Tőzsdei drágulás: örömteli, amiben idén az elsők lettünk
ElemzésekAz egész idei év jórészt az inflációról, a fogyasztói árak emelkedésének mértékéről szólt, amit végül szerencsére sikerült megfékezni. Van azonban egy olyan típusú áremelkedés, ami kifejezetten jól jött: az európai tőzsdeindexek versenyét idén úgy tűnik, a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX nyeri.
A tavalyi kiadós zuhanás után idén meredek emelkedésbe váltottak világszerte a részvénypiacok. Novemberben és december elején egy igen kiadós rali zajlott: azon elmélkedtünk, hogy utána jöhet-e még az amerikai értelemben vett Mikulás-raly, avagy, ahogy ott mondják, a Santa Claus rally, ami jellegzetesen a karácsonyi heteket jellemzi.
Klasszikus Mikulás-rali
Úgy tűnik, összejött a dolog, hisz az elmúlt két hét is a vevők rohamát okozta, miközben az egész fejlett világ fellélegzett, hogy véget ért az inflációs válság, energiaválság, nevezzük, aminek akarjuk. A hosszabb állampapírhozamok csökkenni kezdtek: mi mást tennének ilyenkor a befektetők, mint hogy a részvények felé fordulnak.
A legtöbb index új örökös csúcson van vagy annak közelében, ami válságok vége felé ritkiság, de nem szabad elfelejteni, hogy még nagy összeg van a pénzügyi rendszerben abból, amit a jegybankok eszközvásárlási program címén fedezetlenül kiszórtak az infláció előtti évtizedben.
A BUX mindent vitt
A főbb indexek eddigi idei teljesítményét elnézve úgy tűnik, hogy ezúttal
a BUX nyerte a versenyt, 38 százalékos emelkedéssel.
Ennél nagyobb mértéket csak az amerikai Nasdaq Composite és Nasdaq 100 mutat 42, illetve 53 százalékkal, ez azonban érthető, mivel jellemzően ott forognak a nagy vezető technológiai részvények, melyek óriási kilengést mutattak: tavaly némelyik a töredékére esett, majd idán a többszörösére emelkedett.
A fő húzóerő
A legfontosabb amerikai index, az S&P 500 azonban 23 százalékos emelkedésével a BUX mögött van, így a legfőbb indexek szintjén a hazai index a nyertes minden tekintetben. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy a BUX súlyának legnagyobb részét, több mint 90 százalékát négy részvény adja, több mint 85 százalékát pedig három. Közülük a legnagyobb jelenleg nagyjából 37 százalékos súllyal az OTP,
amely idén közel 60 százalékot emelkedett, így neki köszönhető az index emelkedésének legnagyobb része.
Nem véletlen
A BUX első helye a fejlett világban nem véletlen: gazdaságilag Magyarország helyzete tűnt a legrosszabbnak az év kezdetén, onnan viszont óriási javulás következett be.
Az OTP hitelezése az infláció miatt igen magasra emelkedő kamatok okán visszaesett, a bankra óriási különadót vetettek ki, amelyről még nem lehetett tudni, meddig tart, és a befektetők az orosz és ukrán piaci jelenlétet is negatívan ítélték meg.
A bank ugyan nyeresége nagy részét már más országban termeli és idén már a két háborúzó országban lévő bankja is nyereséget termelt, a befektetési alapok elsősorban országmegítélés szerint vásárolják, mint a magyar tőzsdeindex legnagyobb és legforgalmasabb komponensét.
Árfolyamára így sokszor erősebben hat az országmegítélés, mint a bank teljesítménye:
ezt jól mutatta, hogy az uniós források érkezésének híre után nagyot ugrott az árfolyam. Az infláció és a kamatszint gyors csökkenése emellett a bank eredményvárakozásait is megnövelik, az extraprofitadónak nevezett elvonás pedig a felére csökken, így az összes kedvező tényező indokolta a nagymértékű áremelkedést a részvény esetében.
Duplázó Telekom
A másik két igen nagy súlyú részvény, a Mol és a Richter bő 20 százalékkal emelkedtek, de jelentős osztalékot is fizettek, amely ugyancsak növelte az indexértéket. A negyedik részvény, a Telekom majdnem megduplázta árfolyamát idén, jelenlegi súlya az indexben a 6 százalékot közelíti.
Európai mezőny
Ami a nagyobb európai tőzsdéket illeti: a német DAX index 20 százalékkal erősödött, a francia CAC-40 nyeresége 17 százalék lett, az olasz index értéke 28 százalékkal nőtt.
Régiónkban Bukarest és Varsó remekelt 31 illetve 30 százalékkal,
a prágai tőzsdeindex 15 százalékkal került feljebb az év során.
