Elképesztő mértékben drágult a liszt július elejétől – Meredeken nőnek a kenyérárak is

Jelentős lisztáremelést hajtott végre július elejétől a hazai malomipar, mert az új gabonaszezonban a korábbinál is többet kell fizetnie a learatott új búzáért.

A zsákos finomliszt kilogrammonkénti átadási árai - minőségtől is függően – 215-230 forintra emelkedtek,

és ez körülbelül 30 százaléknak megfelelő – kilónként 45-50 forintos – növekedést jelentett a június végére kialakult árszintekhez képest.

Bár a malomipari vállalkozások energia- és egyéb költségei is nőttek, a cégek szerint az újabb komoly lisztdrágítás elsősorban a búzaárak látványos emelkedése miatt vált szükségessé.

Tavaly ilyenkor a búza tonnája körülbelül 60 ezer forintba került, de mivel a felvásárlási árak azóta folyamatosan nőttek, a malmok az előző szezonban összességében 105-110 ezer forintos tonnánkénti átlagáron jutottak alapanyagokhoz.

A júliustól indult új gabonaszezonban viszont most 30 százalékkal nagyobb, 130-135 ezer forintos tonnánkénti árak jellemzik a piacot, vagyis a malomipar az átmenő készletek kimerülése után még drágább búzából őrölhet csak lisztet.

A nemzetközi, így a hazai búzaárakat is alapvetően az orosz-ukrán háború, illetve az annak nyomán kialakult piaci bizonytalanság és pszichózis hajtotta fel, de Magyarországon további jelentős nehézségeket okoz a régen nem látott hatalmas aszály is.

A szárazság főként a keleti országrészt sújtja, ahol a búzahozamok sok helyütt a tavalyi termés felét sem közelítik meg.

Legutóbbi becslésében az Agrárminisztérium is azt deklarálta, hogy búzából az országos össztermés várhatóan nem éri el a 4 millió tonnát sem, ami több mint 25 százalékos visszaesést jelent az 5,3 millió tonnás múlt évi eredményhez képest, az utóbbi öt év átlagát pedig 30 százalékkal múlja alul.

Az éves belföldi étkezési, takarmányozási, ipari, vetőmagfelhasználási és egyéb igény ugyanakkor 2,5 millió tonnát tesz ki, tehát a kisebb termés ellátási gondokat nem okozhat, a külföldön értékesíthető árualapot viszont egészen biztosan drasztikusan szűkíti.

A hazai ellátás biztonsága érdekében a kormány már döntött arról, hogy a gabonakivitelnél továbbra is fenntartja a március elején bevezetett, előzetes bejelentési kötelezettséget előíró rendszert, amely az állam számára elővásárlási jogot biztosít, ha egyes exportra szánt tételeket stratégiai okokból itthon kellene tartani.

A kisebb termés mellett a magyar búzapiacon feszültséget okoz az is, hogy a learatott áru jelentős része nem kerül a piacra. Mint a Növekedés.hu beszámolt róla,

hiánypszichózisszerű tüneteket idézhet elő, hogy sok termelő a még jobb későbbi árak reményében nem értékesíti, hanem hosszabb-rövidebb időre betárolja betakarított gabonáját.

Malmi tapasztalatok szerint ma a gazdálkodók kilencven százaléka gondolkodik úgy, hogy eladás helyett elraktározza búzáját. A learatott terményt most csak azok a termelők értékesítik, akiknek valamilyen okból azonnali bevételre van szükségük. A kisebb termés miatt ilyen helyzetben van például több kelet-magyarországi gazda, akik az áru gyors eladására kényszerülnek, hogy őszi termelési ciklusukat elő tudják készíteni, illetve be tudják indítani.

A piaci nehézségek miatt a malmok nagy része most kisebb tételekben vesz búzát, és nem kezd hosszabb távú, nagyobb mennyiségű készletezésbe.

A malmi vásárlásokat a búzadrágulás mellett hátráltatja a hitelkamatok növekedése is, amely miatt a cégek finanszírozási költségei is jelentősen emelkednek.

Ennek is betudható, hogy a vállalkozások az új gabonaszezont túlélési időszaknak tekintik, egyes kisebb malmok pedig a kockázatossá vált működés helyett átmenetileg le is állhatnak a termeléssel a viszontagságos piaci körülmények miatt.

Az elmúlt időszak eseményei azt tanúsítják, hogy a malmi lisztáremeléseket a jelenlegi piaci körülmények között  sem a kiskereskedők, sem a pékek nem utasítják vissza, hanem kényszerűségből elfogadják az árváltoztatásokat.

A kormány februártól életbe léptetett élelmiszerárstopja ugyanakkor a BL55-ös finomliszt kiskereskedelmi árára is kiterjed, így az élelmiszerüzletek a malmi árnöveléseket nem háríthatják tovább a fogyasztókra,

hanem saját hasznuk rovására maguk kénytelenek azokat „benyelni”. Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a BL55-ös finomliszt kilónkénti bolti átlagára januárban már a 330 forintot is meghaladta, most viszont az árstop hatására a múlt év októberi árszint közelében, 280 forint körül mozog.

A hatósági áras rendszer a sütőipari termékekre nem terjed ki, ezért ezeknél a hazai vásárlóknak már az utóbbi időszakban is folyamatos áremelésekkel kellett szembesülniük.

A július eleji jelentős lisztdrágulás nyomán pedig arra kell felkészülniük, hogy – figyelembevéve az egyéb költségtényezők áralakulását is - a kenyérféleségeknél és a péksüteményeknél is újabb drágulási hullám indul meg.

Erre utal az is, hogy az AKI adatai szerint a nagyobb mennyiségben fogyasztott félbarba kenyér június elején mért, 415 forintos kilónkénti bolti átlagára meredeken, több mint 100 forinttal emelkedett július közepére, és elérte az 519 forintot. Ez azt jelenti, hogy a sütőipari cégek az újabb lisztdrágulás egy részét máris beárazták termékeikben, a későbbiekben pedig e trend folytatódása valószínűsíthető.

Egyes közelmúltbeli prognózisok a várható további drágulásra utalva azt vetítették előre, hogy a hazai kenyérárak rövid időn belül átléphetik a 800 forintos kilónkénti határt is. Ez a magasabb árfekvésű termékeknél reális árszint lehet, a leginkább fogyasztott kenyérféleségeknél viszont egyelőre távolibbnak tűnik.

A 800 forintos ár a félbarna kenyérnél például a mai átlagárhoz képest is újabb 60 százalékos áremelkedést jelentene, amelyre most az általános drágulási hullám ellenére sem nyújt indokot a piac.

Változtatna azonban a helyzeten, ha a búzaárak és az egyéb malomipari költségek tovább emelkednének, mert ez a lisztnél is újabb árnövekedést vonhatna maga után, és ez még inkább gyorsíthatná a sütőipari termékek drágulását is.