Kell félnünk megszorításoktól? Vagy fölösleges a borúlátás? Szakértőkkel beszéltünk a hiányról

Mióta a kormány 2024-es hiánycélt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte adja magát a kérdés: az új célszám tartható és ha igen milyen áron?

A hiánycél módosítására egyrészt azért volt szükség, mert már a múlt év végén is látszódott, hogy az idei éves kamatkifizetések jelentősen meghaladják a 2023 előtti szintet. Másrészt a pénzügyminisztérium korábban 4 százalék fölötti reál-gazdasági növekedéssel számolt, aminek valószínűsége a csalódást keltő 2023. utolsó negyedévi GDP adatokat követően csekély volt – mondta el a növekedés.hu-nak Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa. A szakértő hozzátette:

a módosított hiánycél elérését segíti az, hogy az eredményszemléletű deficitet nem befolyásolják például az uniós pályázatok előfinanszírozásai, sem a repülőtér akvizíciója.

Továbbá az MBH Elemzési Centrum jelenlegi várakozásai alapján az idei évben nagyobb mértékű lehet a GDP növekedési üteme, mint azt a kormány várja, így a tervezett 3649 milliárd forintosnál kis mértékben nagyobb hiány esetén is tartható marad a 4,5 százalékos GDP arányos deficit.

A tervezettnél nagyobb gazdasági növekedés esetén a kormány adóbevételei is növekednek, ami szintén lehetővé teszi a magasabb fokú költekezést a hiánycél tartása mellett.

A hiányterv betartása érdekében a kormány összesen 675 milliárd forint értékben döntött beruházások elhalasztásáról,

ami a jelenlegi kilátások alapján elegendő lehet a hiánycél eléréséhez.

Cserép Máté az uniós források kapcsán azt mondta: a feloldott EU-s pénzek befagyasztása kockázati tényező, ám azt hogy erre sor kerülne nem tartják valószínű forgatókönyvnek.

Van ok a bizakodásra

A hiánycél kapcsán a legfontosabb kérdés a gazdasági teljesítmény alakulása. Gyorsabb gazdasági növekedés, a fogyasztás kedvezőbb dinamikája értelemszerűen magasabb bevételeket és így alacsonyabb hiányt eredményez.

Az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-adat óvatos bizakodásra ad okot az éves növekedést illetően – mondta el a növekedés.hu-nak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a legfrissebb adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom is kezd lendületet venni,

amelyben a gyors reálbér-emelkedés játszik szerepet, ez pedig a fogyasztás helyreállását mutatja, aminek hatása várhatóan az áfabevételekben is jelentkezik majd.

A növekedési kilátások kapcsán a legnagyobb kérdőjel és kockázat a külső kereslet alakulása, azon belül is Németország, mint legnagyobb felvevőpiacunk gazdasági teljesítménye. Itt az utóbbi időszakban már kedvezőbb számok érkeztek a német iparból, kiskereskedelemből, valamint a hangulatindexek vonatkozásában is, azonban a külső kereslet még ezzel együtt is visszafogottnak tekinthető.

Számításaink szerint ugyanakkor még ezzel együtt is a kormány által előrejelzett 2,5 százalékos bővülés mellett fegyelmezett költségvetési politikával a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél tartható az idei évben.

A Magyar Nemzeti Bank Inflációs Jelentésében egyébként leszögezte: a költségvetési hiány apadását a tavalyi évhez képest elsősorban az energiaárak mérséklődése, a makrogazdasági környezet stabilizálódása és az állami beruházási kiadások csökkenése támogatja.