Kegyes volt a befektetőkhöz 30 év alatt a pesti tőzsde
ElemzésekImmár három évtizede működik a Budapesti Értéktőzsde, amely ennyi idő távlatából már az egykori, 1864 óta működő előd, a BÁÉT jogfolytonos intézményének tekinthető. Megnézzük, mik voltak a három évtized legfontosabb eseményei, és milyen utat tett meg maga az intézmény.
Előzmények
Régiónkban a rendszerváltáskor nyíltak meg bő 40 éves kényszerszünet után a tőzsdék, mint a piacgazdaság alapvető intézményei. Magyarországon azonban komoly előzménye volt a tőzsdenyitásnak: már 7 évvel korábban éledezni kezdett az értékpapírpiac, így a tőzsde újranyitása lényegében egy folyamat megkoronázása volt.
Kezdetben állami cégek és önkormányzatok kaptak jogot arra, hogy kötvényeket bocsássanak ki, először csak más intézményi befektetők részére. Izgalmas akkor lett a helyzet, amikor a lakosság is megvásárolhatta a kötvényeket, ráadásul 11 százalékos kamat mellett, miközben maximum 5 százalékos banki kamatot lehetett elérni. Ez az ellentmondás rögtön létre is hozott egy pezsgő kötvénypiacot a bankok pénztárainál és azok előtt, hisz ki kellett alakulnia a reális áraknak.
Ez kezdetben kissé kusza volt, azonban egy idő után már úgynevezett tőzsdenapokat tartottak, ahol lényegében a későbbi tőzsde helyén zajlott a ma kezdetlegesnek tűnő, de akkor annál izgalmasabb kereskedés.
Nyitás és az első évek
A rendszerváltás idejére aztán kialakultak a piacgazdaság legfontosabb elemei, ezen belül megjelentek a részvények is, bár kezdetben nem nagy számban, így meg lehetett nyitni a tőzsdét.
Az eseményre 1990. június 21-én került sor, az első nap alapvetően az első nyilvánosan kibocsátott és tőzsdére vezetett részvénnyel, az Ibusz papírjával lehetett kereskedni.
Így indult a kereskedés. Forrás: BÉT
A következő években sorra érkeztek a részvények, a piacot az 1992-ben bekerülő kárpótlási jegy, és az érte cserék folyamán kapható részvények felbukkanása erősen felélénkítette, a folyamat sok lakossági befektetőt vonzott.
A tőzsde első fénykora azonban 1996 elejétől jött el, amikor immár a globális alapok is vásárolni kezdték a hazai részvényeket: a BÉT bekerült a nemzetközi értékpapírpiaci vérkeringésbe.
Fellendülés
Ekkor páratlan emelkedés kezdődött, melynek során a részvényárak és a fő index, a BUX egyaránt a többszörösére emelkedtek. A kereskedés az évtized java részében még a Vörösmarty téri tőzsdeteremben zajlott, ennek látogatóterében pezsgő élet zajlott: érdeklődők és befektetők tömege követte itt az eseményeket nap, mint nap.
A példátlan emelkedő trendet két rövid lefolyású válság zavarta meg 1997-ben és 1998-ban, óriási árfolyammozgásokkal, pánikkal, brókercsődökkel, de ekkor a piaci részvevők végre a tőzsdei kereskedés és befektetés kockázatait is megtanulták.
A legnagyobb változás
Az ezredfordulóra a technikai fejlődés okafogyottá tette a tőzsdetermet, így az be is zárt, sőt, maguk a kinyomtatott részvények, a színes értékpapírok kora is véget ért: gyűjtőkhöz kerültek.
Az értékpapírkereskedés elektronikus folyamat lett, viszont ezáltal sokkal közvetlenebb módon kereskedhet bárki, és sokkal egyszerűbb a folyamat. Azt mondhatjuk, hogy mindenki önmaga brókere lett.
Tulajdonosváltások
A kétezres évek elején hazai befektetők egy csoportja felvásárolta a tőzsde részvényeit, és eladta osztrák bankok egy csoportjának.
Az oszták tőzsdeintegrációs elképzelések azonban nem jöttek be, végül 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank visszavásárolta a többségi részesedést az osztrákoktól, így azóta a börze ismét nemzeti tulajdonban van.
Fellendülések és mélyrepülések
Az ezredfordulót követően fellendülések és visszaesések követték egymást a tőzsdén, ahogy ez egy fejlett értékpapírpiacon szokásos. A 2000. évi technológiai buborék kipukkadása után 2-3 évig gyengélkedett a piac, akkor azonban gyors felívelés kezdődött, ami 2007-re ismét túlfűtött piacot hozott magas részvényárakkal: ekkor zajlott az elhíresült Mol-felvásárlási kísérlet az OMV részéről, amely végül meghiúsult.
A 2008-as válságnak már egy évvel korábban voltak előjelei a börzén (a tőzsde érzékeny barométer), majd a 2008 ősszén az árfolyamok, akárcsak máshol, szabadesésbe kezdtek.
A válság a tőzsdén 2009 márciusáig tartott, akkortól viszont emelkedni kezdtek az árak. 2015-ben felgyorsult a folyamat, a BUX sokszor megdöntötte korábbi csúcsait, amíg az idén megjelent koronavírus-válság hatására vissza nem esett, bár mostanáig a veszteség nem kis részét ledolgozta a piac.
Intézményi fejlődés
Időközben a BÉT, mint intézmény szerkezete is változott, fejlődött, a törvényi szabályozás is alkalmazkodott a fejlett piacgazdaság igényeihez, így ma már érett, erős tőzsdéről van szó, amely rendkívül ellenálló is. Ezt az is mutatja, hogy a járvány idején sosem kellett szüneteltetni a kereskedést, sőt, menetközben még új kibocsátásra is sor került.
Új irány
Az MNB, mint tulajdonos komoly változtatásokat indított el: cél lett, hogy minél több hazai vállalat tőzsdére jöjjön, és az így számukra megnyíló növekedési lehetőségek az egész magyar gazdaság fejlődéséhez hozzájárulhassanak, sőt, akár a mai legnagyobb tőzsdei cégek mintájára regionális multikká is alakulhassanak. A folyamat immár nem csak magát a tőzsdére lépést jelenti, hanem az erre való felkészülés teljes vertikumát biztosítja a BÉT, a szakemberek képzésétől a cég tőzsdeképessé tételén át az esetleges tőkeemelés megszervezéséig.
Mérleg
A 30 év alatt sokat változott a tőzsde, miután a környezet, a vele szemben változott igények is módosultak (kezdetben a privatizáció és a kárpótlás volt hangsúlyos, ma már a nagy cégek további terjeszkedése és a kis- és középvállalatok tőzsdei megjelenése).
A három évtized sikere azonban leginkább számokban mérhető: a BUX még a járvány hatásai után is kezdőértéke 37-szeresét éri, a legnagyobb tőzsdei cég papírja pedig kibocsátási értékének 100-szorosán forog.
