a tragédiát követő évben, 2016-ban kérte fel Joe Bident a nagyszabású rákkutatási program vezetésére, amely akkor azt a célt fogalmazta meg maga előtt; évtizedes előrelépést tesz a betegség megelőzésében, kezelésében és diagnosztizálásában, mindössze öt év alatt.

A kezdeményezés azóta sikereket tudott felmutatni például az immunterápia, vagy a gyermekrák kezelésének területein, azonban a koronavírus-járvány kezdetével háttérbe szorult mind a kutatási tevékenység, mind pedig a megelőzés szempontjából kiemelten fontos rákszűrések gyakorisága.

Beláthatatlan következmények

2020 tavaszán, ahogy a koronavírussal kórházban kezeltek száma drasztikus növekedésnek indult Amerika-szerte, az egészségügyi ellátás más területei szinte azonnal leálltak: az intézményeket nem lehetett látogatni, a különböző szakrendelések nem fogadtak pácienseket, a kórházak folyosóin a betegeket ellátó személyzeten kívül senki nem tartózkodhatott. A felfüggesztés alól nem jelentettek kivételt a különböző rákszűrések sem – noha teljesen nem álltak le.

Sok orvos már ekkor aggodalmát fejezte ki a lehetséges következményekkel kapcsolatban: a vizsgálatok elmaradásával a rákos sejtek észrevétlenül terjedhetnek a betegek szervezetében, a korai észlelés lehetősége szinte teljesen megszűnt.

Ennek következtében már csak olyan előrehaladott állapotban lehet azonosítani a betegséget, amikor sok esetben már nincs visszaút. Az Országos Rákkutató Intézet akkori becslései több tízezres növekedést jósoltak a mell- és vastagbélrákhoz köthető halálesetek számában.

Egyes ráktípusok szűréseinek gyakorisága kilencven százalékot esett a koronavírus-járvány első hónapjaiban. A legoptimistább becslések is minimum 2500, az elmaradt vizsgálatok miatt bekövetkező halálozásról számolnak be az elkövetkező 5-10 év tekintetében.

Az Egyesült Államokban egyébként körülbelül hatszázezren halnak meg évente valamely rákos megbetegedés következtében.

A kezdeti sokk után aztán a járványügyi helyzet javulásával visszatértek a szűrővizsgálatok, ekkor azonban egy újabb problémával kellett szembesülniük az orvosoknak: sok páciens a vírustól való félelem miatti elővigyázatosságból nem pótolta elmaradt ellenőrzését, ezenfelül pedig a szakemberek nem minden esetben tudták nyomon követni azokat, akiknek a leállás ideje alatt lett volna esedékes a vizsgálat.

Ez egyébként mind a mai napig égető probléma, egyes becslések szerint közel tízmillió szűrővizsgálat maradt el azon rákos megbetegedések esetében – például mell, vastagbél, vagy prosztata –, melyeknél a korai észleléssel nagyban elősegíthető a későbbi gyógyulás.

Ennek a jelenségnek társadalmi csoportokra való vonatkozása is van: noha a kutatások azt mutatják, hogy a fekete, spanyol anyanyelvű, valamint az őslakos nők körében alapvetően nagyobb arányban van jelen a mell rákos elváltozásának agresszív típusa, mint például a fehéreknél, ennek ellenére ezen közösségek tagjai lényegesen kevesebb szűrővizsgálaton is vesznek részt.

Ez a koronavírus-járvány következtében csak romlott, amely 10-15 éven belül előrehaladott megbetegedéseket és magas halálozási arányt eredményezhet köreikben.

Saját példájából tanulva

A koronavírus miatt késleltetett szűrővizsgálatok jelenségének van egy igazán érdekes, szerencsére nem tragikus politikai kötődése is. Amy Klobuchar, Minnesota állam demokrata szenátora is azon páciensek egyike, aki nem jutott el esedékes mammográfia – a mellrák észlelését elősegítő szűrés – vizsgálatára, melyet csak később pótolt. A politikus mellében daganatot találtak, azonban műtéti beavatkozás útján sikerült eltávolítani, Klobuchar már jobban van.

– Könnyű elodázni ezeket a vizsgálatokat, akárcsak én tettem. Azonban remélem az én esetem emlékeztetőként szolgál mindenki számára, mennyire is értékesek és fontosak a szűrések

– mondta a politikus. Elképzelhető, hogy személyes kötődése miatt – akárcsak Joe Biden – a jövőben Klobuchar is az egyik szószólója lehet az ambiciózus kezdeményezésnek.

Pozitív hatás

A személyes konzultációk és szűrővizsgálatok korlátozásával a koronavírus egy területen pozitív fejlődést hozott a rák elleni harc során, mégpedig a távorvoslást igénybe vevők számának ugrásszerű megnövekedésében.

Az internet segítségével lebonyolított orvosi vizsgálatok, otthon elvégezhető tesztek nagyban hozzájárultak, hogy az – amúgy így is rengetegnek számító – elmaradt szűrések száma ne növekedjen még tovább.

Az amerikai Houston Methodist kórház tanulmánya szerint a páciensek nagy része kifejezetten elégedett volt a távorvoslás nyújtotta lehetőségekkel a koronavírus-járvány ideje alatt, több mint felük ezt követően is inkább a virtuális vizsgálatokat helyezné előtérbe a személyes vizitek helyett – természetesen ha ezt egészségügyi állapotuk lehetővé teszi.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy személytelen konzultációknak van még hova fejlődniük: azok a társadalmi csoportok, melyek leginkább rászorulnának ezen szolgáltatásra – idősek, hátrányos helyzetű rétegek – kevésbé tudnak élni a távorvoslás által nyújtott lehetőségekkel.

A páciensekkel szemben az orvosok már kevésbé voltak elégedettek: sokan tartanak attól, hogy a fizikai vizsgálat hiányában elsiklanak egy-egy fontos részlet fölött, valamint a beteg-orvos bizalmi viszony kialakulását is megnehezíti a virtuális környezet.

Ennek ellenére azonban a távorvoslásnak van jövője, amit már a koronavírus-járvány előtt is lehetett látni, azonban a pandémia – mint sok minden mást – ezen tudományterület fejlődését is felgyorsította.