Minden, amit a Puskás Aréna építéséről tudni lehet

A november 15-én, az Uruguay elleni mérkőzéssel felavatandó új nemzeti futballaréna monumentális építkezési munkálatairól Karakas János, a kivitelezés egyik projektigazgatója tartott előadást a HG Media és a Haszon Magazin Ipari ingatlanok és beruházások című konferenciáján. 

A Népstadiont idézik a homlokzati elemek

Az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai építési beruházása 2016 februárjában indult a bontási munkálatokkal.

A Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. fővállalkozói konzorciuma által kivitelezett, 67 ezer néző befogadására képes új Puskás Ferenc Stadion követi a régi stadion külső homlokzati megjelenését,

így a Népstadion jellegzetes építészeti elemeinek számító pilonok megmaradtak, de természetesen új kivitelezésben, mivel a régi pilonsort teljesen elbontották.

Az új aréna szerkezetét megalapozó 38 darab, közel 40 méteres pilon a régi stadion pilonjaihoz hasonlóan kifelé dőlő monolit vasbetonszerkezetek.

A helyszínen betonozott monolit vasbetonelemek mellett sok olyan elem volt, amit előre gyártottak, és a helyszínen építettek be. 

A mélyalapozás 3 hónapos csúszással indult, mivel a kivitelezési tervben annak felülvizsgálata során módosításokat kellett tenni. Ezt a csúszást azonban a szerkezetépítés végére sikerült behozni. 

Az alapozásnál 1580 darab, összesen 26 kilométernyi cölöpöt építettek be. A monolit vasbeton pilonok alapozásakor pedig 300-500 köbméteres fejtömbök készültek a terhek elosztására. 

Két betongyár a helyszínen

A kivitelezést elősegítette, hogy a helyszínre telepítettek 2 betongyárat, amelyek maximális kapacitása napi 1200 köbmétert tett ki. Ezzel a mindennapos forgalmi dugók okozta csúszásokat kívánták elkerülni. Az alapanyagot pedig éjszaka szállították a területre. 

A beton szerkezetekbe történő juttatása során négy darab nagyméretű, 52, illetve 58 méteres gémkinyúlású betonpumpákat is béreltek Németországból, mert a pályáról, vagy külső oldalról nem ért volna fel más, a magyar piacon elérhető betonpumpa a szerkezetek tetejére.

Az ország összes nagy teherbírású darujára szükség volt

MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

A szerkezetépítés során naponta mintegy 1500 ember dolgozott a helyszínen, illetve 16 darab toronydaru, illetve 5 darab mobil daru munkáját kellett összehangolni.

A stadion építését megpróbáltuk az előre gyártott szerkezetek felhasználásával gyorsítani, így az országban elérhető összes nagy teherbírású darut elhappoltuk az országban zajló többi kivitelezés elől, ami miatt többen is morogtak, de nem volt mese, ez kellett ahhoz, hogy a stadion időre elkészülhessen – emelte ki Karakas János.

Az előre gyártott szerkezetek – amelyeket naponta több kamion szállította – közé például a lelátóelemek, az alátámasztó gerendák, a födémszélek peremgerendái tartoztak. Ezeket 500, 160 és 120 tonnás mobildarukkal tették helyükre. 

A középső, pályán lévő vezérdaru 90 méter magas volt, a darukezelőnek minden nap kétszer kellett megtennie ezt az utat. Ő egy falmászó volt, aki annyira élvezte a helyzetet, hogy minden nap mérte, mennyi idő alatt ér fel. „Külön naplót is vezetett erről” – mesélte a projektigazgató. 

A Magas Tátráig is ellátni a stadion tetejéről 

A tető acélszerkezete több mint 10 ezer tonna tömegű.

Lenyűgöző élmény állni a stadion tetején, budapesti panoráma tárul elénk. A kivitelezés során márciusban kétszer is lehetett látni a Magas Tátra havas csúcsait – mondta arról, milyen a kilátás az 52 méter magas aréna tetejéről.

A mai stadionokban gyakran alkalmazott rozsdamentes homlokzati acélháló-borítást is kiépítettek az új fociarénában 19.500 négyzetméternyi felületen, ami a dekorációs funkciók mellett vetítési felületként is szolgálhat. 

A 2020-a foci Eb egyik helyszíneként – négy meccsnek helyet adó – aréna lelátóján körbefutva 84 darab 12-60 főt befogadó sky boxot építettek ki. 

Az elektromos munkákkal kapcsolatban kiemelte: az UEFA minden előírásának megfelelően adják át a stadiont, így két, egymástól független 11 kV-os betáplálást alakítottak ki. A betáplálási pontok között automatikus átkapcsolási lehetőséget hoztak létre az áramszünetek elháríthatósága érdekében.