Elkerülhetetlen a recesszió? Keserves küzdelem indul a koronavírus gazdasági hatásai ellen

Jön a recesszió?

A Bank of America 2,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette a globális GDP növekedési előrejelzését. A bank kisebb valószínűséggel bekövetkező recessziós forgatókönyve alapján ugyanakkor mindössze 1,4 százalékkal növekedhetne a világgazdaság az idei évben.

Utóbbi esetben az eurózóna 0,3 százalékkal zsugorodhatna, az Egyesült Államok GDP bővülési üteme 0,5 százalékpontra eshetne, miközben a kínai GDP növekedési dinamikája 3,2 százalékpontra mérséklődhetne.

Az alábbi táblázat három oszlopa a korábbi, a frissített, és a recessziós GDP előrejelzéseket tartalmazza az idei évre vonatkozóan.

Forrás: Bank of America

A prognózisok azonban gyorsan tudnak változni. A járvány miatt az ellátási láncok megszakadhatnak, a beruházásokat elhalaszthatják, a turizmus összeomolhat, a gazdaság gerincét képző szolgáltatásszektor pedig súlyos nyomás alá kerülhet.

Fel lehet tenni a kérdést, ha megijed a lakosság a koronavírustól és a fertőzésveszélytől, akkor vajon ki fog üzletekbe és bevásárlóközpontokba menni?

Nagyon sok múlik azon, hogy mikor és mennyire szigorú intézkedésekkel tudják megfékezni a járványt, mely már a világ országainak felében szedi áldozatait. Amennyiben csak május végén tetőzne Európában és az Egyesült Államokban a koronavírussal fertőzöttek száma, akkor megnőne a kockázata, hogy átmenetileg mélyebb recesszióba süllyedjen az eurózóna, de akár az Egyesült Államok is. Hatalmas tehát a bizonytalanság.

A nemzetközi részvénypiacok 20-25 százalékkal vannak már alacsonyabban a februári történelmi csúcsokhoz képest, de a kőolaj árfolyama is mélyrepülésbe kezdett az egyre súlyosabb lefelé mutató makrogazdasági kockázatok miatt.

Mit léphet az Európai Központi Bank?

A piaci várakozások szerint -0,6 százalékra vághatja az Európai Központi Bank (EKB) a betéti kamatlábakat a csütörtöki kamatdöntő ülésén, illetve kibővítheti a havi nettó 20 milliárd eurós eszközvásárlási programját. Miután a jelenlegi szabályrendszer alapján viszonylag szűkős a megvásárolható állampapírok köre, az EKB fokozhatja a vállalati kötvényvásárlásait is. Ezzel jelentősen megkönnyíthetné az eladósodott vállalatok forrásszerzését.

Az EKB másfelől növelheti a bankrendszer számára nyújtott hiteleinek mennyiségét, illetve lazíthat azok feltételein. Erre azért kerülhet sor, mert számos vállalatnak alacsony a likviditása, magas az eladósodottsága, így egy esetlegesen lebénuló gazdasági környezetben nem vagy csak nagyon nehezen tudnának ezen vállalkozások hitelt törleszteni és fedezni az operatív költségeiket. A beláthatatlan gazdasági károk elkerülése érdekében az Európai Központi Bank vélhetően mindent el fog követni, hogy megakadályozzon egy esetleges csődhullámot.

Mellesleg szerdán a brit jegybank, a múlt héten pedig az amerikai Fed is végrehajtott már egy fél százalékpontos kamatvágást. A lépések szintén arra utalnak, hogy a jegybankok elkezdtek félni a recessziós kockázatoktól.

Fiskális élénkítés

A kamatlábak rekord alacsony szinteken vannak világszerte, az Európai Központi Bank esetében az irányadó ráta nulla százalékon, a betéti kamatlábak -0,5 százalékon állnak. Az eszközvásárlási program kibővítésének a lehetőségei is korlátozottak. Emiatt Christine Lagarde, az EKB elnöke újra kihangsúlyozta, hogy szükség van költségvetési élénkítő intézkedésekre is, melyekkel együtt a laza pénzpolitika sokkal hatásosabb.

Válaszul a kialakult helyzetre az Európai Bizottság egy 25 milliárd eurós alapot hozott létre, amellyel a koronavírus járvány kezelésének költségeit lehetne fedezni. Emellett Brüsszel megígérte, hogy lazít a tagországokkal szemben támasztott deficit szabályokon is, annak érdekében, hogy növelhessék az állami támogatást.

A fenti két pont ugyan üdvözlendő, de felvet néhány problémát. Egyrészről a 25 milliárd eurós alap nem elég nagyméretű egy az egész Európai Unióra kiterjedő járvány kezeléséhez. További fiskális élénkítő programokra lenne szükség. Erre másrészről valóban megnőne a mozgástér, ha elengedik a deficit szabályokat, de a periférikus és igencsak eladósodott országok esetében ez még tovább mélyítené az eladósodottságot. Elég csak teljes karantén alatt lévő Olaszországra gondolni, ahol a GDP arányos bruttó államadósság 135 százalékon csúcsosodik.

Sokkoló számok

Németországban az emberek 60-70 százaléka megfertőződhet a koronavírussal, ezért időt kell nyerni, hogy ne terhelődjék túl az egészségügyi ellátórendszer – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Ez átszámolva több mint 50 millió fertőzöttet jelentene.

A fenti számok láttán a korábban még rendkívül konzervatív német döntéshozók is félretehetik a költségvetési szigort, és átfogó gazdaságélénkítő és válságkezelő intézkedésekbe kezdhetnek.

Erre elvileg van mozgástér, mivel a német GDP arányos bruttó államadósság 60 százalék alá esett, miközben a tavalyi évben 50 milliárd eurós többletet halmozott fel a német költségvetés.

Mekkorák lesznek hazánkra a negatív gazdasági hatások?

Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata alapján a kormány idén plusz 3,7 százalék és mínusz 0,3 százalék közötti növekedési forgatókönyvekkel számol, attól függően, hogy a koronavírus-járvány világgazdaságra kifejtett hatása - annak mélysége, elhúzódása - milyen lesz.

Mennyire védett a magyar gazdaság?

A tartósan alacsony költségvetési hiánynak és a dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően az elmúlt években csökkenő pályára került Magyarország GDP arányos bruttó államadóssága, amely 2019 végére 66 százalékra mérséklődött.

Az is meglehetősen jó hír, hogy a költségvetésben korábban 1 százalékos hiányt és 1 százalékos - 480-490 milliárd forintos - tartalékot tervezett az idei évre a kormány, így alapvetően van mozgástér a koronavírus által okozott gazdasági és társadalmi károk enyhítésére.

Az esetleges költségvetési élénkítő intézkedések bevezetésével jó eséllyel a leginkább érintett szereplőket célozhatják majd, különös tekintettel azokra, akiknek a likviditási helyzete nem fedez több negyedéves működést.

A belföldi finanszírozás és a lakossági állampapírok térnyerésével folyamatosan csökken az államadósság devizaaránya, ami idén év végére 15 százalékra süllyedhet. Ezáltal számottevően lecsökkent a devizaárfolyam kockázat is.

Magyarország külső finanszírozási képessége – avagy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege – a GDP 2 százaléka közelében alakul. Az erős külső finanszírozási pozíciónknak hála Magyarország nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása a GDP 10 százaléka alá esett.

A bankszektor tőkehelyzete is kedvező, a szektorszintű CET1 tőkemegfelelési mutató 2019 harmadik negyedévében 15,6 százalékon állt. Ezenfelül a bankszektor lakossági és vállalati hitelportfóliójának a minősége még sohasem volt ennyire jó, a nem teljesítő hitelek aránya és a kockázati költségek historikus mélyponton vannak. A romló makrogazdasági környezet hatására ugyan megnőhetnek a késedelmes hitelek, de a bankok portfóliója ezt elbírja.

Az MNB pedig minden bizonnyal – többi jegybankhoz hasonlóan - szükség esetén elláthatja pótlólagos likviditással és hitelekkel a bankszektort és a vállalati szférát. A 450 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Kötvényprogram méretét is kibővítheti igény esetén a jegybank, és többletforrással halmozhatja el a vállalatokat. A Magyar Nemzeti Bank alacsony GDP arányos mérlegfőösszege lehetővé teszi a nem-konvencionális eszközök használatát.

A hazai munkaerőpiac rendkívül jó állapotban van. 3,3 százalék közelében mozog a munkanélküliségi ráta, miközben a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági rátája 70,3 százalékra emelkedett, amely egyben történelmi csúcs.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek következetes fiskális és monetáris politikájának köszönhetően jelentősen lecsökkentek az egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban, ez pedig a külső sérülékenységünket is számottevően mérsékli.

A kötvénypiacokon a hozamok stabilak, a csődkockázatot mérő 5 éves CDS felárak továbbra is historikus mélypontokon, 0,5 százalék közelében oldalaznak.

A világgazdaság lassulásával mi is lassulni fogunk, de a növekedési többlet hosszú távon jó eséllyel fennmaradhat. Nagy kérdés, hogy mennyire szigorú intézkedésekkel lehet majd megfékezni a vírus terjedését, mekkora gazdasági teljesítményt szükséges feláldozni ahhoz, hogy meg lehessen óvni a társadalmat a koronavírus negatív egészségügyi hatásaitól.

Mi történt Kínában?

A koronavírus hatására Kínában februárban 80 százalékkal estek az autóértékesítések, történelmi mélypontra zuhantak a szolgáltatói és feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek. Látványos élelmiszerinfláció és élelmiszerhiány alakult ki, az acél és a réz iránti kereslet lezuhant, az ország olajimportja 20 százalékkal csökkent, a gazdasági aktivitás alacsonyabb fokozatba kapcsolt.  A kínai GDP növekedés pesszimista esetben lefeleződhet az idei évben.

2009 nem 2020

A 2009-as pénzügyi világválság  idején 1,6 százalékkal zsugorodott a világgazdaság. Az alábbi hőtérkép azt ábrázolja, hogy mekkora volt a recesszió mértéke az egyes országokban.

Forrás: World Bank

Az akkori és a mostani gazdasági sokk azonban számottevően különbözik. Nehéz hasonlóságokat találni. Pillanatnyilag nagyon sok a bizonytalansági faktor, vélhetően egy egyszeri mélyebb gazdasági visszaesést követően egy V alakú kilábalás következhet, de minden bizonnyal lesznek elhúzódó hatások is.

Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy szemben 2009-es válsággal, napjainkban nincsenek akkora reálgazdasági egyensúlytalanságok, a bankrendszer is jobban tőkésített és szigorúbban szabályozott, a jegybankok és a kormányzatok pedig tapasztaltabbak.