Kenyérsütés otthon - tényleg olcsóbb, mint a bolti? 

Régóta nem szokás már életvitelszerűen kenyeret sütni otthon, persze kellemes kedvtelésként sokan próbálkoznak különböző receptekkel a sütőben, vagy hobbikemencében, de az elfogyasztott kenyér zöme mégis csak az üzletekből, pékségből kerül az asztalra. Két éve, amikor Magyarországra is betört a koronavírus, sokan próbáltak meg átállni a házikenyérre, ezzel is kerülve, hogy ki kelljen mozdulniuk a négy fal közül.

Most viszont a pékáru brutális inflációját látva sokan teszik fel a kérdést, nem lenne érdemes otthon megsütni a kenyeret, kiflit, zsemlét?

A kérdés jogos, ahogy azt októberben megírtuk, brutálisan megugrott a kenyér ára, a Központi Statisztikai Hivatal akkori adatai szerint az átlagár a 800 forintot közelítette, és nem csak a kenyér ára szökött az egekbe, a tavaly tél elején még 30 forint környékén mozgó zsemlét, kiflit sem ússzuk meg 60-70 forint alatt, de akár 100 forintot is elkérhetnek darabjáért.

És ez még messze nem a vége a drágulásnak, ahogy arról korábban a Király László, a tüskeszentpéteri lisztről elhíresült Zala Cereália Kft. ügyvezetője a Növekedés.hu-nak beszámolt, 2023 első negyedéve lesz a legnehezebb, azt sem tartja kizártnak, hogy a kilós kenyér ára akkor 2000 forintig is fel fog szaladni.

De miért lenne olcsóbb otthon?

Ökölszabály, hogy nagy mennyiségben olcsóbban lehet gyártani, miért lenne ez másképp a kenyér esetében? A válasz jórészt a liszt hatósági árában rejlik. Míg a lakosság rögzített áron juthat hozzá a finomliszthez, ami azt jelenti, hogy akár 200 forint alatt is ki lehet fogni kilós kiszerelésben, addig a piaci szereplőknek le kell nyelniük a drágulást.

Nem is keveset, a korábban idézett Király László malma például 2020-ban még 52000 forintért jutott hozzá egy tonna malmi búzához, idén viszont már 138000 forintot kellett kifizetniük ugyanezért a mennyiségért. Emiatt emeltek kellett a liszt árán is, míg

két éve 100 ezer forintba került egy mázsa liszt, most 240 ezerbe kerül ez a mennyiség, a pékségek is ezt az árat fizetik érte.

A durva áremelkedés végighaladt a teljes termékpályán, ennek a végeredménye az, hogy tíz zsemléért, amely legfeljebb egy kisebb családnak elég vacsorára, akár  már egy ezrest is ott kell hagyni a boltban, az extrább, sokmagvas, vagy teljes kiőrlésű termékeknél pedig a határ a csillagos ég. A drágulás másik nagy pörgetője az energiakrízis. Az energiaárak változása a jórészt elektromos árammal üzemelő malmokat is érinti, a példának okáért

a Zala Cereália 2021 december 31-én még 19 forint 20 fillérért vásárolt meg 1 kilowatt áramot, jelenleg ugyanekkora mennyiségért már 47 forintot kell kifizetnie, januártól viszont az új szerződésük szerint kilowattonként 250 forintot kell majd kiadniuk.

Ugyanez a drágulás érinti természetesen a sütőipari szereplőket is, akik ráadásul jobban ki vannak téve az energiaárak ingadozásának, hiszen villany, vagy gázsütőkben készítik a pékárut. Ezzel szemben a lakosság, még ha jelentősen korlátozva is, de élvezheti a hatósági áras áram és gáz előnyeit, így még kis mennyiségekkel dolgozva is jobb áron sütögethetünk otthon, mintha a boltban vásárolnánk meg az adott pékárut.

Mennyiből jön ki az otthoni kenyér?

Az korábban sem volt kérdéses, hogy a különböző extrákkal telepakolt kenyeret jobban megéri házilag elkészíteni, mint megvenni a boltban. Persze ez rengeteg munkával jár, és a befektetett munkaidőt nem számoljuk. De például

egy hagyományos technológiával, vadkovásszal készülő kenyérért már bőven a háború és az energiakrízis előtt is több mint 1000 forintot kértek el a pékségekben,

nem is beszélve az olyan ínyencségekről, mint az aszalt paradicsomos, vagy olivabogyós kenyerek, ezeket már tavaly is nagyjából negyedannyiból ki lehetett hozni otthon, mint amennyiért a pékségben megkaptuk, tegyük hozzá, hogy az ilyen termékek elkészítése időigényes, és nem árt hozzá némi rutin, de utóbbi néhány sütéssel megszerezhető.

Az igazán nagy újdonság a mostani helyzetben az, hogy már a tömegtermeléssel készülő, adalékanyagokkal teletömött áruházi kenyerekhez képest is megéri otthon sütögetni.

Rendben van, hogy olcsóbb, na de mennyivel? A Nosalty.hu táblázatokban gyűjtve mutatta be, melyik pékáru pontosan mennyivel kerül kevesebbe otthon megsütve, mint a boltban, és azt is megmutatták, mivel nem érdemes otthon bíbelődnie annak, aki kizárólag a spórolás miatt kapja elő a dagasztógépet.

A kenyér esetében egészen durva árkülönbséget mutatott ki a receptoldal számítása. Szerintük

egy kilós otthon sütött fehér kenyér (októberi árakkal számolva) kijön 200 forintból, szemben az akkor 705 forintos átlagáron futó boltival.

Annak nem sok jelentősége van, hogy két hónappal ezelőttiek az adatok, tekintve hogy a kenyér hozzávalóinak legnagyobb részét éppen az ársapkás liszt adja, miközben élesztőből mindössze 5 grammot, sóból 35 grammot ír elő a recept. A Nosalty a zsemlékkel is elvégezte a számítást, egy adag hagyományos vizes zsemlét raktak össze, a receptjükből 8 buci jött ki, amihez kerekítve 105 forintnak megfelelő lisztet, 24 forintnyi élesztőt, és 0,5 ft sót használtak el, a végkövetkeztetésük pedig az volt, hogy

egy darab zsemlét otthon ki lehet hozni kereken 20 forintból.

Az október óta bekövetkező infláció itt sem kavar be túlságosan, legfeljebb pár forinttal emelhet a darabonkénti áron. Egyedül a kifli esetében találták úgy, hogy nem kifizetődő otthon dolgozni vele, ez esetben a tejes kifliket versenyeztették meg, és ebben a kategóriában bizony a házi jött ki drágábban, mivel ehhez több élesztőt, illetve vajat is használtak, amelyek nem hatósági áras termékek.